2012. december 30., vasárnap

Kocsis Sándor-féle ház

Néhány kép a műemlék Kocsis Sándor-féle házról (másik nevén Holló-házról).

Összkép (2009)

Főhomlokzati ornamentika részlete, több dekorációs rendszer találkozása (2012)

Belső udvar (2011)

Főhomlokzati ornamentika részlete, megintcsak több dekorációs rendszer találkozását mutatja (2012)

Főhomlokzat, Holló Lajos u. (2012)

2012. december 28., péntek

Versengő látomások

Moravánszky Ákos adta 1988-ban írt, 1998-ban második kiadásban megjelent könyvének a Versengő látomások címet, amellyel az Osztrák-Magyar Monarchia államainak egymással versengő nemzeti historizáló és szecessziós építészeti jelenségeit írta le. Az ő címadását parafrazeálva a kiskunfélegyházi Kossuth utca dualizmuskori kiépülése is leírható. Képriport következik. (Kép hiányában nem közlöm Kiskunfélegyháza első emeletes magánházát, Zámbó Imre 1866-ban épült, 1908-1910 körül átépített házát, amely az első volt a sorban.)
Szarvas András-féle ház (1873)
 






Feuer-ház (1897-1899)
Molnár Imre-féle ház (1899-1900)
Kiss Lajos-féle ház (1899)
Propper Miksa-féle ház (1909)
Bányai Mór-féle ház (1909-1910)

Kossuth u. - Deák Ferenc u. 2., jelenleg ismeretlen ház, Zámbó Imre házának helyén (1908-1910 körül)

2012. december 11., kedd

Korona Szálló (morzsák)


A Szentpály József szegedi építész tervezte Korona Szálló épülete már a felavatás után húsz évvel javításra szorult a felhasznált építőanyag minősége miatt. Története során számos alkalommal végeztek rajta javítási munkálatokat, utoljára az 1990-es években. Göncz Árpád köztársasági elnök jelenlétében 1996-ban átadták a Móra Ferenc Művelődési Központ (ma Petőfi Sándor Városi Könyvtár és Művelődési Központ) megújult épületét. Igaz, akkor a Korona utcai szárnyon nem végeztek munkálatokat, ott csak 2009-ben nyíltak meg az új közösségi terek.
Az alábbiakban néhány morzsát teszek közzé az épületről.
1986-ban, amikor a városháza előtt, a Kossuth utca torkolatánál állították fel a jelzőlámpákat, a Korona még nem volt felállványozva, rövidesen azonban erre is sor került. (Félegyházi Közlöny 1986. júl. 25. 8.) 1993-ban már a hulló vakolatra fotók és egy vitriolos találós kérdés hívta fel a figyelmet. (B. Gy.: „Találós kérdés”, in: FKözl. 1993. márc.19. 8.) A felújítás után a díszterem bronzból készült, egyenként másfél mázsa súlyú csillárjait Eskulits Tamás kecskeméti szobrász mintázta újra. (Galambos: „Nincs helyük a csillároknak”, in: FKözl. 1993. okt. 1. 2.) Az ő műve Bajcsy-Zsilinszky Endre 1989-ben felavatott szobra is.
Zsip-zsup, kenderzsup.


2012. december 7., péntek

Ziegler Géza

Ziegler Géza
Építőmester, építész (1869-?)

Tervezőként:
Hoffer Imre háza, Kiskunfélegyháza, Petőfi tér 2., 1898-1899
Vármegyeháza, Rimaszombat, 1900-1902
Puky József háza, Kiskunfélegyháza, dr. Holló Lajos u. 23., 1900
Sarlós Boldogasszony-templom átépítési terve, Kiskunfélegyháza, 1901 (nem valósult meg, a terv nem ismert)
Kiskunfélegyházi városháza pályaterve, 1904 (nem ismert)
Hoffer József háza, Kiskunfélegyháza, Pázmány u. 6-8., 1907 
Budapest VI., Hernád u. 40. 1913 (A szecessziós Csikágó, in:  hg.hu, 2012. jún. 22.)

Kivitelezőként:
Baumgarten Sándor - Herczeg Zsigmond: Vakok intézete, Bp.1899-1904 http://www.szecessziosmagazin.com/magazin7/baumgartenvakokiskolaja.php
Dötzer Ferenc - Pártos Gyula: Szent István-templom (1873-1877), tetőzet javítása, Kiskunfélegyháza, 1903.

