Miskolc I. - A Deszkatemplom és a Kós-ház

Nem ismerem eléggé Miskolc történetét, sem építészetét, egy közel négynapos kirándulás (július 14-17) utáni benyomásaim azonban mindenképpen papírra kívánkoznak. Elragadó épületek, gyönyörű belváros várja a látogatót, amelyek valóban feledhetetlen élményt nyújtanak, már csak azért is, mert lepukkant iparvárosnak képzeli az ember Miskolcot. Pedig ez mennyire nem így van!

Rögtön ott a Deszkatemplom, az egyik legszebb épület, amit valaha láttam.

Az épületet Szeghalmy Bálint (1889-1963) tervezte, 1938-ban szentelték fel. 1997-ben leégett, 1999-ben épült újjá, mint a templom gondnoka elmondta, hatalmas összefogásnak köszönhetően. Belső tere hatalmas, mégis emberközeli. Otthonos, de egyszerre szakrális a fehérre meszelt fal és a világosbarna berendezés (szószék, mennyezet, padok, ajtótokok stb.). Különösen érdekesek a szószék faragásai. (A ma láthatók eredeti tervek szerint készültek.) Hasonlókat látunk az avasi református templomban is az 1940-es évekből. Arra pedig, hogy az erdélyi motívumok mennyire közkézen forogtak (tehetséges kezeken) a városban az 1930-as és 40-es években, más példa is akad.  Kós Károly Görgey utca és Mikes Kelemen utca sarkán álló háza megejtően szép, romantikus lakóépület. A villaszerűen a telekre helyezett épületet erényei, tagolása, formái jobban kivehetők a Mikes Kelemen utca felől, a másik homlokzatot viszont, amely nem kevésbé izgalmas, mint emez, benőtte a vadszőlő.

Ezen a környéken nem a ma Kós-háznak nevezett épület az egyetlen villaépület, jobbra, balra, oldalra, hátra, akárhova nézve villát lát a szem. (Az akkoriban biztosan elegáns környéknek számító városrészt én a 22-es buszvonalon közelítettem meg, a buszról láttam meg a Kós-házat is.) A villanegyed önmagában nem meglepő, de hogy rendre erdélyi építészeti elemeket lehet rajtuk felfedezni, meglepő is, nem is. Nem tudom, hogy a Kós-házat utánozták-e, vagy a jelenség csak benne volt a Horthy-korszak levegőjében, az épületek mindenesetre itt állnak.

Egy parányi (vagy nem is olyan parányi) Erdély tehát a 20. század elejétől kezdve a mai napig ott van Miskolc belvárosában. Hogy nemcsak a belvárosban, hanem Diósgyőr városrészben is, arról a követező bejegyzésben számolok be.

A félegyházi levéltár tervtárából

A BKMÖL Kiskunfélegyházi Részlegében található térképek, fényképek, képeslapok és tervrajzok jelenleg nincsenek rendezve. Szabad legyen hivatkoznom erre, amikor mind Czigler Győzőnek, mind Nagy Virgilnek, mind Morbitzer Nándornak, mind pedig a városháza első-második tervpályázatának újabb tervei kerültek ma elő, amelyekről korábban még a levéltárosnak sem volt tudomása.

Csak néhány, fontosabbnak ítélt terv adatait teszem az alábbiakban közzé. Magukat a terveket közlési engedély hiányában nem áll módomban itt megosztani. Az adatsorok így épülnek fel: Tervező, terv megnevezése, évszám, technika, jelzési adatok (j. j. l. = jelezve jobbra lent), méret (magasság x szélesség), egyéb kapcsolódó információ.

