Egy kiskunfélegyházi vállalkozó Kerekegyházán

Kerekegyháza elöljárósága az állammal kötendő bérleti szerződés fejében vállalta volna egy csendőrlaktanya építését. Az 1906. február 2.-án tartott közgyűlésre már terv is készült,[1] ám az építést egy árlejtés eredményétől tették függővé.[2] Az április 22-én megtartott árlejtés eredményeképp a 9773,68 K-s ajánlatot tevő Danszky Mihályt bízták meg a kivitellel.[3] 1907-ben megyei jóváhagyásra terjesztették az ügyet. Előbb kölcsön felvételét tervezték, de a fedezetet a legelőalapból is sikerült átcsoportosítani.[4] A megye jóváhagyta a tervet, de az építési költséget 10 782,55 K-ban állapították meg Danszky – mint kiderült, komolyan vehetetlen – ajánlata helyett. Fedezethiány állt elő, amit szintén a legelőalapból csoportosítottak át.[5] Mire azonban a megyei jóváhagyás 1908-ban megérkezett, az 1906-os árakhoz képest jelentősen drágultak az építőanyagok, a közgyűlés ezért felmondta a szerződést a csendőrséggel és május 3-án úgy döntött, hogy nem épít.[6] Ezt követően Danszky két kérelmet is benyújtott, kérte az építési költség első részletének kiutalását és a vályogvetés a helybeni megengedését. A közgyűlés azonban elutasította a vállalkozót: „Miután Danszky Mihály a községi iskola építésénél oly nagy fokú lanhaságot mutatott, hogy az iskola építés még máig sincs befejezve, semmiféle előjogot ki nem utalványoz, annál kevésbé nem utalványozza a vállalati összeg első részletét, mert Danszky Mihály építőmester iránt bizalma megszűnt, mint ilyennek pénzt előre nem ad.”[7] Az építőmesternek három levele maradt fenn a laktanyával kapcsolatban, 1908. május 3-án és május 25-én írta őket. Ezekben Kálóczyval 1907-ben folytatott megállapodásaira valamint az őt több hétre ágyhoz kötő betegségére hivatkozott. Danszkyt ezért Fábián László kiskunfélegyházi építőmester helyettesítette, akivel Danszky időközben társult is. A levelekből kiderül, Danszky nem értesült arról, hogy a község elállt az építkezéstől.[8]

A három levél a következő:

Danszky Mihály levele Kálóczy Ferenc kerekegyházi főjegyzőnek, Kiskunfélegyháza, 1908. május. 3.
1 fol, autográf tintaírással, névbélyegzővel ("DANSZKY Mihály / építő-mester / K.-FÉLEGYHÁZA")

                         Tekintes jegyző úr!

Ide mellékelve küldök egy ajánlott express levelet kérvény alakban. Legyen szíves ezt beterjeszteni pártolólag, mert az ősszel erről volt szó és erről engem értesítsen jegyző úr.

Mindkét kérvényünket múlhatatlanul kérjük beterjeszteni. Hétfőn 1-én a jegyző úr és az Iskolát megjavíttatom.

                                        Kiváló tisztelője

                                              Danszky Mihály

                                              építőmester

Danszky Mihály és Fábián László kiskunfélegyházi építőmesterek kérelme Kerekegyháza község képviselőtestületéhez, [Kiskunfélegyháza, 1908. május 3.]
1 fol, autográf tintaírással, névbélyegzővel

                       Tekintetes képviselőtesület!

Alulírottak van szerencsénk a Tek. képviselőtestülethez azon kéréssel járulni, méltóztassék a vályogvetést az építés helyszínén nekünk megengedni. Indokoljuk kérésünket azzal, hogy tavaly a jegyző úr, meg a pénztárnok úr, bíró úr élószóval megígérte, hogy ott lehet a vályogot veretni az építés helyszínén, csak 0,60 m-t kell a földszínből leásni, akkor az odavaló Bozóky meg a Lajosi parasztok nézték is és jóváhagyták.

De azon múlt el, hogy a megye a csendőrlaktanyát még nem küldötte le. Akkor a főbíró úr 200 koronát kért tőlem, mint vállalkozót, annak a gödörnek behordásáért, hogy majd ő 200 k-t az összegből levon és behordatja közmunka címen. Az iránt terjesszük alázatos kérésünk Tek. Ktestület elé, szíveskedjen nekünk a vályogot, a helyszínen veretni engedni, és 200 K-t levonni.

