2012. augusztus 26., vasárnap

Még azt mondják...

Mennyiben tud újat mondani, ha egy-egy ház homlokzatára applikált díszítéseket önmagában vesszük szemügyre? Beszéljenek helyettem a szemügyre vett motívumok maguk!

Szeged, Fekete-ház, terv: Gerster Kálmán, 1857
Kiskunfélegyháza, Kocsis Sándor-féle ház, 1873-1874.

2012. augusztus 19., vasárnap

A selymesi harmadik dűlőben álló kereszt

Felirat nélkül áll az E75-ös út mentén az újabban készült négyzetes alapon álló kovácsoltvas elemekkel díszített, bronz színűre festett fémkereszt.

2012. augusztus 7.

2012. augusztus 18., szombat

A selymesi Mária-kegyhely

Selymes déli határában, a 2008-ban épített kerékpárút végében kisebb dombon áll a téglából épített, nyeregtetős timpanonos építmény, balrangszerű félköríves fülkében a kisméretű festett Mária-szoborral. Fotót közölt róla Fekete János (F. J.: Selymes, in: Félegyházi Közlöny 4. évf. 15. sz. 1995. júl. 28. 6.) Az építmény lábazatán felirat:
                                                    AZ ISTEN DICSŐSÉGÉRE
                                                              EMELTETTE
                                                       öz. Magyari Ferencné
                                                            TÓTH ÁGNES
                                                               1890-ben

2012. augusztus 8.


Az építmény mögötti fák egyikén szintén egy emléktábla áll, két részre törve, fára szegezve a következő felirattal:
                              HOZZÁJÁRULTAK A KÉSZÍTETÉSBEN
                                                KRISTÓF FERENCZ
                                                        ÉS NEJE
                                        KANIZSAI N. JULIANNA
                                     KANYÓ IMRE ÉS LEÁNYA
                                              KANYÓ ROZÁLIA
                                                         1897


2012. augusztus 17., péntek

A molnártelepi Őskereszt

Kiskunfélegyháza első szakrális kisemléke a Molnár-telep egyik telkének kertjében áll. Az útról nem is lehet észrevenni. Köszönet a telektulajdonosainak, hogy beengedtek és a fotók készítését megengedték!

2012. augusztus 7.
A homokkőből készült, fehérre meszelt kereszt megrázó emlék 1799-ből. Hat darab kőből áll (alapépítmény, talapzat darázskőből, Mária Magdolna tömbje, a kereszt alsó szára, a keresztszár Krisztus felsőtestével, a kereszt teteje az INRI-felirattal). A négyzetes kereszt bal oldalán vésett felirat (sajnos nem tudtam elolvasni), és szintén vésett felirat a keresztfa hátoldalán.



A hátulsó felirat

Az oldalsó felirat


A fájdalmas Mária Magdolna a koponyával és az olajmécsessel.

2012. augusztus 16., csütörtök

A Majsai úti vasúti átjáróban álló kereszt

A Csongrádi és Szegedi vasútvonalak között, a Majsai úton álló kereszt a vágóhíd kerítése mellett áll. Egyenesen északra néz, ezért a vágóhíd kerítésvonala keresztezi a négyzetes alapon álló fehérre meszelt kereszt tengelyét. A Krisztus-figura aranyozott.



2012. augusztus 15., szerda

A Csólyosi úti Mária-emlék

A Csólyosi út Ferencszállás felé vezető jobb oldalában álló Mária emlék műkőből készült 1927-ben. Kovásoltvas kerítés veszi körül, nyitható fülkéjében Mária-szobor áll, a szabadon álló pillére tetején festett vas feszület.
Felirata:
                      JÉZUS SZENTSÉGES SZÍVE
                     JŐJÖN EL A TE ORSZÁGOD
                                 EMELTETTE
                              ROSTA JÓZSEF
                                  ÉS NEJE
                           PEKÓ MARGITKA
                                     1927.

2012. augusztus 7.

2012. augusztus 14., kedd

A felső-galambosi kereszt

Felső-Galambos táján, rendezett kert mellett, "1911 - 2006" felirattal áll egy egyszerűbb fakereszt, fémből préselt Krisztus-figurával, félköríves felrésszel.

2012. augusztus 5.


2012. augusztus 13., hétfő

A haleszi iskola melletti kereszt

Haleszban, a Kiskunmajsa felé vezető úton, az iskolával szemben, a tüzép előtt áll az az 1916-ban emelt, kovácsoltvas kerítéssel körbevett  márványkereszt, amelyet Szabó Rozália állíttatott. Rajta ugyanaz a sorozatban gyártott, az elforduló síró Máriát ábrázoló plakett, mint amilyen az 1907-es Izsáki út - Perczel Mór utca sarkán álló kereszten is látható. A Krisztus-figurát öntöttvasból készítették, az emlékhez három lépcső vezet fel.
Felirata:
                                                         ISTEN DICSŐSSÉGÉRE
                                                       A HIVEK BUZGÓSÁGÁRA
                                                 ÉS LELKIÉPÜLÉSÉRE EMELTETTE
                                                             SZABÓ ROZÁLIA
                                                    ÖZV. TARJÁNYI GÁBORNÉ
                                                             AZ 1916. ÉVBEN.

2012. augusztus 6.

2012. augusztus 12., vasárnap

Az Izsáki út - Perczel Mór utca sarkán álló kereszt

A Perczel Mór utca Izsáki útba való torkolatában, az északi oldalon áll az a márvány kereszt, amelyet Ivanics Ágnes állíttatott 1907-ben. A háromrészes emléket kovácsoltvas kerítés veszi körül, és gyönyörű, borostyánt ábrázoló faragások vannak rajta a felirat körül és oldalt is. Nem régen állították helyre Kunszálláson Bertus István műhelyében, a munkálatokat közadakozásból finanszírozták.
Felirata:
                       AZ ISTEN DICSŐSSÉGÉRE
                               ÁLLÍTTATTA
                        ÖZV. BÉNI KÁROLYNÉ
                        SZÜL. IVANICS ÁGNES
                              1907-IK ÉVBEN
                        ISTENNEK BÁRÁNYA
                     MÁR FELÁLDOZTATOTT,
                MEGVÁLTÓNK HAGYOMÁNYA,
                     ÍGY VÉGREHAJTATOTT.
                    HÁLÁLJUK JÓVOLTODAT.
                     KEGYELMES ISTENÜNK.
                        ATYAI ÁLDODOSAT
              HAGYD EZZEL MEGNYERNÜNK.



2012. augusztus 11., szombat

Az Izsáki út - Árok utca sarkán álló kereszt

Az Izsáki út és Árok utca sarkán álló keresztet 2001-ben emelték műkőből. Felirata a négyzet alapú talapzaton, aranyozott vésett betűkkel, alul olvasható:
                                       HÁLÁBÓL AZ ÚRNAK
                                            SZÁSZ JÁNOS
                                      GÁLIKNÉ T. ERIKA
                                        ÉS CSALÁDJAIK
                                         2001. JÚNIUS 03.

2012. augusztus 6.


2012. augusztus 10., péntek

A Majsai úti kereszt

A Kiskunmajsa felé vezető úton, dél felé haladva közvetlenül a volt laktanya után, a bicikliút mentén található keresztet Hideg Imre és neje Fricska Magdolna állíttatta 1899-ben. A kereszt teljes egészében márványból készült, téglából és műkőből épült alapon áll, kovácsoltvas kerítés veszi körbe. A márványt nagyon megviselték az időjárás szélsőségei, a felirat ma már csak úgy olvasható, hogy a betűket külön kimázolták (az "és neje" szavak kivételével). Jó állapotban van a 45 fokkal elforgatott talapzaton álló kereszten a fémből készült korpusz.
Felirata:
                                    ISTEN DICSŐSSÉGÉRE
                                             KÉSZÍTETTE
                                            HIDEG IMRE
                                               ÉS NEJE
                                    FRICSKA MAGDOLNA
                                                 1899


2012. augusztus 6.


