2011. augusztus 21., vasárnap

Egy parasztház a József Attila utcából

Több hagyományos parasztház áll a József Attila utcában. De az az egy, amelyet az alábbiakban röviden ismertetni szeretnék, sok tekintetben különbözik tőlük. Mind állapotában, mind méretében. Még csak nem is a József Attila utcához van számozva; a Szegedi út 11. sz. ház telkének hátsó részén áll.

A töpörödött épület lassan romantikus rom benyomását kelti. Északi oldalán a sátortetőről a csapadék ereszcsatorna híján a szomszéd telekre folyik. A tetőről helyeként potyog a cserép, a padlás így beázik. A vakolat néhol leomlott, kilátszik a vályog falazat. Az oromfalon többszöri javítás nyomai. Nem lenne késő újból felújítani, helyrehozni, rendet tenni körülötte, amit az is indokolna, hogy az épület Félegyháza építészetének legarchaikusabb rétegét képviseli. A vályogból emelt falak tégla alapzaton állnak, a kiváltások gerendák (a kapu és az ablakok fölött). A 105 x 80 cm-es ablakok, amelyek a földfelszínhez közel esnek, bizonyára 1899 előtt készültek, ekkor ugyanis szabályrendeletben írták elő, hogy az ablak minimum 1,58 m magasságban legyen. (Persze ez nem garancia, mert tudunk olyan építkezésekről, amelyek a szabályrendelet előírásainak nem tettek eleget.) A rendeletben előírták az ablak legkisebb méretét is. A kis házikó egyiknek sem tesz eleget, csak a tetőre 1884 óta vonatkozó előírásnak, miszerint új épület csak zsindellyel vagy cseréppel fedhető. (A szabályrendelet az új építkezésekre vonatkozik, a régebben épült lakóházakat értelemszerűen csak átépítés esetén érintette.)
Az embermagasságig (értve ezalatt a felemelt karú embert) fehérre meszelt épület előtt árok húzódik, amelyen híd vezet a kapu felé. Előtte járda nincs, az itt növő füvet időnként lekaszálják. A kapu is jó öregnek látszik, fémrúd kilincse, zárszerkezete, szemöldökfája egyszerű kivitelűek. A ház jól láthatóan szoba-konyha-kamrából áll és nem lakják. Nincs eresze, a kúpcserepek nincsenek rögzítve, az épület déli oldalán nem húzódik toldalék (folyosó, veranda), van viszont egy nagyon csinos padlásfeljárója. Kéménye, amely az északi oldalon magasodik, jól láthatóan két építési periódust mutat. Nyilván a másodikból ered a kémény jobb minőségű téglából álló felső része, de feltehetőleg ekkori a cseréptető (s maga a padlásfeljáró) is. Korábban, ahogy a régi félegyházi házakat, ezt is nádtető fedhette.