                                                 Tisztelettel

                                                 Danszky és Fábián

Danszky Mihály és Fábián László kiskunfélegyházi építőmesterek kérelme Kerekegyháza község képviselőtestületéhez, Kiskunfélegyháza, 1908. május 25.
2 fol, autográf tintaírással, névbélyegzővel

                              Tekintetes Képviselő Testület!

Az 1907. évi Február hó elsején 5. csendőrségi laktanyaterv után, melyeket, mind a Tek. Kép. testület megbízása folytán csináltam, végre febr. 1-én Bódis Ferenc k. bíró úrral a község részéről szerződést kötöttem. 1907. okt. 12-én a Nagys. alispán úr 25000087. sz. kgy. 1907. sz. rendeletében foglalt pótlások folytán, fel lett a vállalati összeg emelve 10782 kor 52 fillérre. Ezt én tanúk előtt elfogadtam és alá is írtam. Közben vízkórba estem, 8 hét óta ágyban fekszem és súlyos beteg vagyok. Ugyannyira, hogy a hét folyamán 18-án Nagys. dr. Müller egyetemi m. tanár a lábamat megcsapolta, a mi sikerült is, oly rendesen, hogy rövideen lábra fogok állani és kötelességemet teljesítem. De ez évben is 1908. évre Fábián László okl. építőmestert most már véglegessen, mert ezelőtt Farkas volt, társul vettem, akit teljhatalommal megbízok és mindenben felruházok. Én a községi letétpénztárban az özv. Harmath Lászlóné-féle 2 malomrészvényt biztosítékul leteszem, és a 8835. sz. P. Hazai Takarékpénztári kötvényt 497/35-2501/50 szám alatt 420 Kor. értékben, mely értékpapírok a részvényekkel együtt 1020 K-t azaz Egyezerhúsz koronát tesznek ki. Most pedig az iránt esedezem a Tek. képv. testülethez, legyen a szerződéstől eltérő tekintettel a betegségemre, az első részletet, miután az meg is változott, a jegyző és pénztárnok úr kezeihez az építéshez szükséges anyagokra, téglára, vályogra, törekre stb. kiutalni kegyeskedjék, ami az építés megkezdéséhez szükséges, ezen anyagokat Fábián László társam kivereti és a pénztárnok úr kifizeti az illetőknek a kezéhez és Fábián nyugtázza, én pedig a biztosítékot leteszem. A jövő héten pedig, máj. 31-én a társam kimegy munkásokkal és az iskolánál minden munkát meg fog csináltatni átadásra.
Én pedig, amint mehetek, rögtön megyek, és a községgel a tavalyi dolgokról beszámolok, amint a betegségből felépülök. Most pedig az iránt van alázatos kérésünk, kérésemet elfogadni és méltányolni kérem a Tekintetes Képv. Testületet. Szükség esetén orvosi bizonyítvánnyal is szolgálhatok, amellyel bizonyítom betegségem.

Kelt: Kis-Kun-Félegyháza. 1908. máj. 25-én.
                                                  Alázatos szolgájuk:
                                                           Danszky
                                                                és
                                                           Fábián okl. építőmester

---

[1] MNL BKML V. 348. 4. kötet. pag. 366. Kgy. jkv. 1906. február 2. 3/1906

[2] MNL BKML V. 348. 4. kötet. pag. 371. Kgy. jkv. 1906. április 7. 19/1906

[3] MNL BKML V. 348. 4. kötet. pag. 376–378. Kgy. jkv. 1906. május 17. 25/1906

[4] MNL BKML V. 348. 4. kötet. pag. 446–447. Kgy. jkv. 1907. április 1. 20/1907

[5] MNL BKML V. 348. 5. kötet. pag. 36–38. Kgy. jkv. 1907. december 11. 93/1907

[6] MNL BKML V. 348. 5. kötet. pag. 57–58. Kgy. jkv. 1908. május 3. 22/1908

[7] MNL BKML V. 348. 5. kötet. pag. 61–62. Kgy. jkv. 1908. június 7. 26/1908

[8] MNL BKML V. 348. 2.b. 1288/1908 (a három levél jelzete)

