Tárcsás saroképületek

Az a legfőképp vakolatból kiképzett tárcsákkal jellemezhető, a neobarokk alfajának számító stílusváltozat, amelyről röviden szakdolgozatomban is megemlékeztem a Táby József-féle ház kapcsán, és amelyre első megjelent dolgozatomban is felhívtam a figyelmet, leginkább Czigler Győző (1850-1905) nevéhez köthető. Nem ismerem Czigler aláírását, de az a ház, amelyet Csávásssy Kiss Janka építtetett 1904-1905-ben, lehet, hogy Czigler műve. Az egy belsőudvarral rendelkező saroképület módosított terveit 1905. július 13-án hagyták jóvá, a lakhatási engedély 1905. július 31-én kelt. (BFL XV. 17. d. 329, 35720/1-2 hrsz, 1-48 fólió) Ha valóban Czigler volt a tervező, akkor már nem érte meg, hogy felépülve lássa: 1905. március 28-án elhunyt. Az Építő Ipar, a Művészet, a Magyar Iparművészet mind megemlékezett az építészről.

Ugyancsak ezt a tárcsás-historizáló stílust lehet tanulmányozni egy másik épület tervein is. (BFL XV. 17. d. 329. 36758 hrsz, 1-33. fólió) A négyemeletes, egy belső udvaros saroképületet Szentpály József építtette új szabályozási vonal mentén a VIII. kerületi Baross utca és Szentkirályi utca kereszteződésénél. A terveket 1906. február 2-án hagyták jóvá. Az építkezést ezek alapján elkezdhették, és mivel a síkfödém megengedte, a földszinti alaprajzban néhány kisebb változtatást lehetett eszközölni, így a sarokra eső bolthelyiségeket egybenyitották. A Réti Síkfödém Vállalat (egykori címük: Bp. VII. Peterdi u. 35.) által készített módosított tervet 1906. május 12-én hagyták jóvá. 1907. június 1-én újabb tervváltoztatást hagytak jóvá, ekkor viszont nemcsak a földszinti bolthelyiségek változtak. Az első emeleti zárterkélyek nyitottak lettek, alakjuk pedig nem trapéz, mint a korábbi terveken, hanem a homlokzat síkjával szöget bezáró oldalakat az alaprajzon körzővel leharapták, így nemkonvex nyitott erkélyek jöttek létre. A második emelet erkélyei téglalap alakú, mindhárom oldalán ablakkal rendelkező zárterkélyek lettek, mint a harmadik emelet erkélyei is, a negyedik emelet erkélyei nyitottak maradtak. A használatbavételi engedély 1907. augusztus 1-én kelt. Ekkor azonban a pince és műhelyraktárak még nem voltak kiszáradva. Ezeket a hatóság 1907 novemberében vizsgálta meg, a használatbavételi engedélyt Szentpály 1907. november 23-án kapta meg. Az épület földszintjén tehát boltok voltak, az épület többi szintjén pedig lakások. Az utcára néző ablakok mögött két traktus húzódik meg a tervek szerint, a Baross utcai szomszéd felé eső épületszárnyban (ahol a földszinten a házmesteri lakás volt) egy. Az épület bejárata lépcsőházzal és a lépcsőházban felvonóval a Baross utcáról nyílik. A manzárdtetőt is beépítették, itt is lakásokat alakítottak ki. Az úri lakások szalonjai és szobái az első, második és harmadik emeleten az utcára néznek. Az épületen később lakáskorszerűsítéseket hajtottak végre. 1989-ben tatarozták a homlokzatot. 

Ehhez az épülethez számos kérdés kapcsolódik. Először is, ki volt Szentpály József, aki nemcsak az építtető, hanem a tervező is volt? Aláírásához szép bélyegző is tartozik, eszerint címe Bp. V. Lipót körút 12. Azonos lehet azzal a szegedi építésszel, aki 1886-ban a kiskunfélegyházi Korona Szállót tervezte?

A másik, számomra sokkal fontosabb kérdés viszont az, miért nem egyezik az épület homlokzata a tervvel? Azért kértem ki ugyanis a levéltárban a 36758 helyrajzi számhoz tartozó terveket, mert Budapest VIII. kerületi építészeti topográfiájában (Déry 2007) nem szerepel az épület tervezője, sem az építtető neve, sem az építés dátuma, s mert saroképület lévén, de még jobban magát az épületet nézve okkal remélhettem, hogy azonos lehet azzal a házzal, amelynek földszinti és első emeleti alaprajzát a Magyar Építőművészet 1909-ben közölte Vas József neve alatt. (A blog egy korábbi bejegyzésében ígértem a kérdésnek utána nézni.) A folyóiratban közölt alaprajzok azonban nem feletethetők meg maradéktalanul a Baross u. 21. sz. háznak. Bár a Szentkirályi utca első emeletén a terven is 10 és az épületen is 10 ablak nyílik, és bár a sarkon mindkettőn félköríves zárterkély van, kétkedésre ad már az is okot, hogy az épület első emeletén a tervvel szemben két erkély van, az pedig végképp nemleges választ az azonosság kérdésére, hogy a terv első emeleti 2ablak+1zárterkély+2ablak+1zárerkély+1ablak-sora nem egyezik a Baross utcai homlokzat 1ablak+1erkély+3ablak+1erkély+1ablak-sorával. Tehát ez nem a Vas tervezte Baross utcai bérház. De nem egyezik meg maradéktalanul Szentpály terveivel sem. Hogy a neobarokk motívumok helyett mikor és hogyan kerültek kék kerámiák az épületre, nem tudni, viszont a terveken látható és az épületen ma is meglevő Baross utcai félköríves záródású, ablakokkal ellátott oromzatok, (amelyek közt a tervek szerint egykoron háromszögletű, timpanonra emlékeztető, két pillérrel ellátott üvegablak volt), arról tanúskodnak, hogy Szentpály épülete megváltozott formában ma is áll. (A tervhez képes drasztikusan megváltoztak például az erkélyek elrendezései is.) És még egy rejtélynek tűnő adat, az 1991-es korszerűsítéskor a tervdokumentációban a négyemeletes épületről azt írták: "A korszerűsítésre kerülő lakás egy ötemeletes, alápincézett hosszfőfalas épület földszintjén helyezkedik el, az udvari szárnyban."

Sajnos Vas József Baross utcai házát még tovább kell keresni. Néhány Baross utcai saroképületet már kizártam, a fentebb említett kettőn kívül azokat, amelyeknél a topográfiában olvasható a tervező neve, de úgy látszik, a keresés még eltart egy darabig, különösen, ha Vas épülete ma már nincs meg...

Vas József: Baross utcai bérház, Magyar Építőművészet, 7. évf. 8-9. sz. (1909)