2012. augusztus 9., csütörtök

A molnártelepi Rusai-féle kereszt

Kiskunfélegyháza nem régen belterületté nyilvánított városrésze, a Molnártelep két nagyon szép útmenti keresztről híres. A korábban készülttel (1799) a későbbiekben fogok foglalkozni, a mostani bejegyzést az éppen száz évvel későbbi keresztnek szentelem. A kereszt homokkőből készült, kovácsoltvas kerítés veszi körbe (éppen olyan, mint a Kalmár-kápolnáé), előtte hatalmas nyárfák. Az odatett, a negyven fokos hőségben hamar elfonnyadt virágok mutatják, hogy van, aki gondozza. Összesen öt darab tömbből készült (talapzat, Mária szobra, a kereszt szára, a kereszt teteje, és a kereszt oldalágai, rajta Krisztus kifaragott testével). Talapzatán barokk címerpajzsba a dátum: 1899; alatta négy szeggel fogatott márványtábla, amelynek felirata:
                                              ISTEN DICSŐSÉGÉRE
                                                     EMELTETTE
                                                RUSAI BÁLINTNÉ
                                          SZÜL KANYÓ KATALIN
Ez alatt még két sor írás, ez azonban a puha márvány erodálása következtében ma már nem olvasható. A homokkő részeket még jobban megviselte az idő. Mária arca eltűnt, Krisztus lába is teljesen elmállott.
     Nagymamám a következő történetet mesélte róla. Villám csapott a gazda földjébe, és odalett a termés. A következő évben ugyanígy járt. Ekkor fogadalmat tett, hogy keresztet állít a földjébe, s a villám ezután valóban elkerülte a földet. A történetet a felirat maga kevésbé látszik igazolni, mindenestre a történet jellemző a népi vallásosságra. A következő bejegyzéssorozatban útmenti keresztekkel és hasonló szakrális kisemlékekkel fogok foglalkozni. A bejegyzéssorozathoz megjegyzendő, minden emlék helyét igyekeztem bejelölni a Google-térképeken. Mivel azonban a Google-térképeken a helynevek botrányosan el vannak írva, kérem az Olvasókat, hogy csak a kincset jelölő ikszet vegyék figyelembe.

2012. augusztus 5.




