A Molnár Imre-féle ház ma

Rövidhír adta tudtul a Félegyházi Közlöny 2012. évi első számában ("A városé lett a kommendáns hivatal", in: FKözl 21. évf. 1. sz., 2012. jan. 13., 1. és 3. o.), hogy a Kossuth u. 10. sz. alatti, 323 helyrajzi számú, 1254 négyzetméter területű ingatlan, a volt kommendáns hivatal, az építtetőjéről Molnár Imre-féle háznak nevezett, 1899-1900-ban épült (s nem 1907-ben, mint ezt az újságban olvashatjuk) ház állami tulajdonból átkerült Kiskunfélegyháza Város Önkormányzatának tulajdonába. Az 1449/2011. (XII. 22.) számú kormányrendelet (Magyar Közlöny, 2011. évf. 157. szám, 38650-38655. old.; letölthető innen) értelmében ingyenesen. A feltétel az, hogy a város az ingatlant 15 évig nem idegenítheti el, és a birtokbavételtől számított 15 évig a megjelölt hasznosítási célnak (ifjúsági garzonlakások kialakítása) kell megfelelnie, azaz, nemsokára fiatal párok otthona lesz, és ha megkezdődik a felújítás, mint ezt a lap tudtul adja, a város egyik dísze lesz.

A felújítás valóban ráférne az épületre úgy kívül, mint belül. A Kossuth utcai homlokzat állapota elkeserítő. A stukkó díszek lepotyogtak, a vakolat mállik, helyenként a tégla is kilátszik. (Ez persze a 19-20. század fordulójának kivitelezési gyakorlatára vezethető vissza. A klinker-téglás homlozatra vakolatból készültek a ma már hiányos ablakkeretelő sávok.) A bejárati ajtó ablakait betörték, a kovácsoltvas ajtódíszen befütyül a szél. (Egy időben ráadásul zárva sem volt a kapu, így bárki garázdálkodhatott az épületben.) A felújítás önmagában örvendetes, de több kérdést vet fel, s e kérdéseknek Kiskunfélegyháza épített öröksége megóvásából óriási jelentősége lenne. Úgy hallottam, hogy a földszintet, ahol egykor óvoda működött, üzlethelyiségekké alakítják át. Ezzel önmagában még nem lenne probléma, hiszen Molnár Imre is üzlethelyiségeknek adta ki a földszint egy részét, képeslapokon pedig látni, hogy a Hunyadi utca felé eső részen több bejárati ajtó volt, ahol most ablak van. Az üzletekké való visszaalakítás tehát az eredeti homlokzathoz való visszatérés lehetne. A nem olyan messze lévő Bányai Mór-féle ház példája azonban, ahol szintén földszinti üzlethelyiségeket létesítettek, elgondolkodtató. A Bányai-ház eredeti szegmensíves ablakzáródásait 2007-2008-ban megszüntették (hiába tiltakozott ellene Fekete János helytörténész) és az ablakok helyét egyenes záródású kirakatok foglalták el, természetesen lépcsővel ellátott bejáratokkal, amit már 1909-ben is csak azért engedélyeztek, mert már megépültek, az építési szabályrendelet a kiugró lépcsőket tiltotta. Jogosan lehet tehát tartani attól, hogy ahol most a Molnár Imre-féle házon ablakok vannak a földszinten, hamarosan ajtók lesznek. Ahhoz azonban szűkek ezek a nyílások és arra alkalmatlanok, hogy azok valódi üzletportálként működhessenek, ezért ha valóban üzlethelyiséget szeretnének bennük kialakítani, akárhonnan nézem, bővíteni kell őket, vagyis: az eredeti állapotot szétverni. Hogy mi lesz az épülettel, azt egyelőre nem lehet megmondani. A   Molnár Imre-féle ház történeténél és esztétikai értékeinél fogva a város épített örökségének, amelyről szabályrendeletet is alkottak a városatyák 2007-ben, becses darabja. Ezért jó lenne, ha a felújítás tervezői majdan figyelembe vennék a sajnos csak száz éves képes levelezőlapokról rekonstruálható homlokzatot. 