Pártos Gyula: a Korona Szálló homlokzati terve, [1884], tus, akvarell, karton, j. j. l. Pártos Gyula műépítész, 51,6 x 76,1 cm. Jobb oldalán szakadt, szennyeződött. Hozzátartozó iratanyag: BKMÖL V. 175/b. I. 516/1885

Pártos Gyula: a Korona Szálló alaprajza, [1884], tus, akvarell, papír, j. j. l. Pártos Gyula műépítész, 54 x 80 cm, szakadt, szennyeződött, jobb felső sarka hiányzik. Hozzátartozó iratanyag: BKMÖL V. 175/b. I. 516/1885

Morbitzer Nándor: homlokzati terv a zárda és leányiskola épületéhez, 1912. július 10., tus, akvarell, paszpartuzott karton, j. j. l. Morbitzer Nándor ép. / 1912. VII. 10., 41,5 x 64,5 cm. Hozzátartozó iratanyag: BKMÖL V. 175/b. I. 997/1911

Komor Marcell - Jakab Dezső - Gesztesi Mihály: a központi elemi iskola pályaterve, Pázmán[y] utcai homlokzat, 1904. március 1., tus, akvarell, kartonra ragasztott papír, j. j. l.: Budapest 1904. / mart. 1. Komor Marcell / Jakab Dezső / Gesztesi Mihály / építészek, 37 x 44 cm. Erősen szennyeződött. Hozzátartozó iratanyag: BKMÖL V. 175/b. I. 648/1903

Komor Marcell - Jakab Dezső - Gesztesi Mihály: a központi elemi iskola pályaterve, Egyház téri (ma Béka tér) főhomlokzat, 1904. március 1., tus, akvarell, ceruza, kartonra ragasztott papír, j. j. l.: Budapest 1904. / mart 1. / Komor Marcell / Jakab Dezső / Gesztesi Mihály építészek, 37 x 43,8 cm. Erősen szennyeződött. Hozzátartozó iratanyag: BKMÖL V. 175/b. I. 648/1903

Endre Andor: A félegyházi Vásár utca [ma Kossuth utca] térképe, 1866, tus, papír, j. j. l.: Jelen térképet a' helyszinén gyűjtött jegy- / zetek alapján készítette / Félegyházán Febr: 16-án 1866-ik évben: / Endre Andor / Mérnök, 62,6 x 79 cm.

Félegyháza város vendéglője, első emeleti alaprajz, sokszorosított példány, 50 x 70 cm, [1885. febr. 28.]. Gyűrött. Szignálatlan, de egy másik példány alapján sejthető, hogy Balázs Ervin budapesti építész 1885-ös terveihez tartozik. Hozzátartozó iratanyag: BKMÖL V. 175/b. I. 516/1885

Danszky Mihály: Horgony kávéház homlokzati terve, tus, papír, j. j. l. Danszky Mihály építőmester, 21,2 x 25,5 cm.

Morbitzer Nándor: a kiskunfélegyházi városháza első pályaterve, alternatív alaprajzi részletek, 1904, tus, kartonra ragasztott papír, j. j. l.: Morbitzer Nándor / okl. építőmester és építész, 36,2 x 52,1 cm. Hozzá tartozó iratanyag: BKMÖL V. 175/b. I. 648/1903

Sebestyén Artúr: a kiskunfélegyházi városháza második pályaterve, keresztmetszet, 1904. szeptember 29, tus, kartonra ragasztott papír, j. j. l.: 1904 Sept. 29 / Sebestyén Artúr / műépítész, 44,5 x 44,8 cm. Hozzá tartozó iratanyag: BKMÖL V. 175/b. I. 648/1903

Ybl Lajos: a kiskunfélegyházi városháza pályaterve, keresztmetszet, 1904, tus, akvarell, kartonra ragasztott papír, j. j. l.: Ybl Lajos / műépítész, 52,8 x 65,6 cm. Hozzá tartozó iratanyag: BKMÖL V. 175/b. I. 648/1903

Fejér Lajos - Ritter Ignác: A kiskunfélegyházi városháza első pályaterve, keresztmetszet, 1904. február 28., tus, akvarell, kartonra ragasztott papír, j. j. l.: Tervezték: / Fejér Lajos / Ritter Ignác / okl. építészek / Bpest. 1904. febr. 28., 39,5 x 53,8 cm. Hozzá tartozó iratanyag: BKMÖL V. 175/b. I. 648/1903

