2017. október 26., csütörtök

A mezőtúri városháza

A mezőtúri uj városháza tervezési programmja, Török Ignác kiadása, Mezőtúr 1913.
Országos Széchényi Könyvtár, Plakát- és Kisnyomtatványtár, Kny.D.9688

     "A városháza épület lehetőleg U alakban a helyszínrajzon kijelölt helyen belül, arccal a piactérre, szabadon állóan létesítendő.
     Az épület két emeletre tervezendő, főbejáratával a piactérre, oldalt pedig a szükséges mellékbejárókkal. A városháza elhelyezésével kapcsolatosan a piactér szabályozási terve is elkészítendő, szem előtt tartva, hogy a téren a Kossuth-szobor is felállítandó lesz, továbbá a meglevő artézi kút elvezetendő kifolyásának is alkalmas hely keresendő, végül a hetipiacok tartására kellő nagy hely maradjon meg. Az épület ízléses kivitelben tervezendő, költségesebb díszítés nélkül és különös gonddal arra, hogy a jövőben fenntartására a városnak nagyobb áldozatot ne kelljen hozni. Az épület kiképzésének stylusát tervező szabadon választja.
     Az egyes hivatalos helyiségek elhelyezése olykép legyen, hogy azon hivatalos helyiségek, ahol a közönség gyakrabban megfordul a földszinten, lehetőleg első emeleten nyerjenek elhelyezést és az egymással szerves összefüggésben levő s működő hivatalok egymás mellett csoportosítandók. A folyosók kellő szélesek és világosak legyenek.
     Az egész épület alápincézendő, azonban a pincefenék a közeli Berettyó folyó árvízszín [árvízszint] magasságára tekintettel állapítandó meg. Az árvízszint magassága a helyszínrajzon van feltüntetve.
    Ugy ezen okból, mint az épület kiemelése szempontjából a magasföldszintes elhelyezés kívánatos és így az épület pincéje azon megoldás alapján készítendő. Az egész épület alápincézése folytán az alább felsorolt helyiségek elhelyezése után kimaradó helyiségek úgy készítendők, hogy alkalmas módon értékesíthetők legyenek."
[A kisnyomtatvány az egyes városi hivatali helyiségek kívánt méretezéseinek felsorolásával folytatódik, hány négyzetméteres legyen a zárka, a postahivatal, rendőrség, községi bíróság, orvos, tűzoltóság, házmesteri lakás, anyakönyvvezető, népkönyvtár, királyi adóhivatal, városi adóhivatal, pénztár, számvevőség, árvaszék, tisztiügyész, községi takarékpénztár, polgármesteri hivatal, főjegyző, I-III. tanácsos, mérnök, városgazda, közigazgatási hivatalok (írnok, iktató, kiadó), stb. stb.
Követelmény volt továbbá az elektromos világítás.

A tervpályázat eredményéről a Magyar Építőművészet 1914-ben számolt be. http://vpublic.omikk.bme.hu/epmuv/index.php?page=article&id=14137