A Molnár Imre-féle ház (2010. március)

Az épület a Hunyadi utca felől nézve (2012. január)

2012. januári állapot, bejárati ajtótól nyugatra lévő ablak

2011. áprilisi állapot

A földszinti ablakok rendre ezzel a zárókővel vannak díszítve (2012. január)

Az ablakkeretelések csak applikált díszek - ezt jól mutatja, hogy leváltak (2012. január)

Érdekes stukkódísz a középrizaliton. Méhkas banképületeken szokott szerepelni (2012. január)

2012. januári állapot.

Újabban a Propper-ház...

Propper Miksa orvos, aki többek közt arról is híres volt, hogy visszavarrta egy fiú fülét, miután azt lerúgta egy ló, 1909-ben átépítette a Szent István-templommal szemben lévő, a Kiss Lajos-féle ház és a Molnár Imre-féle ház között lévő épületet, amelyet 1905 körül vett meg.

Az épület, amelyet azóta még jó párszor átalakítottak, ma önkormányzati tulajdonban van és benne üzletek működnek. (Pontosabban: a lakásból három üzlethelyiséget alakítottak ki, ezek közül egy - a keletre eső helyiségekben lévő - jelenleg üres, egy pedig  - ez a nyugatra eső helyiségekben található - étteremként üzemel.) 2010-ben zárt be az épületben egykor a középső helyiségeket elfoglaló Szent István Patika, a főutca egyik nevezetességének számító kirakati díszével a kitömött kígyóval együtt. (Erről sajnos nincs képem, aki rendelkezésemre tudna bocsátani egyet, kérem, jelezze!) Miután a patika bezárt, több, mint fél évig bedeszkázott ajtó és ablak jelezte, hogy a helyiségnek nincs bérlője. 2011 nyarán új bérlőre lelt. Az új üzlethelyiség ez alkalombóli átalakítása rengeteg kívánnivalót hagy maga után. Anno a Szent István Patikába lépcsőn lehetett följutni, vagyis a padlószint jóval a járdaszint felett volt, mint a bal oldali üzlethelyiségben ma is. (Olyan magasan, hogy az pince meglétére utal, s mint az 1909-es építési iratokból kiderül, valóban volt az épületnek pincéje, amelynek ugyanakkor nem volt az utcára nyíló ablaka.) Legutóbb ezt a szintkülönbséget megszüntették. Ennek következtében a két nyílászárót ki kellett dobni, az utcáról lépcsőfokon keresztül lehet bejutni. (Az utcára kiugró lépcsőfokot 1909-ben az építési szabályrendelet tiltotta volna, de ennyit az akadálymentességről is, amely a patikában például meg volt oldva.) A Szent István Patika még átalakított formában is jelezte az épület eredeti felosztását, (eredetileg ez volt a két ablakkal az utcára néző szalon), legutóbb éppen ezt sikerült eltüntetni. A megemelt padlózat az utcaszinthez süllyedt le, az átalakítási munkák színvonala pedig még jóval az alá. A befejezetlenséget jelzi még mindig a szigetelő elemek szabadon hagyása, a beiktatott lépcső két oldalára rakott burkolat, a festetlenül hagyott bélletek. Igazán szépen mutat mindez a város főutcáján. Remélhetőleg mihamarabb teljes befejezést nyer.

A Propper-ház 2010 januárjában, a még működő patika ajtórácsával, ...

... és 2012 januárjában.

A látvány önmagáért beszél.

Kiskunfélegyháza szabályrendeleteinek gyűjteménye Budapesten

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) központi épületében Szerelemhegyi Tivadar városmonográfiája mellett számos más olyan dokumentum is megtalálható, amely nélkülözhetetlen a kiskunfélegyházi helytörténeti kutatásokhoz. Arra azonban senki sem számított, hogy itt olyan források is előkerülnek, amelyek még Kiskunfélegyházán is alig vannak meg. A FSZEK gyűjteményének 1908 óta részét képezi az az összesen 16 aprónyomtatvány, amelyet még a város küldött a könyvtárnak. (A dokumentumokat 1963-ban, 1976-ban és 1993-ban is leltárba vették.) Ha levéltári egységről beszélnénk, okvetlenül a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára (2012. január 1-től Bács-Kiskun Megyei Levéltár) V. 188. számú fondjába kerülnének. Könyvtári rendszerben két egységet képeznek. A 7719 jelű dokumentumegyüttest Kiskunfélegyháza város szabályrendeletei 1885-1907 címmel katalogizálták. Emellett a város első nyomtatásban megjelent építési és rendezési szabályrendeletének egy bekötött példánya található meg. Valamennyi dokumentumon bélyegző jelzi, hogy 1908-ban került a város ajándékaként a Fővárosi Könyvtár gyűjteményébe. Mint ajándékot, 1047-es számmal vették nyilvántartásba.

