A temesvári születésű budapesti építészmérnök, Nagy Virgil (1859-1921) nevét eddig Kiskunfélegyházával kapcsolatban senki nem említette. (A budapesti Szabadság hídon és a régi Erzsébet hídon kívül nem is nagyon emlegetik. Pedig 1907-ben a brit építészeti szövetség - Royal institute of British Architects - is levelező tagjának választotta. Róla lásd: Lechner Jenő: Nagy Virgil, in: Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye, 1921, 354-355; Fábián Gáspár: Nagy magyar építőművészek, I., szerző kiadása, Bp. 1936, 56-57.; Ritoók Pál: Brit elismerések magyar építészeknek, in: Romantikus kastély, szerk. Vadas Ferenc, Bp. 2004, 533-539.) Az alábbiakban vele kapcsolatos dokumentumokat szeretnék közreadni.
Nagy Virgil 1888 novemberében járt Félegyházán, ahol megvizsgálta a Szent István templomon, a régi városházán és az algimnáziumon megjelent repedéseket. Az iskolaépület és a nem sokkal korábban, 1880-ban felszentelt templom repedéseit aggályosnak találta. A városi tanács felkérte a javítási munkálatok előkészítése céljából, hogy a szükséges anyagokról készítsen listát.
„Tekintetes polgármester úr!A múltkori megbeszélésünk értelmében van szerencsém a legszükségesebb anyagok jegyzékét megküldeni, azon kéréssel, miszerint azt lehetőleg pontosan kitöltött annak idején a kérdéses megkereséshez csatolni méltóztassék. A költségvetés alakjára nézve Benkó könyvének 167[.] lapján azon értelmezés foglaltatik, hogy az egyes munkanemek mennyisége a méretszámításból a költségvetésben jegyzendők, tehát a méretszámítás, és tulajdonképpen az árelemzés is, ezen értelmezés szerint, a költségvetést megelőző szükséges művelet, s annak alapját képezi; minthogy pedig az államépítészeti hivatal az összeget alakban kiállított költségvetés megbírálásába nem bocsátkozhatik, jó volna Gregersent (ezen körülmények felemlítésével) felszólítani, hogy költségvetését a méretszámítás/előmérték/Vorausmats [?] csatolásával kiegészítse.Magamat tek. Polgármester úrnak szíves figyelmébe ajánlván maradtamBudapesten 1889. márcz. 20-án mély tisztelettelNagy Virgilépítész kir. mérnök.”
BKMÖL V. 174/b. II. 1407/1888
A tanács elhatározta az épületek mielőbbi kijavítását, Mihálovits Jenő városi mérnök 1889 júliusában elkészítette a munkákra kiírandó nyilvános pályázat feltételeit. Augusztusban Nagy Virgil elkészítette a templomnál szükséges munkálatok költségtervezetét. Ez az építész szerint 2378,97 forintot tett ki.
Augusztusban újabb műszaki véleményt és vele együtt költségvetést is adott. A műszaki véleményben a Szent István templom repedéseit konstatálta (pl. a mellékhajó középső ablakpárjának tengelyében a fal a padlóig megrepedt az épület süllyedése következtében). Azt a szóbeszédet is közli (s ez valóban csak szóbeszédnek bizonyult), hogy a két torony közti oromfal repedését villámcsapás okozta. Megfigyelte, hogy a rossz szellőzés miatt penészednek a falak, amelyek kifestésére így nem lehetett gondolni.
Benkó utalt könyvét nem sikerült fellelnem, de hasonló témájú könyv lehet, mint az éppen 1889-ben megjelent Gonda Béla hasonló témájú, Építési tanácsadó című könyve, amelyet a Félegyházi Hírlap is reklámozott.
A levélben megnevezett Gregersen azt a Gregersen G. és fiai céget jelenti, akik 1889-ben készítették az 1889-1890-ben épült Kossuth utcai kaszárnyaépület terveit.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése