Irénlak

Reméltem, hogy ezt a bejegyzést nem kell majd megírnom. Reméltem, hogy nem válik valóra az a rémálmom, reméltem, hogy sikerül - például ezzel a bloggal - valahogy gondolatokat kicsiholnom az emberekből. De feleim, adjunk fel minden reményt. Az Irénlak homlokzatának egyik felét felújították. És az 1945 után két lakásra osztott épület kívül is két részre osztott lett. Így életem legmeghatározóbb épületélménye, gyerekkorom szimbóluma, a város építészetének egyik különleges emléke, amely párját ritkítja a környező városokban is; a ház, amely miatt hat évvel ezelőtt foglalkozni kezdtem Kiskunfélegyháza szecessziós épített örökségével, az egyik motívum, ami miatt művészettörténésznek kezdtem tanulni, most bekerült a "hogyan ne bánjunk el épített alkotással" feliratú dossziémba. Ezért ez a bejegyzés - sorrendben immár a százegyedik, s jó időre utolsó - szolgáljon intő példának.

Kós Károly-kiállítás Budapest Főváros Levéltárában

Jelen blog századik bejegyzését mindazoknak ajánlom, akik eddig figyelemmel követték csapongó észjárásomat. És Kós Károlynak.

Aki példát jelent. Példát emberségből - és ebben a jelzőben alighanem minden benne foglaltatik. Kós nemcsak sokoldalú volt (mindannyian azok vagyunk), de sokoldalúságát igyekezett sokoldalúan felhasználni is. Építész volt és író, iparművész és grafikus, politikus és tanár, gazdaember és családfő. Alapvetően azonban egy dolog foglalkoztatta. Az ember maga, aki embertelenné tette környezetét. Segítsünk hát magunkon - egy igen hosszú életpályán végig ennek jegyében tevékenykedett, nem is keveset.

A hazai levéltárak az utóbbi évtizedekben váltak a nem családfakutató és nem történész érdeklődésű látogatók számára - kis túlzással - turisztikai célpontokká. Jóllehet a levéltáraknak a múzeumoktól eltérően alapvetően nem feladata a kiállításrendezés, az őrzött anyag közzétele azonban igen. Budapest Főváros Levéltára már több rangos kiállítást tudhat maga mögött. Budapest neoreneszánsz építészete, Lajta Béla életműve, a szabadkai városházák története után ezúttal Fabó Beáta és Anthony Gall rendezésében Kós Károly életműve kerül bemutatásra a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeummal együttműködve. Az apropó nem is csekély: 2012-ben utóbbi intézmény mai épülete száz éves. E köré csoportosítva Kós 1914 előtti műveit mutatják be a hármas felépítésű, ácsolt szerkezetű tárlókba helyezett tablókon, amelyek maguk is követik Kós arts and crafts mozgalommal eljegyzett iparművészeti stílusát, tetejükön a Kós tervezte óbudai református imaház ebédlője üvegablakainak motívumaival.


A kiállítás az első emeletről nézve



Tablók, a háttérben fotó Kósról

A tablók bemutatják a pályakezdő építész családját, barátait, építészeket-iparművészeket, akikkel együtt dolgozott (megmosolyogtató pillanatkép, amint Maróti Géza öltözik drótostótnak), és műveit, amelyek felvillantják egy minden részletre figyelő tervező indíttatásait is. Kós házról vallott felfogása gyönyörűen körvonalazódik: a tűzhely köré szervezett alaprajzú, hagyományos, mert személyhez kötődő, személyes, mert hagyományhoz kötődő ház a legfontosabb építészeti feladat. Az ember saját képére alakítja környezetét, (éppen ezért veszélyes, ha absztrakt fogalmak megjelenítésére törekszik, mint amilyen az állam, a civilizáció vagy az ezeket ötvöző metropolisz), ezért az építészet feladata megőrizni a kapcsolatot múlt és jelen között. A ház záloga a közösségi embernek. De az a templom is, és az a múzeum is. A Kós korabéli Kalotaszeget a Néprajzi Múzeumból kölcsönzött tárgyak, vőfélykendők és bokályok, tálak, zöld mázas csempék, varrottasok, egy magángyűjteményből származó komakalap, vetélők és sulykolófák idézik meg, amelyekhez Kós ezer szállal kötődött. Nemcsak épületeinek egyik fő motívumát, a Székely Nemzeti Múzeumon és az állatkerti Madárházon is felbukkanó a tornyot vette e vidék hagyományaiból és ültette át olyan funkcióba, amely a modernitás kihívásaira felel, de életét is ide kötötte. Táj és ember között a kapcsolat nem lehetne elevenebb, ahogy táj és kultúra, kultúra és ember egymáshoz való viszonya sem. Egy fotón Kós felesége, Balázs Ida ül a Varjúvár toronyszobájában, a tűzhely melegénél, varrottassal, könyvekkel, és - első gyermekükkel, Balázzsal várandósan.

