A kiskunfélegyházi Hoffer családba nősült Puky Józsefről nem sokat tud sem a kiskunfélegyházi helytörténet, sem a magyar múzeumi szakma. Hőgye István rövid életrajzi cikke a Magyar múzeumi arcképcsarnok c. kötetben (főszerk. Bodó Sándor - Viga Gyula, Pulszky Társaság - Tarsoly Kiadó, Budapest 2002, 718-719.) is csupán néhány adatot tud. Innen derül ki, hogy jóban volt Kada Elek kecskeméti polgármesterrel, aki Katona József kéziratait ajándékozta Puky gyűjteménye számára. Puky maga a Borsod-Miskolci Múzeum Egyletnek, a debreceni múzeumnak, majd a kassai múzeumnak adományozott értékes kéziratokat, néprajzi, régészeti gyűjteménye a kassai múzeumba került.
A cikk nem túl informatív, azon felül nem is fogalmaz világosan, amikor azt írja, hogy Puky szervezésében és gyűjteményeivel valósult meg a helyi múzeum, amelynek berendezését, szakmai irányítását Móra Ferenc és Tömörkény István segítette. Melyik ez a helyi múzeum?
A Szinnyei-lexikonból néhány adattal többet tudunk meg:
"cs. kir. kamarás, az államtudományok doktora, nyug. miniszteri tanácsos, Pest-Pilis-Solt-Kiskuns vármegye törvényhatósági bizottsági tagja, Puky János birtokos és tasnádi Székely Mária fia, szül. 1854. jan. 30. Gagy-Bátorban (Abauj-Tornam.); gymnasiumi tanulmányainak befejezése után a jogi s államtudományi tanfolyamot végezte a budapesti s bécsi egyetemeken s 1877-ben a budapesti egyetemen államtudományi doktor lett. 1876-ban a közmunka s közlekedési miniszteriumba lépett, a hol fokozatosan előhaladva, 1882. miniszteri titkárnak nevezték ki s az elnöki osztályban közvetlen Ordódy Pál, majd Kemény Gábor báró miniszterek mellett működött. 1891. miniszteri osztálytanácsossá lett, s Baross Gábor miniszter alatt az elnöki osztály vezetője volt. Később a vasuti szakosztályban működött. 1894-ben megkapta a kamarási méltóságot. 1896-tól a m. kir. postatakarékpénztár aligazgatója volt. Legújabban miniszteri tanácsosi ranggal nyugalomba vonult."