2011. augusztus 20., szombat

A Szegedi út

A Szegedi út, Halasi út és Szentesi út találkozása egyike Kiskunfélegyháza legforgalmasabb kereszteződéseinek. Az E75-ös út félegyházi szakasza 3 jelzőlámparendszerének egyike nem véletlenül van itt. A Szegedi út már csak a nagy forgalom miatt is sokat látott része a városnak. Ehhez képest ez a város ha nem is a legelhanyagoltabb, de némi rendezésre szoruló területe.
A kereszteződés (2011. aug.)
A Móra tértől dél felé haladva mind a páros keleti, mind a páratlan nyugati oldal házsora előtt széles területek vannak zöldfelületté alakítva. A páros oldalon ez talán kevésbé feltűnő, mert a Szentesi útig kerékpárút és a házak előtti járda nem sok helyet hagy. A kerékpárútnak ez a szakasza az 1990-es évek elején létesült, (még emlékszem, mikor nem volt!) azóta többször javították a burkolatát, de elhelyezése némi kívánnivalót hagy maga után: az úttestbe beékelődő beton villanyoszlopkarókat a Szegedi út 10. számú háztól észak felé közlekedve folytonosan kerülgetni kell, ezzel a szembejövő forgalom is korlátozódhat, amennyiben két kerékpár éppen elfér egymás mellett az út teljes szélességű szakaszain. A kerékpárút a Szentesi úttól délre is folytatódik, s több úttorkolaton áthaladva, meghosszabbítva külterületen a Tescóig, majd Selymesig visz. Szentesi út és Vörösmarty utca közti részén parkoló esik közte és az úttest közé, Vörösmarty és Gábor Áron utca között vonala egészen az úttesthez kanyarodik, ettől kezdve végig szorosan amellett halad. Ez a szakasz a Gábor Áron utca sarkán lévő kocsma előtti parkolót kivéve teljesen füvesített. A járda a Szegedi út páros oldalán végig a házak mellett húzódik. A Szentesi útig keskeny zöld sáv választja el a kerékpárúttól, a Vörösmarty utca után már széles zöldterület húzódik közöttük. A Gábor Áron és Irányi Dániel utca között a terület már olyan széles, hogy az 1990-es évek elején benzinkutat lehetett ide építeni. Az Irányi Dániel utca után egy rövid szakaszon még széles, és a házak előtt kertesített növényfelület található. Itt a járda megszűnik, a kerékpárút elhalad a fal és kerítés nélküli Alsótemető és a korábbi malom mellett a vasútig. (A malom gyerekkoromban még Malon diszkontként illetve Integrál Áfészként működött, egy ideig üresen állt, most a Diego működik benne.) Ezután következik a vasúti átkelő. Kövessük nyomon Szegedi utat eddig a pontig a páratlan oldalon is!
A páratlan oldal házvonalát (amely az 1. sz. háznál még törött vonal) már a Móra tértől kezdve széles zöldfelület választja el az úttesttől. Ide torkollik a József Attila utca, a zöldfelület pedig a Halasi útig fél telek szélességűre kiszélesedik. A Halasi úttól délre már nem szélesedik. A Halasi út és Gábor Áron utca között gyep, buszmegálló, a Gábor Áron és Esze Tamás utca között több parkoló. Az útnak ez az oldala változatos, jóval rendezettebb, mint páros. Már ami az úttest és házsor közé eső felületet illeti: a József Attila utcáig több ház előtt fák állnak az út mentén sövénnyel (5-11. szám között), a József Attila u. torkolatánál, a Hotel Oázis előtti szépen karban tartott, virágos parkoló, dél felé bokrok, fák a 17. számú házig, majd gyep; a Halasi út után ismét gyep, a 31. sz. ház előtt fenyőfa (valóságos kis kuckó a járdáról nézve), a Gábor Áron u. sarkán megint gyep, a Sarok Ábécé, a Csillag Vendéglő előtt parkoló, közöttük gyep. Az Esze Tamás és Vasút utca között azonban szinte folyamatos a sűrű bokrok, olykor fák szövedéke. A járda itt is szorosan a házak mellett húzódik. A Halasi út északi oldalán, a sarkon lévő ház gyepét bokrokba ültetett rózsák, mályvák és tűzliliomok szó szerint színesítik virágzásuk idején.
Ez tehát a Szegedi út röviden leírt képe, amelyet a kelet-nyugati irányú Halasi/Szentesi úti kereszteződés környékének leírására szűkítek az alábbiakban. A páros oldal cserjés-fás területei nem igényelnek annyi munkát, mint a gyomos, gyorsan növő gyepes felületek. Ez utóbbi felületek végtelen sivár képet tárnak a Szeged felől érkező, vagyis északra közlekedő autós elé. Különösen a kereszteződésnél sivár ez a látvány. A kereszteződést négy sarokház övezi. Sarokházak már csak elhelyezkedésükből adódóan is, de inkább azért, mert mind a négy derékszögű sarkát a homlokzat síkjához viszonyított 45 fokban levágták, és a négy épületből három esetében a bejáratot itt képezték ki. (Ha nagyon csúfolódni akarnék, Oktogonnak nevezném róluk a kereszteződést.) Az óramutató járásával megegyező irányban írom le ezeket a sarokházakat. A Szentesi út és Szegedi út metszéspontjának északi oldalán narancssárgára festett családi ház áll. A metszéspont déli oldalán vendéglátóipari egység (hiába szépítjük, kocsma) található. A Halasi út és Szegedi út metszéspontjától délre álló sarokházban 2011-ig fodrászüzlet működött, az L-alakú épületben működik a BGM Autósbolt, amely néhány évvel ezelőtt éppen az átellenben lévő fehér falú házból költözött ide. Ez utóbbi azóta részben üresen áll. Az elhagyott kirakatablakban még ott van a megfakult nyitvatartást feltüntető tábla. A környék épületeinek éppen az a sajátossága, hogy üzlethelyiségeket alakítottak ki bennük. Egykori lakóház funkciójuk jól felismerhető. Különösen a mai BGM autósbolté, ennek lábazatát még ma is klinker tégla díszíti. De a kirakatok nagy része üres. Nemcsak a volt BGM-üzlet, hanem az ettől északra eső további házak sora egészen a 17. számig. A 19. szám alatti két utcára szóló telek emlékeim kezdete óra üres és kaszálatlan. Az Esze Tamás és Gábor Áron utcák között élnek meg egyedül az üzletek, a József Attila utca és Halasi út között a páratlan oldalon ma már csak néhány jel mutat arra, hogy ott élet is volt. Emlékeim szerint az egyik nagy kirakatban egy nagy kirakatbábun menyasszonyi ruha volt kiállítva. Egyszer ez a bábu eltűnt, és soha többet nem került vissza. A kaszálatlan terület és a kereszteződés közötti szakaszon több falról hullik a vakolat. 