Sebestyén Artúr: a kiskunfélegyházi városháza első pályaterve, 2. emeleti alaprajz, 1904, tus, akvarell, kartonra ragasztott papír, j. j. l. Sebesyén Arthur műépítész, 59,8 x 52,6 cm. Hozzá tartozó iratanyag: BKMÖL V. 175/b. I. 648/1903

Fejér Lajos - Ritter Ignác: a kiskunfélegyházi városháza első pályaterve, pincealaprajz, 1904. február 28., tus, kartonra ragasztott papír, j. j. l.: Tervezték: Fejér Lajos / Ritter Ignác / okl. építészek / Bpest 1904. febr. 28., 52,6 x 54 cm. Hozzá tartozó iratanyag: BKMÖL V. 175/b. I. 648/1903

Sebestyén Artúr: a kiskunfélegyházi városháza első pályaterve, pincealaprajz, 1904, tus, akvarell, kartonra ragasztott papír, j. j. l.: Sebestyén Arthur műépítész, 59,8 x 52,7 cm. Hozzá tartozó iratanyag: BKMÖL V. 175/b. I. 648/1903

[Vas József - Takách Béla]: a kiskunfélegyházi városháza első pályaterve, pincealaprajz, 1904, tus, kartonra ragasztott papír, j. nélk., 53 x 55,6 cm. Hozzá tartozó iratanyag: BKMÖL V. 175/b. I. 648/1903

Morbitzer Nándor: a kiskunfélegyházi városháza első pályaterve, keresztmetszet, 1904, tus, akvarell, kartonra ragasztott papír, j. j. l.: Morbitzer Nándor okl. építőmester és építész, 42,8 x 63,9 cm. Hozzá tartozó iratanyag: BKMÖL V. 175/b. I. 648/1903

A városházi istálló mészárszékké alakításának tervezete, földszinti alaprajz, tus, papír, 56,5 x 80 cm.

A régi képezdéből átalakítandó apácák vezetése alatt álló iskola tervezete, emeleti alaprajz az Oskola utca és Béke téri épületekről és udvarukról, tus, papír, 72,5 x 60,1 cm. Hátoldalán írás: 5364/ki. 1907. számhoz

Nagy Virgil: iskolaépület átalakítási terve, 1889, tus, papír, 47,5 x 37,4 cm.

Komor Marcell - Jakab Dezső - Gesztesi Mihály: a központi elemi iskola pályaterve, földszinti alaprajz, 1904, tus, színezés, kartonra ragasztott papír, j. j. l.: Budapest 1904 mart 1 / Komor Marcell / Jakab Dezső / Gesztesi Mihály / építészek, 49,8 x 42,9 cm. Hozzá tartozó iratanyag: BKMÖL V. 175/b. I. 648/1903

Czigler Győző: leányiskola elszámolási tervmelléklete, keresztmetszet, tus, papír, j. j. l. Czigler, 49,4 x 63,5 cm.

Czigler Győző: leányiskola elszámolási tervmelléklete, emeleti alaprajz, tus, papír, j. j. l. Czigler, 56,7 x 81,5 cm.

Czigler Győző: leányiskola elszámolási tervmelléklete, földszinti alaprajz, tus, papír, j. j. l. Czigler, 56,7 x 81,5 cm.

Czigler Győző: leányiskola elszámolási tervmelléklete, pincealaprajz, tus, akvarell, papír, j. j. l. Czigler, 56,7 x 81, 5 cm.