Az alábbiakban részletesen szólunk a 7719 jelzetű, a katalógus szerint 16, valójában azonban csak 15, különböző méretű, formátumú és oldalszámú, illetve különböző sokszorosítási technikával készült aprónyomtatványokról.

1.)
Másolat. Szabályrendelet az 1884. évi XVII. t.c. 10. § c.) pontjában említett cselédszerző iparnak Kiskun-Félegyháza rendezett tanácsú város területén való gyakorlása tárgyában.
2. folio (fol.) Kézzel írt másolatról villanyfénnyel készült sokszorosított példány.
Kelt: Kiskunfélegyháza város képviselőtestületi ülésén (a továbbiakban: Kkfh kgy), 1894. nov. 18.
Kihirdetve: 1885. febr. 22.
Jóváhagyva a belügyminisztérium által 32419. sz. alatt, Bp. 1885. nov. 20.


2.)
hiány

3.)
Kiskunfélegyháza város vásári helypénz árszabályzata. 106/kgy. 1887. sz.
2 fol., összehajtva. Kézzel és géppel írt eredetiről készített másolat. A papíron a péterfalvai papírgyár vízjele.
Kelt: Kkfh kgy, 1887. júl. 24.
Jóváhagyva a belügyminisztérium által 16821/IX/b. sz. alatt, Bp. 1888. márc. 29.

4.)
Szabályrendelet Kis-Kun-Félegyháza rendezett tanácsú város nyugdíj alapjáról. 1144/kgy. 1895. sz.
2 fol.
Kelt: Kkfh kgy, 1895. máj. 23.
Jóváhagyva Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye rendes évnegyedes bizottsági közgyűlésén, Bp. 1895. okt. 14.
Ranezay József nyomdája, Kiskunfélegyháza.

5.)
Kiskun-Félegyháza rendezett tanácsú város tűzrendsézeti szabályrendelete
6 fol. Géppel írt példány, piros-fehér-zölds madzaggal összefűzve. Az utolsó 3 fol. üres.
Kelt: Kkfh kgy, 1895. márc. 17.
Megerősítve a belügyminisztérium által 50376/V-b. sz. alatt az 1879. évi. XL. t.c. 5. §-a alapján, Bp. 1899. jún. 11.

6.)
Szabályrendelet Kis-Kun-Félegyháza rendezett tanácsú város területén a korcsmákról, sörházakról és pálinkamérésekről. 94/kgy. 1900. sz.
1 fol. félbehajtva
Kelt: Kkfh kgy, 1900. jún. 29.
Megerősítve a belügyminisztérium által 101834/1900 sz. alatt az 1879. évi. XL. t.c. 5. §-a alapján, Bp. 1900. okt. 4.
Feuer Illés könyvnyomdája, Kiskunfélegyháza

7.)
Kis-Kun-Félegyháza város szabályrendelete a kövezetekről, járdákról és csatornák építéséről
4 fol. (egy vágatlan ív 8 számozott oldallal)
Kelt: Kkfh kgy, 1900. ápr. 1.
Jóváhagyva 58694/III. sz. alatt a 15. § kivételével a belügyminisztérium által, Bp. 1900. jún. 12.
Nyomatott Kun-Félegyházán Feuer Illés könyvnyomdájában, 1900.

8.)
Szabályrendelet az 1884. évi XVII. t.c. 10. §-ának d.) pontjában említett kéményseprési iparnak Kis-Kun-Félegyháza rendezett tanácsú város területén való gyakorolhatása tárgyában. 45/kgy. 1900/sz.
4 fol (egy vágatlan ív 8 számozott oldallal)
Kelt: Kkfh kgy, 1900. márc. 6.
Jóváhagyva 36864/VIII. sz. alatta belügyminisztérium által, a 4. és 11. § törlésével, Bp. 1900. júl. 9.
Ismeretlen nyomda, feltehetőleg Kiskunfélegyháza.