2011 januárja óta olyan látványosan, hogy a falrakás mindenféle technikája szabad szemmel tanulmányozható. Mellette óriásplakátállvány, de plakátot ide már régen nem ragasztottak, huligánok rég letépték az utolsó papírdarabokat is, azóta csak a rozsda eszi. Az útról minderre teljes panoráma nyílik.
Visszatérve a kereszteződéshez, az több szempontból problémás. Először is, a Halasi út északi oldaláról nem lehet átkelni a Szentesi út északi oldalára (amely értelemszerűen a Halasi út meghosszabbítása a rá merőleges Szegedi úton túl), és fordítva. A Halasi út északi oldaláról csak úgy lehet a Szentesi út északi oldalára jutni, hogy ehhez előbb átmegyünk lámpán keresztül a Halasi út déli oldalára, ott várunk még egy lámpát, átkelünk a Szegedi úton, s ott a Szentesi út déli oldaláról átkelünk az északira a harmadik lámpán át. Más, rendszabálynak megfelelő mód nincs, pedig a járda a Halasi út felől elkezdődik, csak a másik oldalon nem folytatódik. Vagyis, a gyalogosforgalom számára szükséges négy lámpa helyett csak három van. A gyalogos közlekedés ebben a kereszteződésben egyébként is zavaros a lámpák programozása miatt. Az utóbbi néhány hónapban hiába nyomjuk meg a gombot, a lámpa nem vált zöldre, csak két körrel később.
A gyepes felületek gyomok miatt gyakran igen elvadultnak látszó képe önmagában is lesújtó látvány. Ehhez jön az egyre romló állagú házak és elhibázott építkezések képe. A Gábor Áron utca keleti oldalán lévő Orgona söröző előtti parkolóból, és szemből is jól rálátni az egykori LionVille villamossági szaküzletre. Ezt a könnyű szerkezetű építményt az 1990-es évek közepén emelték, úgy, hogy egy másik, egyébként beépítetlen telekbe nyúlik. Homlokzatát nem az utcavonalhoz igazították, hanem jóval beljebb helyezték, így a kocsma épületének oldalfala hatalmas szürke tömegként nyomul előre. Nem tudom, milyen rendezési terv alapján engedélyezték az építést, megbontva ezzel az egyenes utcafrontot. Az önmagában egyébként romantikus házacska kifejezetten üzletcélú. Ez felveti a kérdést, tudván a Szegedi út e részén a többi üzlethelyiségről, mikor mentek ezek a vállalkozások ennyire tönkre, omló vakolatú falakat, lerobbant kirakatokat hagyva maguk után
Tarthatatlan a Gábor Áron utca sarkán álló Sarok abc (Gábor Á. u. 28.) előtti térség helyzete. 2010-ben kavicsot szórtak az az előtt állandóan sáros parkolóba, de ezt már abban az évben kikezdte az időjárás. (Szó szerint áldozatul esett neki.) A kavics egy része eltűnt a sárban, a hatalmas tócsák pedig az útburkolatot mosták alá, így a néhány évvel ezelőtt készült úttest széle újra javításra szorulna. Egy olyan kövezett parkoló kialakítása volna kívánatos, ahol a csapadékvíz elvezetése is megoldott, mint amilyen a Kalmár József utca elején valósult meg néhány évvel ezelőtt.
A környék rossz képe a lakókon is múlik. A kereszteződés környékén két beépítetlen telek található. Az egyiket fentebb ismertettem, a másik, a LionVille mellettit terméskő tömbök díszítik, mikor éppen kilátszanak a gazból. A Szegedi út ezen részéből bárhonnan látható, magát gyorsan észrevetető, házszám nélküli emeletes, tornyos palota a városkép egyik legmeghatározóbb eleme lehetne, ha be lenne fejezve. Az 1990-es évek elején épülhetett, ahogy emlékszem rá, mindig ilyen volt. Állaga jó, eltekintve az egy helyen leomlott vakolattól, amely abból a magasságból életveszélyes is lehetett volna. A környező épületeken a vizesedő lábazatok magukért beszélnek. Folyamatosan javítani lehetne őket. Néhol még a tapasztás is látszik. (Van még, aki így javítja házát!) A BGM sárgára festett épületét ízléses reklámfestés borítja. A képet végül változatossá teszik az óriásplakátok. A Szegedi út 35. alatti ház lakói megengedték, hogy tetőjükre állványt szereljenek fel. A befejezetlen palota mellett is van egy. Vele szemben, a Szegedi út 15. bokrai közt is áll egy. Volt egy a Görbe Tükör falán is, ezt 2010-ben leszerelték. (Élénken emlékszem, egykor Gyurcsány órásplakát volt rajta, egy nap alatt bajusz, szarvak és nyomdafestéket nem tűrő szavak kerültek rá, hiszen a tábla elérhető magasságban volt.) Az üres táblán, a kaszálatlan telek mellett emlékszem egy másik plakátra, 2007-ből. Kortárs művészeti kezdeményezés volt (legalábbis azt remélem), egyetlen szó volt sárga háttér elé írva: Kérj!
Én egy dolgot kérnék. A környékre, akárhonnan is nézem, ráférne a rehabilitáció. Nem tudom, hogy pontosan mely részek önkormányzati fenntartásúak, s melyekről köteles az ott lakó gondoskodni, mindenesetre nyaranta, különösen a parlagfű megjelenésének idején a környék közmunkások fűnyíróitól hangos.

Ennyit bevezetésül. Az elkövetkezendő bejegyzésekben - hacsak valami rendkívüli esemény kivételt nem tétet velem - a Szegedi út lakóházait, jól kirajzolódó házcsoportjait fogom ismertetni.

A képkészítés helye: Szegedi út - Halasi út déli oldal
Az épület a Szegedi út - Halasi út kereszteződésében a déli oldalon áll.
Szegedi út - Halasi út, északi oldal
Szegedi út - Szentesi út, déli oldal
A kép a Szegedi út - Szentesi út déli oldaláról készült

2011. augusztus 17., szerda

Érdekességek a 100 év előtti Kunfélegyháza pénzügyi helyzetéről

A most következő, fenti beszédes cím alatti bejegyzés megírására a Pallas lexikonban talált szócikk sarkallt (kiemelés tőlem):
Kis-Kun-F., rend. tanácsu város Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében, (1891) 4466 házzal és 30326 lakossal (közte 30156 magyar, 111 német, hitfelekezet szerint 29235 róm. kat., 196 ref., 842 izrael.). F. a Kiskun alsó járás szolgabirói hivatalának, járásbiróságnak, adóhivatalnak, közjegyzőségnek székhelye, van községi algimnáziuma, tanitóképző intézete, alsófoku ipar- és kereskedelmi iskolája, takarékpénztára, iparhitelintézete és népbankja, vasuti állomása, posta- és táviróhivatala, postatakarékpénztára. Két hetilapja van, t. i. a Félegyházi Hirlap és a Félegyházi Ujság. F. egyike az ország leggazdagabb városainak. Óriási határa (41280 h.) igen termékeny s sok gabonát és gyümölcsöt termel. F. lakói általában tanyás gazdaságot üznek s a homokon szőllőt termelnek. A város a török uralom alatt elpusztult, uj megszállása 1743. Podraczky György jász-kun kerületi főkapitánysága alatt történt, amikor Jász-Fényszaruból 219 család költözött ide. 1754. Halasról ide tétetett át a Kis-Kunság kerületháza, 1777. mezővárossá s azóta a Kis-Kunság legnépesebb városa lett.