Ifj. Ziegler Géza
Építőmester, közgazdász (1896-1966)
Nagyszénás, rádióállomás
Tárnok, rádióállomás. (Bakos szerk. 1992, 154)

Zieglerről lásd továbbá a Budapest 100 honlapját: http://budapest100.hu/epiteszek/ziegler_geza.922.html

2012. november 2., péntek

Tiszakécskéről

Néhány kép, amit még mobiltelefonnal kattintottam 2006 nyarán. (Ez magyarázza a rossz képminőséget, ezért elnézést kérek.) Akkor ezek ragadták meg a figyelmem:

A templom, ...

... egy ház, ...

... egy másik ház szecessziós részlete, ...

... az óvoda szecessziós részlete, ...

... egy nebarokk-posztmodern ház, ...

... egy torony, ...

... egy ház, ebben szállt meg Móricz Zsigmond, ...

... újabb szecessziós lakóházrészlet, ...

... s még egy szecessziós részlet. 

2012. október 31., szerda

Néhány adat az Építő Iparból

Leginkább csak úgy saját jegyzeteimből lassacskán hatalmasra duzzadó adattáram megkönnyítésére, de azt hiszem, közérdek is, ha néhány, nekem nem különösebben fontos adatot közreadok az Építő Ipar 29-ik, 1905-ös évfolyamából.
Az adatokat (amelyek biztosan további kritikának vetendők alá), az alábbi sorrendben sorakoztatom föl:
építési engedély száma, Építtető Neve, cím, épület típusa, Építész Neve (hivatkozás alapja: folyóirat, dátum. old.) Mivel az Építési Ipar minden héten közölte az építési engedélyt nyert (és elutasított) budapesti magánépítkezések ilyen adatait, bőséges forrásul szolgálhatnak az olyan ismert építészek életművének (és persze az ismeretlenebbekének) kutatásához, mint Márkus Géza, vagy éppen Vas József, akiről jelen esetben nem tudjuk, hogy az általam keresett építésszel azonos, vagy azzal az építőmesterrel, aki oklevelét 1903-ban szerezte és később mérnöki szabadalmakkal szerzett nevet. (Kiss - V. Szinnyai 1997, 149)

201197/1905, Heideckel Sándor, Fogarasi út 7., gyárépület, Vas József (Építési Ipar, 1905. okt. 29. 366.)

19480/1905, Tóásó Pál, Bosnyák u. 2329 egyk. hrsz., kétemeletes ház, Tóásó Pál (Ép. Ip. 1905. okt. 22. 357.)

177921/1905, Malonyai Dezső, Izsó u. 6., kétemeletes nyaraló, Csimár Károly (Ép. Ip. 1905. szept. 24. 326.)

163106/1905, Erdey Gyula, Bakáts tér 9213 egyk. hrsz., háromemeletes bérház, Márkus Géza (Ép. Ip. 1905. aug. 20. 291.)

153193/1905, Ziegler Géza - Nocker Ferenc, Klauzál u. 4953 egyk. hrsz., Ziegler Géza (Ép. Ip. 1905. aug. 13. 284.)

121233/1905, Hajcsy György, háromemeletes ház, Karvaly Gyula (Ép. Ip. 1905. júl. 2. 240.)

Előhívás 01 - A városháztorony rekonstrukciója

Előhívás címet adtam annak a bejegyzéssorozatnak, amely a blog indulása előtti élményeimet, fotóimat, épületbejárasaimat, általában véve: benyomásaimat adja majd közre. Elsőként a kiskunfélegyházi városháza toronyfelújításáról készült néhány képem. 2007-ben építették az állványzatot, először csak annak felmérésére, hogy milyen állapotban van a torony, mivel repedések jelentek meg rajta. (Ilyenek repedéseket lehet látni Bagyinszky Zoltán Gerle Jánossal közösen jegyzett könyvének fedelén is. Bagyinszky - Gerle 2008) Aztán az állványzat maradt, mert a torony sürgősen felújításra szorult. Sajnos a pontos eseményeket akkor még nem tudtam nyomon követni. Így egyszer csak azt vettem észre, hogy az állvány már nincs is ott, csak a járdába fúrt csavarok mély nyomai. Az alábbiakban a nem túl gazdag sajtóanyagot gyűjtöttem össze, s néhány archív képet teszek közzé.