Balázs Ida a tűzhely mellett

Pethő Richárd: a sztánai Varjúvár makettje, 2009

Ahogy maga Kós írta: “Napkeletről jöttem, a nagy hegyek, zúgó fegyverek és kis faluk világából, ahol még álmodnak szűkszavú kemény magyarok csodás álmokat, ahol még mesélnek fehérhajú vén nótafák nagy régi időkről, elmúlt világról, elporladt emberekről. Abban a világban sok a rom, sok az útszéli kereszt, sok a gazdátlan kúria és sok, nagyon sok az elárvult puszta magyar templom. És sovány a föld és köves nagyon. Ott, Erdélyországban.” (Kós Károly: Az én világom, részlet, 1909)
Kós (és részben Zrumetzky Dezső) építészetét nemcsak fotók és tervek (a Városmajor utcai iskoláról, a Wekerle-telepről, sepsiszentgyörgyi házakról), hanem makettek is bemutatják. Az Állatkert makettjei (Bölényház, Zsiráfház, Madárház, Baromfiudvar, Majomház) mellett kulcsfontosságú az építésznek és családjának otthont adó sztánai Varjúvár 1:50 arányú makettje (készítette Pethő Richárd, 2009) és a Székely Nemzeti Múzeumé, amely nagyobb, 1:75 arányú kicsinyítése az eredetinek, s amely Kiss Noémi, Pataky Zsófia és Strarowitz Annamária 2012-es munkája. Viszonylag nagy hangsúlyt kaptak az iparművészeti tervek. A kilincs is a műalkotás része, hiszen ezt még meg is fogjuk, mikor belépünk a mű terébe. Nem szerepelnek eredetiben Kós egyedi, kézírásos könyvei (Testamentum és agrikultúra, 1915; Könyv a lovakról, 1938), szerepel viszont számos, közvetlenül az alkotó kezéből származó építészgrafika. Amikor az építészeti gondolatot nem építészeti mű prezentálja, hanem rajz fejezi ki, az kettős tanulságot hordoz. Egyfelől egy hivatalos iratnak, egy eredendően levéltárba szánt dokumentumnak lesz grafikai értéke, mint ezt az állatkerti tejcsarnok tervlapja érzékelteti a plasztikusan megrajzolt sziklákkal. Másfelől annak lehetünk tanúi, hogy a terv önjáróvá válik, ha részlettervnek készült: a Madárház díszítményei madarak és mégsem madarak, ahogyan a Szarvasok és őzek házán látható, térbe kiugró faragások is bőgő szarvasok és absztrakt formák egyszerre. Az Állatkert eredeti tervei teljes nagyságukban szemlélhetők meg az emeleti kiállítóteremben (egyébként a BFL tervtárában fekszenek, a Közületi tervtárban), méltó folytatásaként a földszinti tablóknak, amelyek főképp a Székely Nemzeti Múzeumot állítják a középpontba. Merthogy a múzeum egységet fejez ki, összetartást és megtartást, őriz valamit és közzé is teszi azt: tornya a négy fiatornyos kalotaszegi templomok toronytípusára megy vissza, utalva arra a hagyományra, amely egy alapvetően kaotikus Európában a békés egymás mellett élést hirdette. (Nemsoká azután, hogy Tordán kimondták a vallásszabadságot 1658-ban, Franciaországban véres vallási háború újult ki.) Ugyanígy az állatkerti Madárház tornya, amely Budapestre hozott egy darabot Erdélyből.



Az állatkerti Bölényház makettje

Kiss Noémi, Pataky Zsófia és Strarowitz Annamária: a spesiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum makettje, 2012

Az állatkerti Zsiráfház makettje

Középületekről van szó. A középület azé, aki közösséget vállal vele, ajtaján belép és - a modern múzeum intézményét létrehozó felvilágosodás reményei szerint - kissé másképp lép ki onnan. Ez az egyre inkább múzeumi funkciókkal bővülő levéltár jelentősége. Amilyen lehetetlen egy országot kultúra nélkül elképzelni, annyira pokoli annak még a gondolata is, hogy olyan világban éljünk, ahol Kós Károlynak nincs visszhangja. Kós Károlynak hatnia kell. Elevenen. Köszönet érte, hogy hathat!

A Napkeletről jöttem, nagy palotás rakott városba kerültem. Kós Károly világa, 1912 című kiállítás hétköznap 10 és 18 óra között tekinthető meg ingyenesen Budapest Főváros Levéltárában.

Az egészséges lakóház, 1789

A Mindenes Gyűjtemény más érdekes írások között 1790-ben közölt egy rövid, Vitruviust visszhangzó értekezést az egészséges lakóházról.

Miképpen kellessék 'a házakat építeni, hogy egészséges

lakás lehessen azokban,

in: Mindenes Gyűjtemény, 1789, 2. félév, 17. szám, 271-272.

 http://fulltext.lib.unideb.hu/journals/bin/tibi.cgi?fi=mindenes&ev=1789-2&sz=17

Mintha csak ezt visszhangoznák később Lestár Péter és Kada Elek, Bernády György és Molnár Béla városfejlesztési koncepciói, amelyek a vályog- és vertfalas házakat száműzni igyekeztek a városközpontból. Alább a szöveg betűhív gépirata. Kiderül belőle, hogy a paraszti építkezésben nem szokásos lábazatot szorgalmazza, valamint azt a nagyon is hagyományos tájolást, amely a paraszti építészetben is bevált.

        Az egészségtelenségnek oka, noha közönségesen keveset gondolja-meg azt sok ember, a' házak' építések. Töbnyire, vagy igen dombos, vagy lapájos helyekre vagynak a' lakó házak építettve. Innét van, hogy mind a' két félék gyakran nedvesek, 's azért egészségtelenek is. A' kik, az illyen házakban laknak, azok sok-féle alkalmatlanságot tapasztalnak; házi hol-mijek meg-romlik 's meg-rothad, magokat pedig eggyik nyavalya után a' másik éri. A' kemény munkához szokott ember ugyan meg nem érzi ezen alkalmatlanságot olly igen hamar, de hová tovább annál veszedelmesebb. Gyakran tapasztalhatni az egészségtelen házak által okoztatott szomorú következéseket, kivált a' gyermekágyas asszonyokban és tsetsemő gyermekekben, alíg hogy eggy nayavalyábol ki-menekednek, már is más nyavalyába esnek.

      Mind az illyen alkalmatlanságoktól és nyavalyáktól, jó formán meg-menthetné magát az ember, hogy ha a' ház építésben vígyázóbb 's gondosabb vólna. Felette nagyot segít a' lakóházak' egészséges vóltokra, ha azoknak fenekét 's földjét, fövénnyel, 's apró követsekkel, vagy öszve törött téglával ki-töltené az építő, 's az által a szomszédja földjénél fellyebb emelné; vagy ha eggy óldalba nem építene házat. - E meg-jegyzésre, vajha bár tsak vígyázóbbakkű tehetnénk a' házépítőket. - Meg-kívántatik az egészséges házak' építésésekre az is, hogy a' mennyire tsak lehetséges, minden házak nap költe és dél köztt lévő tájan építtessenek; mivel ez a' tájék 's rész leg-egészségesebb, és leg-tisztább levegőt szolgáltat a' házban lakozóknak.

       Vajha tsak, a' kik ezután, kivált a' falusi gazdák közzül építenek, ezen megjegyzésre jobban vígyázának! Melly igen szíves örömünkre szolgál, ha tsak eggy egészségesebb ház' építéseben lehettünk ez által eszközök!