Szecesszió Kiskunmajsán

Kiskunmajsa épített öröksége mindeddig nem vonta maga után az építészettörténészek figyelmét. Pedig a városközpont - más alföldi településekhez hasonlóan - bővelkedik a szecessziós épületekben. A városkép azonban nem annyira a Duna-Tisza köze más városaival rokon, hanem inkább a nyírségi városokéival. Ez két építésznek, Papp Gyulának és Szabolcs Ferencnek köszönhető, akik két meghatározó épületet, az első és a második községi bérházat tervezték és építették 1913-1914-ben; valamint az akkori nagyközség elöljáróságának, akik kidolgoztak egy beruházási programot.

          Kiskunmajsa „beruházási programja” a 20. század első évtizedeiben bizonyára nem nélkülözi a párhuzamokat, de Kecskemét szűkebb és tágabb vonzáskörzetében nagyközségi önkormányzattal rendelkező települések tekintetében példa nélküli. A program a képviselőtestületi gyűlések jegyzőkönyveiből bontakozik ki, amelyek 1905-től kezdve maradtak fenn, az előzmények ezért nem ismertek. A program több szereplője ideiglenes jelleggel tudott bekapcsolódni, az egyes közgyűlési határozatok megyei jóváhagyása miatt pedig az elképzelések folyamatosan változtak, felsőbb utasításra módosultak. Az 1906-os első elképzelések és az 1913-ban megkezdett első építkezések között eltelt időt ez magyarázza, s ugyancsak ez a válasz arra a kérdésre, miért nem valósult meg a program több eleme.

Az 1906-ra rossz állapotba került régi óvodaépület újjáépítésére Tary Endre községi képviselő 1906. március 19-én mutatott be egy tervet a közgyűlés előtt. Egyúttal a vendéglő javítását is szorgalmazta. Az elképzelést a képviselőtestület magáévá tette, így született meg az elképzelés az óvoda telkén egy bérház építésére, amelynek bérleti díja jövedelmet jelentene a községnek.[1] Tary felszólalásában terveket említett, de még nem bizonyos, hogy konkrét rajzok is rendelkezésre álltak, noha a közgyűlési határozat erre utal. A vázrajzok azonban legkésőbb a nyár folyamán elkészültek, s azokat az államépítészeti hivatal bírálta felül. A terveket és költségvetést Kakas Lázár majsai építőmester újra elkészítette, azokat a közgyűlés augusztus 29-én fogadta el.[2]

1906 augusztusában egy komplex építési beruházási elképzelés körvonalazódott. A közgyűlés ugyancsak augusztus 29-én tárgyalta, hogyan lehetne fedezetet teremteni az óvoda telkén építendő bérház mellett egy második óvodára és a kígyósi iskolára. Tary Endre felszólalásában azt javasolta, a közgyűlés ne határozzon még erről a kérdésről, mivel a vendéglő átépítése mellett a városháza (községháza) bővítése is szükséges; szerinte célszerű volna az összes építkezés fedezetéről egyszerre gondoskodni. A közgyűlés azonban máshogy döntött: a régi óvoda helyén építendő bérházra, a kígyósi iskolára és a második óvodára 40 000 K, 50 éves lejáratú kölcsönt felvételét határoztak.[3] A három építkezés terveit azonban 1907-ben az alispán nem találta megfelelőnek, az óvodatervet maga a közgyűlés vetette el, mert időközben másik telket szemeltek ki e célra. A városháza elképzelése itt újra képbe kerülni látszik: a közgyűlés utasította az elöljáróságot, hogy az emeletráépítéssel kapcsolatos korábbi iratokat gyűjtsék össze, a terveket pedig az államépítészeti hivatallal javíttassák ki.[4] A piactér fásítását éppen a községháza emeletráépítésétől tették függővé.[5]

A tervbe vett építkezések listája 1909-ben bővül a kórházéval és egy iskoláéval. 1909 márciusában a közgyűlés felszólította Babenyecz Balázs kiskunhalasi kőművest, hogy mielőbb mutassa be a bérház és az iskola terveit. Babenyecz megbízására nem utal adat, maga ajánlkozhatott, hogy elkészíti a bérház, az iskola és a kórház terveit, a közgyűlés azonban szakértővel kívánta elkészíttetni a kórház terveit.[6]

A sok tervbe vett építkezés hívta életre 1910. február 24-én a mindenkori főjegyző és főbíró elnökletével megalakított építőbizottságot, amely feladatul kapta dolgozzon ki javaslatokat az építkezések fedezetére.[7] Ennek nyomán a közgyűlés április 9-én újjáalakította a község szépítő bizottságát is.[8] A bizottság munkába lendült, 1910. április 16-án is a jelentéseik egész sorát már tárgyalták: a templom- és piactérről, a rozoga plébánialak bontásáról, a régi katolikus felekezeti iskola bontásáról, a Beck-ház kisajátításáról, a községháza emeletesre építéséről, a zárda melletti bérház emeletesre építéséről, a régi óvoda telkére építendő bérházról. A közgyűlés vagy egyértelműen magáévá tette a javaslatokat vagy ígéretet tett a későbbi tárgyalásra. A bizottság pedig arra kötelezte magát, hogy kidolgozza a további építkezések terveit is (nagyvendéglő újjáépítése, tanyasi iskolák, járványkórház, halottasház, szegényház és más építkezéseket is). A bizottság összesen 600 000 K kölcsön felvételét javasolta.[9] A közgyűlés 1910. május 18-án határozta el a községháza emeletesre való felépítését (a földszinten üzlethelyiségekkel), a zárda melletti bérház újonnan való emeletesre való építését is; a Beck-ház kisajátítását; a régi óvoda telkén emelendő új épületről való döntést a majdani rendezési tervtől tették függővé. Ugyanekkor elhatározták a 600 000 K községi kölcsön felvételét: községházra, bérházra, bazárépületre, nagyvendéglőre, halottasházra, szegényházra, vasúti út kiépítésére.[10]

Az 1906-os elképzelések nyomában 1910-re tehát egy valóban nagyszabású program rajzolódott ki. Ebben a programban az építészek, építési szakemberek jelenléte azonban nem volt meghatározó. Jakab Pál losonci építész 1911-ben például 675 K-s számlát nyújtott be a régi óvoda telkére tervezett bérháztervért. A község nem ismerte el a követelés jogosságát, arra hivatkozva, hogy a terveket a megye nem hagyta jóvá.[11] Ugyancsak 1911-ben jelentkezett számlával a kiskunhalasi Babenyecz Ferenc is az általa készített tervekért (községi bérház, szegényház, három iskolaterv).[12] Megbízta Pázsit Pál halasi ügyvédet az 1010 K összeg behajtásával, de a közgyűlés a követelés jogosságát konkrét megbízás hiányában A község határozata cinikus hangvételűként is olvasható: hajlandó volt a díjazást megfizetni, ha a tervező felmutatja a megbízást. Ilyen azonban nem készült.[13]

1911-ben a megye azzal küldte vissza a Pálos pusztán építendő iskola tervét, hogy készüljön költségvetés is a kerítéshez is. Ezt a közgyűlés 440,32 K-ban állapította meg.[14]

