2014. március 27., csütörtök
Analógia I.
A Fekete gyémántok című Jókai-regény Theodelinda grófnője nem tud különbséget tenni álom és valóság között. Amikor megelevenedett felmenőiről vizionál, a vízió leírása egy az egyben emlékeztet Kemény Zsigmond Zord idő c. művében szereplő Dorka lelkiismeret-furdalás okozta, romantikusan ábrázolt hallucinációjára. „ősbátyám, a marsall, kivoná hosszú pallosát, s egy ülőhelyéből leüté László bátyám csontkoponyáját. A fej odagördült lábamig, még akkor is foga között tartotta a pipát, s még akkor is fújta rám a füstöt.” – Jókai Mór: A fekete gyémántok, Akadémiai, Bp. 1964, I, 113. „Mi lesz belőlem, ha megtudják, hogy én távoztattam el Elemért! Dorám, úgy-e te megbocsátottál nekem? Nem hallod, mintha vércse víjjogott volna?... Közel lehet már az éjfél. Látod-e a falon azt a kezében halálfőt tartó szerzetes képét. Rámája közül néha fenyegetőbb arccal néz rám, mint szokása. Tegnap éjjel ki akarta ejteni kezéből a halálfőt s féltem, hogy a lábam elébe gördül.” – Kemény Zsigmond: Zord idő, III. rész V. fejezet. <http://www.mek.oszk.hu/05600/05620/05620.htm>
2014. március 20., csütörtök
Morbitzer sekrestyéinek attikái
Ismert tény, hogy a Sarlós Boldogasszony-templom (Ótemplom) 1904-1905-ös átépítése Morbitzer Nándor nevéhez köthető. Ekkor a régi, a kórus és szentély északi oldalához csatlakozó szűk sekrestyét lebontották és helyébe empóriummal ellátott új sekrestyét építettek, nemcsak az északi oldalhoz azonban, hanem a délihez is, az egyszerű késő barokk homlokzatot pedig díszesebb kiképzéssel látták el: Maróti Géza szobraival. A 2011 decemberében megjelent, a 250 éve felszentelt Sarlós Boldogasszony-templom történetével foglalkozó, reprezentatív kötetben (A 250 éve felszentelt kiskunfélegyházi Sarlós Boldogasszony plébániatemplom története (1743-2011), szerk. Kállainé Vereb Mária, Sarlós Boldogasszony Plébánia, Kiskunfélegyháza, 2011), is olvashatunk a témáról. A felújítás 1904. július elején kezdődött. A tervező építész és Maróti mellett a kivitelezést elvállaló Lantos István kőművesmester nevét kell kiemelnünk.
A sekrestye átépítését már Tóth Tamás (1741-1794) plébános is kérte 1783-ban, de a tanács akkor elutasította azt. (id. m. 40.)
Az új sekrestyéket már 1908-ban kifogásolták, miszerint azok attikája nem vált be, vagyis a helyiségek beáznak. Ez a mondat azonban csak érv egy másik építési ügyben, s lényegében a városháza attikás homlokzata ellen felhozott felszínes kifogás. A városháza építésekor ugyanis Vas József attikával számolt, amelyet a képviselőtestület tagjai fölösleges többletköltségnek tekintettek, tekintet nélkül arra, hogy korábban már a Szent István-templom is attikával épült fel.
Visszatérve az Ótemplomra, az új sekrestyék attikái a célnak megfeleltek. Morbitzer azonban tervezésükkor nem kötötte őket szervesen a régi templomfalakkal. Így maguk a sekrestyék toldalékjellegűvé váltak. Mindenekelőtt különálló párkányuk, frízük, ornamentikájuk választja el őket a hajó falaitól, látványossá téve azt az additív jellegű szerkesztésmódot, amely Morbitzer más munkáinak is jellemzője, mindenekelőtt a városháza 1910 után tervezett részeinek (torony) és a Constantinum Oskola utcai bővítésének.
A sekrestye átépítését már Tóth Tamás (1741-1794) plébános is kérte 1783-ban, de a tanács akkor elutasította azt. (id. m. 40.)