2012. augusztus 7., kedd

Kalmár-kápolna összehasonlító stílusvizsgálata

A helytörténeti irodalomban Pártos Gyula nevéhez kötött, 1875-1876-ban épült Kalmár-kápolna összehasonlító stílusvizsgálata nagy adósságom, legalábbis annak érzem. Hogy miért? A Szent István-templommal kapcsolatos legutóbbi kutatások felhívták arra a figyelmet, hogy Pártos Gyula nem tekinthető az épület egyedüli szerzőjének. (Kállainé Vereb - Kőfalviné Ónodi szerk. 2010) A stílus, az alapkoncepció Dötzer Ferenc budapesti építőmester leleménye, a templom tervein Pártos csak csekély átalakításokat végzett. Ha tehát részben megdőlt a Szent István-templom attribúciója, mennyivel inkább kérdéses egy olyan épületé, amelynek tervezőjét írásos dokumentumok egyetlen alkalommal sem említik! Fekete János helytörténész tulajdonította elsőként a Kalmár-kápolnát Pártosnak, ezt azonban részletekbe menően nem indokolta.
Kalmár-kápolna, Kiskunfélegyháza, Móra tér 17. (2011)
       Nézzük meg ezért Pártos Gyula olyan saját kezű műveit, amelyek a kápolnával egy időben épültek! Ilyen emlékekért nem kell messzire mennünk. Kecskeméten két, a kápolnával egy idős épület található.
       1874-1875-ben épült a Takarékpénztár palotája, amelynek akkori igazgatója Lestár Péter volt, a város későbbi polgármestere. (Link ehhez itt.) Az épületet Pártos tervezte, akinek a nevét Kecskeméten azután ismerték meg, hogy a vele együtt Berlinben 1870-ben végzett építésszel, Lechner Ödönnel együtt felépítették Pesten a Zöldfa (ma Veres Pálné u. 9.) utcában Kecskemét város bérházát (1871-1874). Nyilván innen szerzett tudomást a Takarékpénztár Lechner és Pártos irodájáról. Az épület terveit Pártos egyedül készítette, 1874-ben ugyanis Lechner, fiatal felesége halála után Franciaországba utazott.
Pártos Gyula: Kecskeméti Takarékpénztár, 1874-1875, Kecskemét, Szabadság tér (2012. júl. 6.) 
       Gerle János azt írja (Gerle szerk. 2003, 90), hogy az 1874-1875-ben épült kecskeméti Takarékpénztár (jelenleg a Magyar Nemzeti Bank fiókja) Pártos műve, de annyira közel áll Lechnerrel közös többi művéhez, hogy érdemes lenne kutatni, Lechner az elutazás előtt részt vett-e a tervezésben. A gazdagon díszített homlokzatú banképület sem a Szent István-templommal, sem a kápolnával nem mutat formai egyezést. Az eltéréseket azonban az eltérő funkciókból következő eltérő stílusok akkor is kellőképp magyaráznák, ha nem tudnánk Dötzer munkásságáról. A Pártos egyéni jellegzetességeire utaló jegyeket ennél az épületnél nem tudjuk minden kétséget kizáróan kimutatni.
Pártos Gyula: Református bazár, 1877, Kecskemét, Szabadság tér (2012. júl. 6.)
       1877-ben Pártos tervei szerint épült a református templom egyemeletes, U-alaprajzú bazársora a Szabadság téren. (Információ a Műemlékem.hu-n és a Táj-kert.blog.hu-n.) A bazár is a berlini tanultságú építész fiatalkori alkotása. Szabályosan tagolt, historizáló elemekkel díszített hosszan elnyúló épület, a kecskeméti városháza felé néző oldalán hasonló rózsaablakkal, mint amilyen a Szent István-templomon látható. Ennek az áttört lunettának azonban más a díszítése, a temploménál gazdagabb, és kisebb is. Pártos itt támaszkodhatott a templomépítés tanulságaira. A kápolnával azonban a bazárépület sem mutat közelebbi rokonságot. Hacsak nem az emeleti ablakok akrotérionnal díszített timpanonjait vesszük figyelembe. Azonban míg ezek palmetták, amilyenek a korabeli mintakönyvekben is láthatók (építészeti díszítőelemek tervezésekor az akadémiai tanultságú építészek mintakönyvekre támaszkodtak), a kápolna akrotérionjai sosem voltak stukkóból képzett díszítőelemek. Díszítőelemkről szólván meg kell említeni a főpárkányt alátámasztó konzolok pálmaleveles díszítését, de ezek sem hozhatók össze a kápolna mára eltávolított, régi képeslapokon azonban még látható virágos stukkódíszeivel, amelyek a főpárkány alatt, a pilaszterek mélyített mezőiben voltak.
       Összességében Pártos fiatalkori művei díszítésben gazdagok, monumentális hatásúak, finoman tagoltak, tömegkezelésük egységes, tömbszerű. A Kalmár-kápolnát összehasonlítva Pártos műveivel, közöttük semmiféle rokonság nem mutatható ki. (Az alaprajzokról a teljesen eltérő funkciók miatt nem is szólva). 