Nem volt viszont terv a két bérházhoz. A zárda mellett építendő (a továbbiakban: második bérház) kapcsán Csábrádi János már gyógyszerész 1911 júniusában jelezte 12 évre való bérbevételi szándékát. A közgyűlés ennek nyomán elrendelte a tervek mielőbbi beszerzését. Ezt az épületet emeletesre tervezték.[15] A másik, a régi óvoda helyén építendő bérház (a továbbiakban: első bérház) terve sem készült el. 1911 novemberében Jakab Pál losonci építész feltehetően ajánlatot tett mindkét bérház megtervezésére, ám még a tervezési programot sem állapította meg az építési bizottság.[16] Csak 1912 folyamán sikerült beszerezni a terveket. A két bérház tervezését a nyíregyházi kötődésű budapesti építészpárosra, Papp Gyulára és Szabolcs Ferencre bízták. A második bérház építési munkálatainak megkezdését az elöljáróság 1913. március 1-én jelentette a közgyűlésnek. Ez bizonyosan határozott tervrajz létére utal, ám valójában a munkálatokat még nem kezdték meg. Az első bérház terve ekkor még nem volt végleges. Papp és Szabolcs 1913. február 26-án kelt levelének tárgyalása után a közgyűlés úgy határozott, hogy (feltehetően elfogadva az építészek javaslatát), az első bérház Kossuth utcai frontját 12 m szélesre, a sarkon derékszögben kell tervezni, s az épületben a Kossuth utca és a piactér felől is egy nagyobb üzlethelyiség tervezendő, míg a többi kisebb maradhat (hentes, mészáros, borbélyüzlet céljára).[17] Március 12-én az építőbizottság jelentette, hogy az első bérház telkének Papp és Szabolcs által bemutatott térrajz szerinti szabályozását elfogadásra javasolja. Ugyancsak elfogadásra javasolta a második bérháznak a módosított tervrajzok értelmében az árkádok elhagyásával való építését.[18] A két bérház költségvetését április 12-én tárgyalták. A második bérház emeletéről a bizottság lemondott, de az ilyen értelemben módosított tervek csak most állhattak rendelkezésre (a közgyűlés csak most, április 12-én fogadta el és terjesztette fel őket megyei jóváhagyásra. A terveket úgy alakíttatták át az építészekkel, hogy az emeletráépítés később is eszközölhető lehessen, „minthogy […] idővel a község fejlődése szükségessé teszi, hogy a zárda melletti bérház emelettel láttassék el, a tervek már ennek megfelelőleg készültek.”[19] (Karakterét tekintve azonban inkább az első bérház alkalmasabb az emeletráépítés gondtalanabb kivitelére.)

Papp és Szabolcs megállapodhattak a községi elöljárósággal a tervek elkészítésére, de hogy valóban létrejöjjön a megbízás, ahhoz közgyűlési határozat volt szükséges. (Ennek hiányára maga a község hivatkozott a halasi Babenyecz esetében.) Az építészek 1913. április 23-án kelt levelükben kérhették a megbízó határozat kimondását (levelük nem ismert, tartalmára csak a közgyűlési határozatból lehet következtetni), amelynek nyomán a közgyűlés május 7-én felhívta őket a részlettervek kidolgozására.[20]

A bérházakra együttesen írták ki a kivitelezési pályázatot (versenytárgyalást), amelynek lejárati határideje május 15. volt. A tíz ajánlatot az államépítészeti hivatal részéről Gesztesi Mihály, a tervező Szabolcs Ferenc és a községi elöljáróság vizsgálta át Bervanger Frigyes királyi számvevő közreműködésével. A legjobb ajánlatokat Ferencsik Aladár lugosi műépítész (125 540,70 K), a kecskeméti ifj. Gulyás Ferenc (128 395,28 K) és a kecskeméti Zaboretzky Ferenc (129 338,89 K) tették. A halasi Bebenyecz táviratban (szabálytalanul) jelentkezett, őt kizárták. A kivitelezéssel a közgyűlés másnap, május 16-án Ferencsiket bízta meg és elfogadta a vállalati szerződést is, amelyben az építkezés befejezési határidejét 1913. december 15-re tűzték ki. Az építési ellenőrzéssel Gesztesi Mihályt bízták meg.[21]

A két földszintes bérház építése 1913 nyarán rohamtempóban haladt előre. Augusztus 6-án tárgyalta a közgyűlés Gesztesi és Szabolcs Ferenc kimutatását, amely a munkásoknak „koszorúpénz” kiosztását javasolta (a falak elkészültét jelző bokrétaünnepélyre), a közgyűlés nem osztott jutalompénzt.[22] 1913 végére a bérházak elkészülhettek. 1914. január 7-én a közgyűlés már az első bérház első bérleti szerződését tárgyalta.[23] A felülvizsgálattal március 7-én az államépítészeti hivatal bízta meg Bánhegyi Géza mérnököt, aki részére a közgyűlés maga javasolta tiszteletdíj kifizetését.[24] Papp és Szabolcs a bérházak tervezéséért járó tiszteletdíjuk utolsó részletét 1914 nyarán kérték kiutalni.[25] de a 1577 K-t még 1915-ben sem kapták meg.[26]