Az új sekrestyéket már 1908-ban kifogásolták, miszerint azok attikája nem vált be, vagyis a helyiségek beáznak. Ez a mondat azonban csak érv egy másik építési ügyben, s lényegében a városháza attikás homlokzata ellen felhozott felszínes kifogás. A városháza építésekor ugyanis Vas József attikával számolt, amelyet a képviselőtestület tagjai fölösleges többletköltségnek tekintettek, tekintet nélkül arra, hogy korábban már a Szent István-templom is attikával épült fel.
Visszatérve az Ótemplomra, az új sekrestyék attikái a célnak megfeleltek. Morbitzer azonban tervezésükkor nem kötötte őket szervesen a régi templomfalakkal. Így maguk a sekrestyék toldalékjellegűvé váltak. Mindenekelőtt különálló párkányuk, frízük, ornamentikájuk választja el őket a hajó falaitól, látványossá téve azt az additív jellegű szerkesztésmódot, amely Morbitzer más munkáinak is jellemzője, mindenekelőtt a városháza 1910 után tervezett részeinek (torony) és a Constantinum Oskola utcai bővítésének.
2014. március 8., szombat
Egyéb Kleineiselek anyakönyvekből
Ferencvárosi Plébánia
1874. évi. 696. folyószám alatt anyakönyvezték Kleineisel Ferencet (1874. október 9. - 1874. november 30.), Kleineisel Ferenc ács és Kalsenecker Anna gyermeke. A keresztszülők minden bizonnyal az apa testvére és sógornője, Kleineisel Gáspár és neje voltak. (BFL XV. 20.2. A249)
1875. évi. 594. folyószám alatt anyakönyvezték Kleineisel Károly Jánost (szül. 1875. aug. 24., keresztív alá tartották 29-én), Kleineisel Gáspár ferencvárosi ács és Vachselschneider Jozefa gyermekét. Kleineisel Károly később Keresztesre változtatta a nevét. (BFL XV. 20.2. A249)
1875. évi 1875. folyószám alatt anyakönyvezték Kleineisel Ferencet (szül. 1875. szept. 16., keresztvíz alá tartották 20-án), Kleineisel Mátyás ferencvárosi napszámos és a soroksári Himmer Verona 1882. október 14-én megkötött házassága által törvényesített gyermeke. A szülők 1889. október 26-án elváltak. (BFL XV. 20.2. A 249)
Józsefvárosi Plébánia
1866. évi. 22. folyószám alatt anyakönyvezték Rizmayer Józsefet (szül. 1866. január 2., keresztvíz alá tartották 4-én), Rizmayer Leopold villicus és Kleineisel Katalin gyermekét. (BFL XV. 20.2. A278)
1874. évi. 696. folyószám alatt anyakönyvezték Kleineisel Ferencet (1874. október 9. - 1874. november 30.), Kleineisel Ferenc ács és Kalsenecker Anna gyermeke. A keresztszülők minden bizonnyal az apa testvére és sógornője, Kleineisel Gáspár és neje voltak. (BFL XV. 20.2. A249)
1875. évi. 594. folyószám alatt anyakönyvezték Kleineisel Károly Jánost (szül. 1875. aug. 24., keresztív alá tartották 29-én), Kleineisel Gáspár ferencvárosi ács és Vachselschneider Jozefa gyermekét. Kleineisel Károly később Keresztesre változtatta a nevét. (BFL XV. 20.2. A249)
1875. évi 1875. folyószám alatt anyakönyvezték Kleineisel Ferencet (szül. 1875. szept. 16., keresztvíz alá tartották 20-án), Kleineisel Mátyás ferencvárosi napszámos és a soroksári Himmer Verona 1882. október 14-én megkötött házassága által törvényesített gyermeke. A szülők 1889. október 26-án elváltak. (BFL XV. 20.2. A 249)
Józsefvárosi Plébánia
1866. évi. 22. folyószám alatt anyakönyvezték Rizmayer Józsefet (szül. 1866. január 2., keresztvíz alá tartották 4-én), Rizmayer Leopold villicus és Kleineisel Katalin gyermekét. (BFL XV. 20.2. A278)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)