Kecskeméti Takarékpénztár oldalhomlokzatának részlete (2012. júl. 6.)
       Az összehasonlító stílusvizsgálat azonban ezzel nem érhet véget. A helytörténetírás a kápolnát az Újtemplom kistestvérének tartja. Feltűnő a két épület hasonló színezése, de talán inkább a szakrális épülettípus rokonítja a két emléket azon túl, hogy egy időben épültek. Az Újtemplom építési munkálatait 1873-ban már megkezdték, amikor 1875-ben Kalmár József volt kiskun kapitány egy kész terv birtokában építési engedélyért folyamodott a városhoz. A kápolna építését 1876-ban már befejezték, rá egy évre elkészült az Újtemplom is. Mindkét épületet 1880-ban szentelték fel és mindkettejük érdekessége, hogy egyikük szentélyét sem a templomépítési hagyományoknak megfelelően tájolták. Az Újtemplom főhomlokzatát nyugat helyett délre helyezték, szentélye így északi irányba néz, a kápolnáét pedig északra, és szentélye délre mutat, holott hagyományosan a szentélyeknek keletre kellene néznie. Mindkét épület elhelyezésénél a városkép modernizálása játszott elsődleges szerepet.
Dötzer Ferenc - Pártos Gyula: Szent István-templom, Kiskunfélegyháza (Vasárnapi Ujság, 1877)
       Az építészeti részletek összevetésénél a dátumot, az építtetőt és az épületek méreteit is figyelembe véve logikusnak tűnő feltevés, hogy a nagyobb, a város által építtetett Újtemplom hatott a kisebb, magánszemély szándékából emelt Kalmár-kápolna tervezetére. 
A kiskunfélegyházi Szent István-templom főhomlokzati részlete
A kecskeméti bazár részlete a városháza felől nézve
       A főhomlokzat kiképzésében rokonság nem mutatható ki. Nézzük meg ezért az oldalhomlokzatot!
Az oldalhomlokzat tagolását, csakúgy, mint a főhomlokzatét, a kápolna esetében a megrendelői igény szabhatta meg. Vagyis az építtető kívánsága lehetett a középtengelybe eső torony. Míg a főhomlokzat kialakítása független az épület belső terétől és funkciójától, az oldalhomlokzatról ez már nem mondható el. Tágasabb belső terű hajó tervezésével számolt az építtető és az építész is, azaz, a kápolnát olyan építménynek szánták, amelybe hívők sokasága fér el, különben az oldalhomlokzat nem lenne olyan hosszú, hogy három nagyméretű ablak is fényt bocsásson be rajta. (Magánkápolnák általában sokkal kisebbek. A kápolna épületére, méretére az Újtemplom feltehetően hatással volt.) Az oldalhomlokzat három ablakát a vállpárkány fűzi össze - ez a megoldás összecseng az Újtemplom oldalhomlokzatának három középső tengelyével, ahol az egyes ablakokat ugyanúgy pilaszterek választják el egymástól, mint a kápolna esetében. A legfőbb különbség a két oldalhomlokzat között - alaprajz tekintetében is - a kereszthajó hiánya, egy magánkápolna esetén azonban erre nincs feltétlen szükség. A templom magas attikája, amely elrejti a járókelők szeme elől a templom tetőszerkezetének részleteit, nem hasonlítható a kápolna sátorteteje alatti frízes főpárkányához. Azonban a pilasztereket a párkány vonala fölött díszítő csúcsíves akrotérionok az Újtemplom attikáján is feltűnnek, mégpedig ugyancsak hasonló puttófejekkel díszítve, mint amilyenek a templom hármas bejáratának záróköveit díszítik. (A puttófejek a korszak építészeti és iparművészeti emlékein gyakran előforduló motívumok. Előfordul az 1913-ban épített szecessziós stílusú Kocsis Ferenc-féle házon is - Jókai u. 5.) Úgy tűnik tehát, hogy a tervező a díszítést mindenképpen át akarta venni a templomról, de anélkül, hogy a jelentősen drágább attikát megépítené. Attika építése esetén  ugyanis a tetőszerkezet és a csapadékvizet levezető attikacsatorna nagyon gondos tervezésére is szükség van. Ehhez képest a kápolna padlásszellőzőkkel áttört sátorteteje sokkal egyszerűbb szerkezet.
Kalmár-kápolna (2011)
Kalmár-kápolna (2011)
Kalmár-kápolna, a bejárat vállkövének ornamentikája (2012)
       Összességében tehát a kápolna főhomlokzati kiképzése redukált a temploméhoz képest, és a templom hatása mutatható ki az oldalhomlokzaton. A hajót takaró homlokzat síkjához képest előreugró torony pedig az 1761-ben felszentelt Sarlós Boldogasszony-templom (Ótemplom) és más alföldi plébániatemplomok megoldását idézi. Kápolnák között az 1870-ben épült solti Mária Neve-templom esetén találkozunk hasonlóval, ennek tornya azonban későbbi hozzáépítés. (És a kápolna is eredetileg a közösségi, nem magánáhítat színhelyeként épült a solti plébánia honlapja szerint. (http://marianeve.hu/historia-domus.html )