Pedig a két épület szerencsésen illeszkedik Kiskunmajsa megújuló városközpontjába és az építészek jelenleg ismert életművébe.[27] Az épülettömegek monumentálisak dacára annak, hogy egyszintesek. A falakat felugró párták, attika, oromzat teszi mozgalmassá, ez és a soroló jellegű kompozíció eredményezi a szecessziós összhatást. Az ornamentika viszont klasszikus motívumokkal dolgozik, a betétdíszek a tagozati elemeket hangsúlyozzák. Az első bérház (Fő u. 67.) piactéri homlokzata A+5B+A, a Fő utcai 2B+D tengelyképletű. A sarkokat lizénákkal keretelt, csekély előreugrású rizalitok emelik ki, amelyet hullámos-félköríves záródású, hármas padlásszellőző és ferdén falazott oromfalak alkotnak egy nagy, fióktetős oromzatot. A rizalitok széles lizénáit hármas vájatos, egyébként síkfelületű táblák emelik ki. Az oromzatok alatti széles üzletbejárat szegmensíves záródású, fölötte a zárókő helyén stukkórozetta, a képszék alatt fogrovat. A többi üzletportál egyenes záródású, képszékük alatt itt is fogsor fut. A portálok közötti falsávokat kiemelő táblák díszesebbek, öt vájat, fölötte felső háromszöggel bővített téglány betétben akantuszleveles-indás, ötszirmú virágból és egyiptomi lótuszból álló csokor látható. Ugyanez a betét emeli ki a keskenyebb, Fő utcai homlokzat északi tengelyében nyíló kocsibehajtót. Az épület lábazata műkő, palatető fedi.

A második bérház (ma a Szent Gellért Katolikus Általános Iskola részeként a Csontos Károly u. 2. alá számozva) az 1894-ben épült apácazárdához és leányiskolához csatlakozó beépítésben áll. A zárdát Csontos Károly és neje Szabó Mária 1892-es adományából építették (alapítványukról a térre néző bejárat fölött tábla emlékezik meg), az iskolát a Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek vezették. A bérház, amely bazárként is működött, valamivel magasabb a zárdánál. Mindkét irányba hosszan elnyúló, L alaprajzú tömbjét a főtérre komponált, többszörösen összetett tetőzetű saroktengely határozza meg. A Fő utcai homlokzat héttengelyes, a másik kilenctengelyes, s az egyes tengelyek bár különböztek egymástól (megmaradt a Hősök tere felé néző homlokzaton egy kétszárnyú és egy háromszárnyú ablak), a lizénákkal tagolt, egyenes attikával lezárt síkhomlokzaton ezek az apró különbségek nem érvényesültek. A saroktengelyek fölött kovácsoltvas rácsokkal koronázott csonkagúla-tető, a középtengelyekben kis fióktetők. Palatető. A sarokrizalitok lizénáinak felső részét nyelv alakú betéten az épület kereskedelmi funkciójára utaló Hermész-fő, caduceus, gyöngysorral övezett feszton. Ott, ahol a lizénák tagolják a képszék mezőit, kör alakú stukkóbetét leveles-bimbós (gótikus bimbó), a lizéna törzsén kisméretű palmettákból és nyújtott makk alakú gyöngyökből csüngődísz, három vájattól keretezve. Klasszicizáló-historizáló ornamentikafelfogásra mutatnak az ereszcsatorna tartóvasai, amelyek csigás indát és akantuszlevelet formáznak, illetve a tetőéleket koronázó kovácsoltvas csúcsdíszek.

A két bérház a városközpont képét alapvetően meghatározó épületekké váltak. Nem valósult meg a községháza emeletráépítése. Még 1910-ben jelentős előrelépések történtek az építkezés ügyében, de a közgyűlés elé csak 1914-ben került az építkezés kérdése, amikor a 400 000 K-ra rúgó építési költség fedezésére úgy döntöttek, hogy felhasználják a 172 600 K-s adómentes kötvényt, eladnak egy 50 holdas földet, parcellázzák a régi erdőföldet, a hiányzó részt pedig kölcsönből fedezik. Ezek közül az adómentes kötvények felhasználási célját kizárólag a községházépítésben jelölték meg.[28] A vármegye utasítására az elöljáróság még 1910-ben tervpályázatot hirdetett, amelyre 22 pályamű érkezett be. Az első díjat a Papp–Szabolcs-páros nyerte meg (ez magyarázza megbízásukat a két bérház tervezésére is), de megbízási szerződésük csak 1914 márciusában készült el.[29] Az építkezés az első világháború miatt nem valósult meg.