A szócikk nem ment minden pontatlanságtól (nem 1777, hanem 1774 a mezővárossá avatás éve, Podraczky helyett Podhraczky), de ezek nem zavarók. A kiemelt mondat azonban annál inkább elgondolkodtatóbb.
Bár az ország leggazdagabb városai között említik, valójában nincs, ami alapján ezt állítani lehetne, sőt, ami alapján akkor ezt állítani lehetett volna. A mezőváros valójában szegény volt. Miután pedig 1900 után pénzügyi válságok köszöntöttek be, a város csak kölcsönből tudta fedezni más kiadásait is. Bár a városlakók egy része valóban szinte mérhetetlenül gazdag volt (Kalmár, Hoffer, Ring, Zámbó, Szerelemhegyi stb. családok), a városi kassza évtizedek óta kongott az ürességtől. Építkezni csak kölcsönből tudott: Korona Szálló, laktanya, főgimnázium, városháza, városi bérház, vágóhíd, fürdőszálló - a város reprezentatív középületei - mind kölcsönből épültek már az 1880-as évek óta.
A megtorpant fejlődést jól mutatja a népességszám alakulása is, amely a megelőző száz évben dinamikusan fejlődött. A lexikoncikk 1891-es számadata alapján az akkoriak joggal várhatták, hogy a lakosságszám 1910-ben el fogja érni a 40 000 főt. De amikor az 1910-es népszámlálás adatai 1911 januárjában kiderültek, nagy csalódás lett úrrá a városon. A lakosság száma jóval alatta volt a 40 000-nek még 1913-ban is (34 924 fő).
A stagnálást az 1906-os pénztárvizsgálati jegyzőkönyvek mérlegei is jól mutatják. Ekkor kezdték volna el a városháza építkezését a már 1903-ban felvett 600 000 koronás kölcsönből. (A számok koronában értendők.)

1906. jan. 17.
Készpénz
Értékpapír
Bevétel
161044,14
1693399,37
Kiadás
115696,22
63257,80
Maradvány
45347,92
1630141,57

1906. febr. 21.
Készpénz
Értékpapír
Bevétel
258867,86
1861589,22
Kiadás
209008,97
113807,80
Maradvány
49858,89
1747781,42

1906. márc. 28.
Készpénz
Értékpapír
Bevétel
351427,79
1876441,50
Kiadás
307429,31
215381,15
Maradvány
43998,48
1661060,35

1906. ápr. 21.
Készpénz
Értékpapír
Bevétel
425069,47
1888655,60
Kiadás
39412,92
226962,15
Maradvány
30966
1661693,45

1906. máj. 21.
Készpénz
Értékpapír
Bevétel
595025,15
1888855,60
Kiadás
544384,14
248202,15
Maradvány
50641,01
1640653,45

1906. jún. 16.
Készpénz
Értékpapír
Bevétel
667732,40
1903099,96
Kiadás
625122,22
258856,51
Maradvány
42610,18
1644243,45

1906. júl. 30.
Készpénz
Értékpapír
Bevétel
921983,65
2012407,94
Kiadás
877322,08
376814,18
Maradvány
44661,57
1635593,76

1906. aug. 23.
Készpénz
Értékpapír
Bevétel
1044317,05
2023707,94
Kiadás
986005,45
390014,18
Maradvány
58311,60
1633693,76

1906. szept. 17.
Készpénz
Értékpapír
Bevétel
1152274,38
2031149,61
Kiadás
1102965,08
396014,18
Maradvány
49309,30
1635135,43