[Morbitzer Nándor]: húsárucsarnok, homlokzat és metszetek, 1902 február, tus, papír, 62,6 x 82,5 cm. Hozzá tartozó iratanyag: BKMÖL V. 175/b. I. 3688/1902

[Morbitzer Nándor?]: húsárucsarnok, alaprajz, tus, pausz, 108 x 82,5 cm. Hozzá tartozó iratanyag: BKMÖL V. 175/b. I. 3688/1902

Morbitzer Nándor: húsárucsarnok, keresztmetszet, 1903. április 2., tus, akvarell, kartonra ragasztott papír, j. j. l. Budapest 1902. IV/2. / Morbitzer, 35 x 79,5 cm. Hozzá tartozó iratanyag: BKMÖL V. 175/b. I. 3688/1902

Morbitzer Nándor: húsárucsarnok, Zsibárus utcai homlokzat, 1903. április 2., tus, akvarell, kartonra ragasztott papír, j. j. l. Budapest 1903. IV./2. / Morbitzer, 35 x 79,5 cm. Hozzá tartozó iratanyag: BKMÖL V. 175/b. I. 3688/1902

Thék Endre és Kiskunfélegyháza

Thék Endre (1842-1919). Forrás: Wikipédia

Thék Endre Kiskunfélegyházán személyesen tudomásom szerint sohasem fordult meg. A várossal unokaöccse, Morbitzer Nándor révén azonban mégis kapcsolatba került. A városháza berendezéséről az építtető város 1910-11-ben gondoskodott. Külön rendelték meg a közgyűlési terem bútorait, külön a hivatalok bútorait (íróasztalok, könyvszekrények, mosdóállványok), és külön a két polgármesteri szoba (dolgozó és fogadó) bútorait. Ez utóbbi megrendelés 1911 őszén okozott a tanácsnak fejtörést, mert bár a célra 8000 koronát különítettek el, a városiaknak kezdett szemet szúrni a több százezres építési költség, ezért kénytelen-kelletlen spórolásra adták a fejüket, amit bizony az elkészült, Szegedről rendelt, mára elveszett bútorok rossz állapotáról 1912-ben készített jegyzőkönyv szerint megbánhattak. (Repedt, szulyos fa, mozgó részek, stb.) A könyvszekrény, íróasztal, fotel, dívány, két további fotel, virágállvány és függönyök Seiffmann Mór és fiai bútorgyárából került ki, a megrendelést azonban kétszeri nyilvános pályázat előzte meg. Az első pályázatra beadott ajánlatok közül egy sem volt jó. A tanács Morbitzert bízta meg az ajánlatok felülvizsgálásával, aki rokonához, a magyar bútorgyártás akkor legmeghatározóbb alakjához fordult segítségért, mint ezt az alábbi levél mutatja:

„Budapest, 1911. július 26.


VIII. Üllői út 66/b.

Nagyságos Morbitzer Nándor műépítész úrnak, Budapest


A hozzám véleményezés végett küldött 3 pályázati költségvetést átvizsgálva azon szempontból, hogy az egyes ajánlatok alapján fent forog annak lehetősége, hogy a város becsületesen kiszolgáltatható legyen anélkül, hogy utólagos követelmények bármely alakban bekövetkeznének, az a véleményem, hogy a három költségvetés közül egyik sem felel meg a jelen korbeli reális alapnak éspedig azért, mert:


Oláh István ajánlatáért teljesen lehetetlen még a képzelhető legrosszabb anyagból és munkával is előállítani a felsorolt munkákat, míg a Kiss és Gampel-fél költségvetés bír ugyan azon alappal, hogy némi ilyen szerény közköltséget fedez számításában, azonban az érdemleges polgári haszon számadáson kívül maradt. A harmadik, Soós Mihály annyira elragadtatja magát, hogy csaknem egy vállalatnál óhajt a kézművesség terén annyit nyerni, amennyi tisztességes ipari vállalatnál meg nem engedhető.


Midőn a magam részéről a három költségvetést így elbírálom, önkénytelenül azt ajánlom, hogy Kiss és Gampel ajánlatát kell elfogadásra ajánlanom, habár a magam részéről azon áron el nem fogadnám, s így köztem és őközte az elvállalás terén a lehetőséget abban vélem fellelni, hogy igénytelen háztartásuk mérsékelt, mellékkiadásaik is, végül azon indokolatlan szándékuk, hogy önköltségen akarják a munkát készíteni minden nyerészkedéstől menten, s így csak ezek folytán találom lehetőnek ajánlatuk komolyságát, másként nem.