A torony és az oldalhomlokzatok félköríves záródású ikerablakai, a vakárkádok íveihez hasonlóan nem gazdagon profillált archivoltokat és pálcatagokat mutatnak. 
       A Kalmár-kápolna nem illeszthető Pártos (illetve Pártos és Dötzer - Pártos és Lechner) művei közé, s azt kell feltennünk, hogy a templom és a kápolna tervezője sem azonos. Talán sem Pártos, sem Dötzer nem követett volna el a tervezés során olyan hibát, hogy a sekrestye különálló tetőzete félig eltakarja a fölötte lévő ablakot. (Ezt a hibát 1901-ben javították ki, amikor a sekrestye új tetőt kapott.) A kápolna tervezőjeként olyan építész sejthető, aki ismeri a templomépítés helyi (alföldi) hagyományait, mint arra az egytornyos homlokzat utal, és aki a Szent István-templom terveit is közelről ismerhette, mint arra az átvett elemek utalnak (erre Kalmár megbízottjaként lehetett módja), s aki ezen felül jó ízléssel bírt, hiszen a kápolna esztétikai értékeiből a tervező ismeretlensége nem von le. A Kalmár-kápolna méretét tekintve egyedül áll a rokon emlékek között. Ki is lóg a Grynaeus Tamás szerkesztette, 2008-ban Szegeden megjelent kötet   (Grynaeus szerk. 2008) anyagából, amely az ún. szakrális kisemlékekkel (útmenti keresztek, kápolnák) foglalkozik. Talán szakrális kisemlékként való tárgyalása nem kielégítő olvasat, hiszen nem provinciális munka, de a provinciálissal szembeállított műalkotás fogalmának minden kritériuma megfogható rajta. (V. ö. Marosi 1976)
    A Kalmár-kápolna meglehetősen társtalan emlék Bács-Kiskun megye épületállományában. (Az épület egyébként nem áll műemléki védelem alatt.) A családi kápolnaépítés a korszakban inkább a Dunántúlra jellemző, semmint az Alföldre.  (Ráckeresztúr, Petheő család sírkápolnája; Várgede, Kubinyi család sírkápolnája;  Belatinc, ma Beltinci, Szlovénia, Rous család sírkápolnája.) Ráadásul már a kezdetektől közösségi célt szolgál, s nem utólag vált a közösség birtokává, mint a többi kápolna többsége. Az egytornyos kápolnák általában a hajóhoz additíven (esetenként időben is utóbb) épített tornyaikkal különböznek a Kalmár-kápolnától. A Kalmár-kápolnát különösen jó arányérzékkel tervezték, így a torony nem nő túl az épületen. A Kalmár-kápolna legközelebbi rokonemlékei jánoshalmai temetőkápolna, a csepregi Boldogasszony-kápolna, a Lórév külterületén álló Zichy-emlékkápolna (1858). A jánoshalmai 1886-ban épült a hívek adományából, (http://www.koh.hu/tartalom_archiv.php?idt=20090209101152&t=ogeltérő funkciója miatt itt csak abban az összefüggésben említjük, hogy egytornyos homlokzatán a fogrovatdísz miatt rokonítható a Kalmár-kápolnával. Különösen a csepregi Boldogasszony-kápolna kívánkozik összevetésre a kiskunfélegyházi kápolnával. A Boldogasszony-kápolnát 1869-ben építtette Jankovich Antal gróf és felesége Nemeskéri Kiss Katalin. (http://www.csepreg.hu/hu/turizmus/nevezetessegek/boldogasszony-kapolna-kulterulet.html) A nyerstégla homlokzatú neogótikus épület szép arányaival külterületen áll (a Kalmár-kápolna is külterületre került volna!), és jóval kisebb a félegyházinál. A torony a harangszintnél áttört, nyolcszög alaprajzú téglából épített süvege van, amelyet részben a torony négy oldalának vimpergái és a sarkon álló fiatornyok takarnak, mintegy megelőlegezve a Kalmár-kápolna majdnem-pártázatos megoldását.
       S még egy furcsa momentum: semmi esetre sem meggyőző, hogy Kalmár József egy ilyen szokatlanul nagy kápolnát a puszta közepébe szándékozott volna emeltetni. Valószínűbbnek látszik, hogy egy szép alapkoncepciójú kápolnát terveztetett, aminek híre ment, és győzködni kezdték, hogy az a város javára válhatna. Ennek következtében a tervezett épület megnagyobbodott, s már e tervek kerültek a városi elöljáróság elé. Sajnos mindez a Kalmár család hagyatékának pusztulása miatt csak feltételezés marad. Remélem azonban, hogy a kápolna jelentőségét segít jobban megvilágítani.

