2014. május 30., péntek

Adatok Jeney Ernő életéhez és munkásságoz

Művei, épületei

Nagykőrös, Mentovich utca 2, Polgári leányiskola (terv: 1903, kivitel: 1904-1905)

Nagykőrös, Szabadság tér 1, Postapalota (terv: 1904, kivitel: 1904-1905).

Nagykőrös, városháza, vázlatterv, 1911 ("Az új városháza", in: Nagykőrös és vidéke 1. évf. 11. sz. 1911. május 11. 1-2.)

Nagykőrös, szálloda, terv, F. Szabó Ernővel közösen ("Jegyzetek", in: Nagykőrös és vidéke 3. évf. 16. sz. 1913. április 19. 1.)

Budapest, Szent László út 135-143, MÁV tisztviselői lakóházak, 1912. (tervpályázat, I. díj). (Gerle - Kovács - Makovecz 1990, 72)

Pécs, MÁV igazgatósági épület, 1914-1917 (Gerle - Kovács - Makovecz 1990, 72)

Életrajzi adatok

1876-ban született Érendréden, 1918-ban hunyt el Budapesten. (Gerle - Kovács - Makovecz 1990, 72)

1902. december 1-től - sikeres pályázat útján - Nagykőrös városi mérnöki tisztjét töltötte be. Ev. református vallású, 26 éves fiatalemberként került Nagykőrösre. A helyi sajtó így számolt be a megválasztásról: "Választása, amennyire eddigi működéséből, bizonyítványaiból, ajánlóleveleiből következtethetnünk lehet, nyereségnek mondható. Az új mérnök tanársegéde volt az országos mérnök és építész egyesület elnökének, Czigler Győző műegyetemi tanárnak, aki melegen ajánlotta is most, volt tanársegédét megválasztás végett két itteni kollégájának, barátjának Ádám Lászlónak és Szentpétery Károly mérnöknek."
„Jeney Ernő”, in: Nagykőrösi Hírlap, 25. évf. 48. sz. 1902. november 30. 4.

"Eljegyzés", in: Nagykőrösi Ujság 5. évf. 14. sz. 1905. április 1. 3. (Jeney 1905. március 28-án jegyezte el Nemcsik Gusztáv földbirtokos és gőzmalomtulajdonos lányát, Teréziát.)

"A postapalota lakásainak bérbeadása", in: Nagykőrösi Ujság 5. évf. 32. sz. 1905. augusztus 5. 4. (Évi 500 konoráért Jeney maga is az általa tervezett bérházba, a Postapalotába költözött.)

"Esküvő", in: Nagykőrösi Ujság 5. évf. 34. sz. 1905. augusztus 19. 3. (Augusztus 22-én tartják az esküvőt.)


[hirdetés], in: Nagykőrös és vidéke 1. évf. 14. sz. 1911. június 1. 14. (Jeney és neje ingatlanát Bekes Bálint és neje vették meg 432 K-ért)

2014. május 26., hétfő

Tornyos villa Nagykőrösön


Nagykőrösön, az Eötvös Károly utca 8. szám alatt áll egy nagyon különleges épület. A helytörténetírás Jeney Ernő városi mérnöknek tulajdonítja (Bene Zoltán: Nagykőrös múltjának kiemelkedő eseménye. A Postapalota felépülése és jelenlegi helyzete, Nagykőrös 2008. július 30. Pest Megyei Levéltár Nagykőrösi Osztály, XXII. 5. Nagykőrösi krónikák levéltári gyűjteménye, 62. tétel), ám az épület iratanyaga nem került elő. Annyi bizonyos, hogy az épületben 1926-tól Csutorás Sándor magánszanatóriuma működött. (Galántai Fekete Béla: Nagykőrös, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, Bp. 1927, 195.) Az itt közölt kép alapján megállapítható, hogy az épületen azóta történt néhány átalakítás. Eredetileg feltételezhetően magánház, villa volt, mint a szintén tornyos kecskeméti Balatoni Farkas József gyógyszerész 1935-ben épült villája (tervezte F. W. W. Hardegger, az épületet közli Novák László: A három város építészete, Arany János Múzeum, Nagykőrös 1989, 624, 635.)

Nagykőrös, Eötvös Károly u. 8. (2014)





2014. május 17., szombat

Az Erdélyi Kárpát-Egyesület kiállítása Kiskunfélegyházán (1901)

Az EKE (amelyet az Erdélyi Kárpát-egyesülettel azonosítottam), 1901-ben Budapesten tartott bemutatót, s ennek hatására Kiskunfélegyháza városvezetése is meghívta, hogy a félegyházi háziipari kiállításon az erdélyi háziiparnak is legyen bemutatója.
Így is lett. A kiállítás 1901. március 10-én vasárnap nyílt, a főgimnázium tornacsarnokában (ahol nem voltak ritkák a háziipari kiállítások, sőt festményvásárok sem ekkoriban). Az EKE a terem harmadrészét foglalta el, kalotaszegi varrottasokkal (amelyek a fő attrakciót képezték), szövött és hímzett székely cikkekkel, s szerepeltek az erdélyi vármegyék háziipari termékei is. A kiállításon Berger Károly Lajos (a helyi rendező, gazdasági szaktitkár) és Radnóti Dezső, az EKE főtitkára tartott vezetést. Az első nap 6000 ember látta a kiállítást, a tolongás miatt 15 percenként be kellett zárni a csarnok ajtaját.
Március 11-én a földművelésügyi minisztert képviselő Kelle Gyula gratulált a "hazafias kiállítás" sikeréhez. Kada Elek és Horváth Ádám Kecskemétről átjöttek. Ennek a látogatásnak köszönhetően Kecskeméten 1910 nyarán tartottak háziipari kiállítást.
A kiállítás három napig tartott nyitva, március 13-án este, bankett keretében zárták be, ahol Szerelemhegyi Károly félegyházi polgármester mondott pohárköszöntőt.
A kiállításról a kolozsvári Ellenzék c. lap számolt be, amely gyakran számolt be Holló Lajos 48-as párti országgyűlési képviselő munkájáról is.

Forrás: "Az EKE Félegyházán", in: Ellenzék. Politikai és társadalmi hetilap [Kolozsvár], 22. évf. 61. sz. 1901. március. 14. 2.

Jegyzetek a Közmunka c. lapból

"Kiskunfélegyháza villamos világítását" in: Közmunka, 1910. július 31. 10. (A Bárdos és Brachfeld cég nyerte el a város által kiírt pályázatot)

"Kecskemét. (Műterem, bérház és festőiskola építése)", in: Közmunka, 1910. augusztus 28. 6. (1910. szeptember 12-én délelőtt 11 órakor tartották a versenytárgyalást. Az előírányzott költség 200 000 korona. Az építészek Jánszky Béla és Szivessy Tibor, címük: Budapest, I., Fadrusz János u. 3.)

"Vízvezeték Kiskunfélegyházán", in: Közmunka, 1910. szeptember 18. 9. (A tanács kérte a földművelésügyi minisztert, adjon szakvéleményt arról, miképp volna a város vízvezetéke megoldható. A miniszter megígérte, hogy díjmentesen leküld egy szakembert, aki tervet készít.)

"Víztorony építése Kecskeméten", in: Közmunka, 1910. október 23. ("Kecskemét város művészlelkű polgármestere, Kada Elek mindent elkövet, hogy a várost széppé, utcáit művészivé tegye." A középítkezésekben elsőrangú művészekkel tárgyal. Lechner Ödön kérte fel a víztoronyhoz.)

2014. május 5., hétfő

Breaking News! A Molnár Imre-féle ház

A legutóbb közzétett képek akár archívnak is mondhatók, hiszen a Molnár Imre-féle ház felújításának második üteme is megkezdődött. Kíváncsi vagyok, vajon mi fog történni a Hunyadi utcai oromzattal.

2014. május 3., szombat

A Molnár Imre-féle ház felújításáról

Remélem, hogy az alábbi, magukért beszélő képek csak egy átmeneti állapotról tanúskodnak. (Politically correctly speaking.)






2014. februári állapot

A félegyházi járókelők, honpolgárok és honleányok közül többeket hallottam kifogásolni, hogy a felújított épületnek csak az immár látványos baloldaláról jelentek meg képek a helyi sajtóban. Ez kommunikációelméleti szempontból manipuláció. A felújítás azonban egyelőre nem csak nem teljeskörű, de vitatható is, hiszen a főbejárattól balra található, a rizalithoz hozzátoldott lábazati betonmegerősítést igényesen hozzáfestették a barna színt kapott lábazati sávhoz, ahelyett, hogy statikai szerepét megvizsgálták és kijavították volna. (Régebbi képek itt.)

2014. május 2., péntek

Morzsák a Vállalkozók Lapjából

"Gimnázium építés Nagykőrösön", Vállalkozók Lapja 20. évf. 21. sz. 1899. május 24. 5. (Herczegh Zsigmond és Baumgarten Sándor tervei szerint 140 000 ft előirányzott költséggel gimnázium fog épülni Nagykőrösön. A belső berendezésre további 8000 forintot szántak.)

"Aréna építés Nagykőrösön", Vállalkozók Lapja 20. évf. 22. sz. 1899. május 31. 5. (A város arénát akar építtetni, a terveket Bognár Ferenc kecskeméti építész és színházi gépmester már el is készítette, de az építésről nincs végleges határozat.)

"A nagykőrösi gimnázium építése", Vállalkozók Lapja 21. évf. 14. sz. 1900. április 4. 5. (Herczegh és Baumgarten terveire kiírták az árlejtést.)

"Mulató építés Nagykőrösön", Vállalkozók Lapja 21. évf. 14. sz. 1900. április 4. 5. (A Széchenyi-kertben Fazekas József nagykőrösi építész tervei szerint 20 000 korona előirányzott költséggel építkezést tervez a város, de az építkezést az eredménytelen árlejtés miatt elhalasztották.)

"Nagykőrös", Vállalkozók Lapja 21. évf. 14. sz. 1900. április 4.8. (A gimnázium építtetője a nagykőrösi református egyházközség.)

"A nagykőrösi új gimnázium", Vállalkozók Lapja 22. évf. 30. sz. 1901. július 24. 5. (A nagykőrösi református egyháztanács szerződést kötött Gál Sándor nagykőrösi vállalkozóval a villanyberendezés elkészítésére.)

"A szegedi zsidó templom építése", Vállalkozók Lapja 21. évf. 27. sz. 1900. július 4. 5. (Az árlejtés június 5-re volt kiírva, a beérkezett árajánlatok fölött a szegedi zsidó hitközség később fog dönteni. Az előirányzott költségek 118 470, 22 korona a föld- és kőműves munkákra, 14 652,92 K az ácsmunkákra, 4007,76 K a tetőfedő munkákra, 3272,48 K az üveges munkákra. Árajánlatok július 10-ig adhatók be, a tervek megtekinthetők Baumhorn Lipót irodájában Budapesten, Király u. 43-45.)