Hogy Oláh Istvánt nem ajánlom a megbízásra, teszem ezt azért, mert ajánlata teljesen lehetetlen alapon van összeállítva, s ha még vagyonos ember lenne is, akkor sem ajánlhatnám, mert a számítás nem komoly, éppúgy a legdrágább is.


Midőn ezeket ezúton közlöm, maradtam teljes tisztelettel

híved, Thék Endre.”

 BKMÖL V. 175/b. I. 4934/1910, 10394/ki. 1911. sz.

 A tanács októberben újabb pályázatot hirdetett, amelyre a polgármester megkeresése folytán Thék is tett ajánlatot, a 8000 koronát kevéssel túllépve. Azonban a költségvetésben felsorolt reprezentatív bútordaraboknak már a listáját olvasva is sejthető, miért nem Thék kapta a megbízást. Igazán kár, hogy az angol bőrfotelek, szőnyegek és plüss függönyök, szekrény és íróasztal helyett Seifmann fele annyiért s ráadásul rosszul elkészített bútoraira volt vevő a város. Kár lenne itt a Thék-gyár javára bezzegezni, az eset tanulsága mindössze annyi, hogy míg Thék (ez a költségvetésből nyilvánvaló) enteriőrben gondolkodott, a tanács egyenként beszerzendő bútordarabokról, amelyek egyfelől kifejezik a polgármesteri állás méltóságát, másfelől olcsók. És a hangsúly inkább az utóbbin van.

A kecskeméti földrengés

Ma pontosan 100 éve nagy erejű földrengés rázta meg Kecskemétet és környékét. A rengéseket még Kiskunfélegyházán is érezni lehetett. Az eseményre emlékezve adom közre Toldy Jenőnek, a Sarlós Boldogasszony templom akkori plébánosának sorait.

„1911. július 8-ikára, szombatra virradó éjjel 2 óra után 5 perccel heves földrengés riasztotta fel a várost álmaiból. A csendes éjszakában erős zúgáshoz hasonló föld alatti morajlás között az épület [a plébániaépület] erősen megrendült, 10-15 másodpercig szinte meghimbálódzott. A tetőzet két éles erős reccsenése jelezte, hogy veszedelmek közelébe jutottunk. Mintha a falak szétdőlésének, a mennyezet leszakadásának a következő másodpercben be kellene következnie. Istennek hála, városunkban a földrengés semmi bajt nem okozott. Kiterjedt azonban a nagy alföld legtávolabbi vidékeire is; középpontja Kecskemét és Nagykőrös közé esett, s azon a tájon, legfőképp Kecskeméten nagy pusztításokat vitt végbe, bár emberéletben áldozatot nem követelt. Sok ezer között magam is megnéztem Kecskemétet. Az épületek kívül kis bajt mutattak, de belül szánalmasan össze vannak zilálva. Láttam házat, mit romba döntött. Az emeleteket majd szerte rázta. A mennyezetek mintha ide-oda csúsztak volna falaik fölött. A piaristák százados épületének 120 centis falai kihajlottak, a mennyezetek boltívei véges-végig behorpadtak[,] az épület belső vakolása lerongyolódott; a vastag falak keresztül-kasul átrepedeztek; a bedőlt kémények beverték a háztetőt, egy a dormitórium boltozatát belapította. A templom falain több helyütt nagy repedések támadtak. Szobrok az oltárokon eldőltek, helyükről elcsúsztak vagy elfordultak. A torony, a harang – alakoknál, körülrepedt. Az öreg templom kupolái is vizszinben [vízszintben] körülrepedtek. Az oldalkórus boltívei meghasadtak. A torony sisakjának legfelső részletén szemmel látható a félrebillenés.”

 Toldy rajzot és újságkivágásokat (Alkotmány c. lapból) is mellékelt a leíráshoz, 17 papírszeleten 13 cikk szövege olvasható a Historia Domus 90-93. oldalán.