9.)
Kis-Kun-Félegyháza rend. tanácsú városnak az 1881. évi. LIX. t. c. 93. §-a értelmében alkotott lakbérleti szabályzata. 14/kgy. 1900. sz.
4 fol.
Kelt: Kkfh kgy, 1899. jún. 11.
Jóváhagyva Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye bizottsági közgyűlésén, Bp. 1900. jan. 8.
Nyomatott Feuer Illés könyvnyomdájában, Kun-Félegyházán, 1900.

10.)
Szabályrendelet Kiskunfélegyháza rendezett tanácsú város területén a fogadók, vendéglők, kávéházak és kávémérésekről. 12219/ki. 174/kgy. 1904. sz.
6 fol. tűzött. A papíron a péterfalvai papírgyár vízjele
Kelt: Kkfh kgy, 1904. dec. 11.
Jóváhagyva 18857/VII sz. 1905. sz. alatt a belügyminisztérium által, Bp. 1905. ápr. 12.
Vesszősi József könyvnyomdája, Kiskunfélegyháza, 1905. (nyomdaszám: 1905-379)

11.)
Szabályrendelet a bérkocsi iparról
4 fol. Géppel írt másolatról villanyfénnyel készített másolat. A papíron a péterfalvai papírgyár vízjele.
Kelt: Kkfh kgy, 1904. jún. 12.
Jóváhagyva 54142/VII. sz. alatt a belügyminisztérium által, Bp. 1904. aug. 9.

12.)
Szabályrendelet Kiskunfélegyháza rendezett tanácsú város részére az ásvány- és szikvizek után fizetendő városi fogyasztási adróról. 9060/ki. 144/kgy. 1904. sz.
4 fol (felvágatlan íven 8 számozott oldal). A papíron a péterfalvai papírgyár vízjele.
Kelt: Kkfh kgy, 1904. szept. 11.
Jóváhagyva 1910. dec. 31-ig terjedő hatállyal 54167/1905.II.b. sz. alatt a belügyminisztérium által, Bp. 1905. júl. 13.
Vesszősi József könyvnyomdája, Kiskunfélegyháza, 1905. (nyomdaszám: 1905-578)

13.)
Szabályrendelet a hirdetési ügy rendezéséről. 8747/ki. 113/kgy. 1906. sz.
4 fol. (felvágatlan ív 8 számozott oldallal)
Kelt: Kkfh kgy, 1906. szept. 28.
Jóváhagyva 140881/1906/VI-a. sz. alatt a belügyminisztérium által, Bp. 1907. máj. 4.
Vesszősi József könyvnyomdája, Kiskunfélegyháza, 1908. (nyomdaszám: 1908-25)

14.)
Kiskunfélegyháza városban a sertéshizlalás korlátozására vonatkozó hatósági szabályrendelet. 4818/ki. 68/kgy. 1906. sz.
2 fol. A papíron a péterfalvai papírgyár vízjele.
Kelt: Kkfh kgy, 1906. jún. 5.
Jóváhagyva 22759/kig. 1656/kgy. 1906. sz. alatt Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye évnegyedes bizottsági közgyűlésén, Bp. 1906. okt. 8. Megerősítve 129968/1906/VI-a. sz. alatt a belügyminisztérium által, Bp. 1907. jan. 25.
Vesszősi József könyvnyomdája, Kiskunfélegyháza, 1907. (nyomdaszám: 1907-207)

15.)
Szabályrendelet Kiskunfélegyháza város határának állategészségügyi kerületekre leendő felosztása tárgyában.
4 fol. (egy vágatlan íven 8 számozott oldal). A péterfalvai papírgyár vízjelével.
dát. nélk.
Vesszősi József könyvnyomdája, Kiskunfélegyhza, 1906. (nyomdai szám: 1906-369)

16.)
Szabályrendelet az 1884. évi XVII. t.c. 10. §. b.) pontjában említett zsibárus iparnak Kiskunfélegyháza város területén való űzése tárgyában.
1 fol. A péterfalvai papírgyár vízjelével.
dát. nélk.
Vesszősi József könyvnyomdája, Kiskunfélegyháza, 1907. (nyomdai szám: 1907-45)



Végezetül pedig Kiskunfélegyháza első nyomtatásban megjelent építési szabályrendeletének adatai (megvan a levéltárban is):

Kis-Kun-Félegyháza rendezett tanácsú város rendezési és építkezési szabályrendelete
Kelt: Kkfh kgy, 1886. máj. 7.
A belügyminisztérium által megerősítve.
Bába Sándor könyvnyomdája, Szeged, 1887.