Az első bérház (a régi óvoda helyén), Kiskunmajsa, Fő u. 67.

A második bérház (a zárda mellett), Csontos Károly u. 2 - Hősök tere

---

[1] Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára (a továbbiakban MNL BKML) V. 350/b. Kiskunmajsa nagyközés iratai (a továbbiakban: V. 350/b.) 1. kötet, pag. 116–117. Kgy. jkv. 1906. március 19. 32/1906

[2] MNL BKML V. 350/b. 1. kötet, pag. 184. Kgy. jkv. 1906. augusztus 29. 126/1906

[3] MNL BKML V. 350/b. 1. kötet, pag. 184–185. Kgy. jkv. 1906. augusztus 29. 127/1906

[4] MNL BKML V. 350/b. 3. kötet, pag.42–45. Kgy. jkv. 1907. október 30. 161/1907

[5] MNL BKML V. 350/b. 3. kötet, pag. 49. Kgy. jkv. 1907. október 30. 165/1907

[6] MNL BKML V. 350/b. 3. kötet, pag. 396. Kgy. jkv. 1909. március 24. 70/1909

[7] MNL BKML V. 350/b. 4. kötet, pag. 214–215. Kgy. jkv. 1910. február 24. 39/1910

[8] MNL BKML V. 350/b. 4. kötet, pag. 236–237. Kgy. jkv. 1910. április 9. 65/1910

[9] MNL BKML V. 350/b. 4. kötet, pag. 256–259. Kgy. jkv. 1910. április 16. 85–90/1910

[10] MNL BKML V. 350/b. 4. kötet, pag. 289–300. Kgy. jkv. 1910. május 18. 115–119/1910

[11] MNL BKML V. 350/b. 5. kötet, pag. 80–81. Kgy. jkv. 1911. január 21. 4/1911

[12] MNL BKML V. 350/b. 5. kötet, pag. 81. Kgy. jkv. 1911. január 21. 5/1911

[13] MNL BKML V. 350/b. 5. kötet, pag. 149. Kgy. jkv. 1911. március 16. 70/1911

[14] MNL BKML V. 350/b. 5. kötet, pag. 85. Kgy. jkv. 1911. január 21. 10/1911

[15] MNL BKML V. 350/b. 5. kötet, pag. 236–238. Kgy. jkv. 1911. június 10. 143/1911

[16] MNL BKML V. 350/b. 5. kötet, pag. 393–394. Kgy. jkv. 1911. november 9. 275/1911

[17] MNL BKML V. 350/b. 6. kötet, pag. 47. Kgy. jkv. 1913. március 1. 56/1913

[18] MNL BKML V. 350/b. 6. kötet, pag. 68. Kgy. jkv. 1913. március 17. 77/1913

[19] MNL BKML V. 350/b. 6. kötet, pag. 73–75. Kgy. jkv. 1913. április 12. 87/1913

[20] MNL BKML V. 350/b. 6. kötet, pag. 136. Kgy. jkv. 1913. május 7. 132/1913.

[21] MNL BKML V. 350/b. 6. kötet, pag. 140–147. Kgy. jkv. 1913. május 16. 137/1913

[22] MNL BKML V. 350/b. 6. kötet, pag. 195. Kgy. jkv. 1913. augusztus 6. 177/1913

[23] MNL BKML V. 350/b. 6. kötet, pag. 370–371. Kgy. jkv. 1914. január 7. 6/1914

[24] MNL BKML V. 350/b. 6. kötet, pag.415–416. Kgy. jkv. 1914. március 7. 51/1914

[25] MNL BKML V. 350/b. 7. kötet, pag. 34. Kgy. jkv. 1914. június 17. 149/1914

[26] MNL BKML V. 350/b. 7. kötet, pag. 164. Kgy. jkv. 1915. február 27. 2/1915

[27] Garai Péter: Szecesszió a "keleti végeken". Nyíregyháza és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szecessziós építészete, in: Városépítő polgármesterek és az "alföldi szecesszió", megjelenés előtt

[28] MNL BKML V. 350/b. 6. kötet, pag. 367–370, 380–382. Kgy. jkv. 1914. január 7. 4/1914; 1914. február 7. 20/1914

[29] MNL BKML V. 350/b. 6. kötet, pag. 416–417. Kgy. jkv. 1914. március 7. 52/1914