1906. okt. 20.
Készpénz
Értékpapír
Bevétel
1378932,05
2071441,07
Kiadás
1291963
454098
Maradvány
86968
161342,71

1906. nov. 19.
Készpénz
Értékpapír
Bevétel
1629934,30
2103163,07
Kiadás
1551032,60
484363
Maradvány
78901,70
1618799,25

1906. dec. 12.
Készpénz
Értékpapír
Bevétel
1741835,75
2119336,05
Kiadás
1643957,99
487569,14
Maradvány
97877,76
1631766,91


BKMÖL V. 175/b. I. 260/1906. A következő napokon készült jegyzőkönyvek találhatók meg az iratanyagban: 1906. jan. 17. (621/ki. 1906. sz.); 1906. febr. 21. (1806/ki. 1906. sz.); 1906. márc. 28 (2843/ki. 1906. sz.); 1906. ápr. 21. (3563/ki. 1906. sz.); 1906. máj. 21. (4727/ki. 1906. sz.); 1906. jún. 16. (557/ki. 1906. sz.); 1906. júl. 30. (6935/ki. 1906. sz.); 1906. aug. 23. (7619/ki. 1906. sz.); 1906. szept. 17. (8855/ki. 1906. sz.); 1906. okt. 20. (10389/ki. 1906. sz.); 1906. nov. 19. (11505/ki. 1906. sz.); 1906. dec. 12. (12429/ki. 1906. sz.).

Világos, hogy ebből a pénzből nem sok építkezést lehet véghez vinni. Különösen, ha tudjuk, hogy a város adóssága 1906 év végén 1 401 050 korona volt. (Lévay Lajos: A kivándorlás és városaink pénzügyeinek rendezése, Budapest, Pátria Könyvnyomda Rt., 1907.)
Mindezek azok közé a tényezők közé tartoznak, amelyek a város építészeti képét meghatározták. Vagy tegyük hozzá: közvetve, és tegyük inkább jelen időbe: meghatározzák.

2011. augusztus 7., vasárnap

Miskolc III. - A diósgyőri vár

Az előző bejegyzésben többször utaltam a diósgyőri várra. A vár a lehető legkevésbé illik bele - első ránézésre - jelen blog gyűjtőkörébe. Mégsem hagyhatom ki. Egyrészt, mert csodálatos műemlék, amelyen az sem tud rontani, hogy emléktáblát helyeztek el rajta annak emlékére, hogy itt járt Petőfi és meghatotta a lenyugvó nap sugára, másrészt, mert ahogy hallottam, nemsokára át fogják építeni, aminek a következményeit, eredményét néhány év múlva meglátjuk. (Olvasnivaló itt, itt, itt és itt.) Íme néhány kép, amelyeknek hamarosan már csak történeti értéke lesz.

2011. augusztus 6., szombat

Miskolc II.

Ez a takaros-magyaros házacska a diósgyőri várhoz vezető utcában áll, árnyat vető lombos fák között. Vernakuláris alkotás, a Felvidék népi építészetéből származó elemek, amelyek Miskolcon számos nemrég épült családi házon feltűnnek, egyértelműen Kós Károly örökségére utalnak.
A diósgyőri vár környékén nemcsak ez az épület keltette fel a figyelmem. A Miskolc-Diósgyőri Református Általános Iskola és Óvoda  jelenlegi épülete (Nagy Lajos király útja 14.) első ránézésre (mégpedig tisztes távolból, a diósgyőri vár egyik sarokbástyájából nézve) a lechneri téglaszalagos-magyaros irányzat konzervatívabb irányzatához tartozónak látszik. Közelről nézve azonban kiderül, hogy vérbeli historizáló architektúrával állunk szemben, semmi újítás nincs rajta, hacsak nem annak tartjuk a dekoratív, fehér-bordó színben játszó oromzat téglaszalagos ornamentikáját. Érdekes lenne megnézni, vajon mi célra épült, mielőtt az iskola beköltözött falai közé.


Az alábbi ház pedig az előző bejegyzésben megénekelt Kós-házzal átellenben található. Bejárat melletti ablaka fölött art decós hollók (netán kukoricát csipegető varjak) láthatók.