Nagy Virgil Kiskunfélegyházán

A temesvári születésű budapesti építészmérnök, Nagy Virgil (1859-1921) nevét eddig Kiskunfélegyházával kapcsolatban senki nem említette. (A budapesti Szabadság hídon és a régi Erzsébet hídon kívül nem is nagyon emlegetik. Pedig 1907-ben a brit építészeti szövetség - Royal institute of British Architects - is levelező tagjának választotta. Róla lásd: Lechner Jenő: Nagy Virgil, in: Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye, 1921, 354-355; Fábián Gáspár: Nagy magyar építőművészek, I., szerző kiadása, Bp. 1936, 56-57.; Ritoók Pál: Brit elismerések magyar építészeknek, in: Romantikus kastély, szerk. Vadas Ferenc, Bp. 2004, 533-539.) Az alábbiakban vele kapcsolatos dokumentumokat szeretnék közreadni.

Nagy Virgil 1888 novemberében járt Félegyházán, ahol megvizsgálta a Szent István templomon, a régi városházán és az algimnáziumon megjelent repedéseket. Az iskolaépület és a nem sokkal korábban, 1880-ban felszentelt templom repedéseit aggályosnak találta. A városi tanács felkérte a javítási munkálatok előkészítése céljából, hogy a szükséges anyagokról készítsen listát.

„Tekintetes polgármester úr!

A múltkori megbeszélésünk értelmében van szerencsém a legszükségesebb anyagok jegyzékét megküldeni, azon kéréssel, miszerint azt lehetőleg pontosan kitöltött annak idején a kérdéses megkereséshez csatolni méltóztassék. A költségvetés alakjára nézve Benkó könyvének 167[.] lapján azon értelmezés foglaltatik, hogy az egyes munkanemek mennyisége a méretszámításból a költségvetésben jegyzendők, tehát a méretszámítás, és tulajdonképpen az árelemzés is, ezen értelmezés szerint, a költségvetést megelőző szükséges művelet, s annak alapját képezi; minthogy pedig az államépítészeti hivatal az összeget alakban kiállított költségvetés megbírálásába nem bocsátkozhatik, jó volna Gregersent (ezen körülmények felemlítésével) felszólítani, hogy költségvetését a méretszámítás/előmérték/Vorausmats [?] csatolásával kiegészítse.

            Magamat tek. Polgármester úrnak szíves figyelmébe ajánlván maradtam

            Budapesten 1889. márcz. 20-án mély tisztelettel

Nagy Virgil

építész kir. mérnök.”

BKMÖL V. 174/b. II. 1407/1888

A tanács elhatározta az épületek mielőbbi kijavítását, Mihálovits Jenő városi mérnök 1889 júliusában elkészítette a munkákra kiírandó nyilvános pályázat feltételeit. Augusztusban Nagy Virgil elkészítette a templomnál szükséges munkálatok költségtervezetét. Ez az építész szerint 2378,97 forintot tett ki.

Augusztusban újabb műszaki véleményt és vele együtt költségvetést is adott. A műszaki véleményben a Szent István templom repedéseit konstatálta (pl. a mellékhajó középső ablakpárjának tengelyében a fal a padlóig megrepedt az épület süllyedése következtében). Azt a szóbeszédet is közli (s ez valóban csak szóbeszédnek bizonyult), hogy a két torony közti oromfal repedését villámcsapás okozta. Megfigyelte, hogy a rossz szellőzés miatt penészednek a falak, amelyek kifestésére így nem lehetett gondolni.

Benkó utalt könyvét nem sikerült fellelnem, de hasonló témájú könyv lehet, mint az éppen 1889-ben megjelent Gonda Béla hasonló témájú, Építési tanácsadó című könyve, amelyet a Félegyházi Hírlap is reklámozott.

A levélben megnevezett Gregersen azt a Gregersen G. és fiai céget jelenti, akik 1889-ben készítették az 1889-1890-ben épült Kossuth utcai kaszárnyaépület terveit.