2012. augusztus 3., péntek

Petőfi-ház

A 2+2+2 tengelyes, középrizalittal rendelkező, L-alaprajzú Petőfi-ház (Petőfi u. 7.) ugyancsak érdekes, és további kutatásra érdemes építészeti emléke Kiskunfélegyházának. Urbán Miklósné és Fekete János szerint 1845 és 1850 között épült, 1850 körül Szabó Sándor (Félegyháza országgyűlési képviselője 1848-ban) átépíttette. Petőfi abban a házban lakott, amelyik e ház helyén állt. (Urbánné 2005, 37-38). Azonban az épület homlokzatát nézve semmi esetre sem meggyőző, hogy ezeket a szemöldökpárkányokat és a rizalitot keretelő két félpilléreket 1850 körül létesítették volna. Ezt alátámasztja az épületről 1867-ben készült metszet is, amelyet a Vasárnapi Ujságban Pásztor Ferenc Petőfi félegyházi gyermekkoráról írt cikkének illusztrációját képezi. (14. évf. 41. sz. 1867. október 13, 604-606.) A házon 1867-ben Petőfi-emléktáblát helyeztek el, az országban az elsőt. Mivel az emléktábla igen, de az ablakok egyenes záródású, illetve a két középső ablak feletti timpanonos szemöldökpárkányai nem látszódnak a képen, fel kell tennünk, hogy azok csak jóval később kerültek oda, s később az épület megmagasítására is sor került. Vagyis a Petőfi-ház nem a historizáló építészet igen korai (1850 körüli) emléke, mint ezt a korábban közölt adatok alapján hinnénk. A jelenlegi homlokzat a dualizmus korabeli építészeti ízlést mutatja, ránézésre e stukkóformák virágkorára, 1890 és 1910 közé datálható, ennél fogva kideríthető lenne, mikor építették át az akkor már kultuszhelynek számító épületet.

Petőfi u. 7.


Vasárnapi Ujság 14. évf. 41. sz. 1867. október 13. 606. old.

2012. augusztus 2., csütörtök

Dóczy Pál

Dóczy Pál városi mérnök neve a legutóbbi időkig még csak említésre sem került a kiskunfélegyházi helytörténeti irodalomban. Neve a legutóbbi egyháztörténeti kutatások kapcsán került elő, hiszen városi mérnökként fő feladata volt jelentést tenni a városi középítkezésekről. Hivatali munkája során földméréseket végzett, építési vonalakat állapított meg, jelentéseket készített a magánépítkezések engedélyezhetőségéről (az engedélyezésre benyújtott építési terv megfelel-e az építési szabályrendeletben előírtaknak stb.). Miután Mihálovits Jenő volt városi mérnök nyugdíjba vonult, Dóczy 1903-ban kérvényezte felvételét, s az állást el is nyerte. Az 1909-es tisztújításon ismét városi mérnökké választották. 1914-ben hadba vonult. A főmérnöki állást ideiglenesen akarták helyettesítéssel ellátni, 1915-ben még arról született határozat, hogy Dóczyt a háború befejezéséig meghagyják állásában. 1916 decemberében azonban a közgyűlés beszüntette fizetését és más illetményeit, nyugdíjat állapított meg számára. Dóczy fellebbezett a döntés ellen, miszerint 1916. december 31-gyel nyugdíjazták. Az 1920-as években ismét főrménök. 1921-től helyettes polgármester, 1923-tól 1930-ig iparhatósági biztos. Mindössze annyit tudunk az 1935. évi Félegyházi Napok (később Kiskun Napok) programfüzetéből, hogy röviddel azután, hogy 1930-ban iparhatósági biztosi megbízásáról lemondott, elhunyt. Soós Imre így emlékezett meg róla: "értékes működése az ipartestület életében maradandó nyomokat hagyott és emléke sokáig tisztelt és becsült lesz a népes iparostábor soraiban." (Soós Imre: A Kiskunfélegyházi Ipartestület 50 éves története, in: Félegyházi Krónika. Az 1935. évi második félegyházi Kiskun Napok alkalmából kiadta a Kiskunfélegyházi Idegenforgalmi Bizottság, szerk. Mezősi Károly, Vesszősi József könyvnyomdája, Kiskunfélegyháza 1935, 33-47, id. rész 44, 47.) Arcképét a városi tanács tagjairól 1908-ban készített tablóról ismerjük. (Kiskun Múzeum, az állandó kiállításon)