A Kossuth-táblának jó hátteret adott a faállványzat. (2008 május)
2008 május
2008 május

2008 augusztus

2008 augusztus

Így néz ki az, amikor a dátumbélyegző elállítódik, és a fotós időutazást kénytelen tenni...
2008 szeptemberében az állványt tovább építették, az majdnem eltakarta az egész tornyot.


Ma is jól látszódnak a megtisztított, helyreállított részek (2009 április)

2009 április

2002: http://www.kozbeszerzes.hu/static/KEarchiv/0208/0935.html
2002: http://www.kozbeszerzes.hu/static/KEarchiv/0236/7403.html
2008. szept. 25. http://www.regionaplo.hu/archiv/46-archivum/22952-kiskunfelegyhaza-ujra-szep-lesz-a-torony
2009. márc. 26. Kész a torony, in: Félegyházi Közlöny 2009. márc. 26. 3. old. (Befejeződött a rekonstrukció, a műszaki átadásra március 18-án került sor. Összesen 50 millió forintba került, ebből húszmilliót pályázaton nyert a város, ebből 14 millió a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács pályázatán.)
2009. júl. 28. Horváth László fotói: http://www.laszlohorvathphotos.com/2009/07/lehet-e-kecskevel.html
2011. márc. 31. Félegyházi Közlöny http://felegyhazikozlony.hu/?p=8684
2011. márc. 31. Új köntösbe öltözik a városháza díszterme, in: A hírmondó 2011. márc. 31. 6. old. A napokban kezdődött el a rendbe tétel, épp a kifestés folyik.
2011. április 14. Megszépült a városháza díszterme, in: Félegyházi Közlöny 20. évf. 7. sz. 2011. április 14. 1. old. (Befejeződött a díszterem rendbe tétele, kijavították a gipszstukkókat, beázásokat. A munkálatok költségét a biztosító állta.)

2012. október 20., szombat

Adorján Károly

A városházára 1903 decemberében kiírt, 1904-ben elbírált első tervpályázatra beadott pályaművek szerzői között igen elismert neveket találunk. Komor Marcell és Jakab Dezső, Benes Imre, Takách Béla... hogy csak azokat említsük, akiket jobban ismert az építészettörténet. A díjazott pályaművekről már többször esett szó jelen blogban, (Morbitzer Nándor, Vas József - Takách Béla, Fejér Lajos - Riter Ignác, Ybl Lajos, Sebestyén Artúr). A díjazatlan pályaművekre azonban nem kérdeztem még rá. Nem is igen kérdezhettem, mert azok némely esetben még a levéltárban sem maradtak fenn eredetiben. E visszaküldött pályaművek felbukkanása hagyatékokból remélhető. Kivétel Benes Imréé, mert ez az egyedüli az első pályázati fordulóból, amely nyilvánosságot látott: közölte a Magyar Pályázatok című lap 1906-ban. Nem remélem tehát, hogy a díjazatlan, a pályázóknak visszaküldött pályaművek nyomára valaha is fény derül. Mindenesetre közzéteszem ezt a bejegyzést, hátha útjára indul a nagyvilágban egy ötlet.
     A díjazatlan pályaművek közé tartozott Adorján (Adler) Károlyé, aki akkoriban, 1880-tól Miskolc főmérnöke volt. (Forrás: regi.miskolc.hu) Jó lenne utánajárni, hogy az építésznek, akinek emléke Miskolcon elevenen él, hová lett a hagyatéka, és ha megvan, megtalálható-e benne a félegyházi városházához készített pályaterve.

2012. szeptember 19., szerda

Régi szelek szárnyán

Csillag József Régi szelek szárnyán címmel 1934-ben megjelent visszaemlékezéseiről már esett szó korábban. Ezúttal csak néhány morzsát emelnék ki belőle.

A Kossuth és Attila utcák sarkán, ahol 1910-ig vásárkút állt, s ahol ebben az évben felépült Vas józsef és Morbitzer Nándor tervei szerint Bányai mór ügyvéd emeletes háza, korábban kocsma állt. Bányai az építési kérelemben leírta, hogy ezt a kocsmát ő megszüntetné, ha megkapná a várostól az építkezéshez szükséges utcaterületet. Erről a kocsmáról megemlékezik Csillag is, s írja nevét is: Hunyadi-féle kocsma. (8. old.)

Csillag János közreműködött az Ótemplom mennyezetének mázolásában, még Molnár István polgármestersége (1879-1888) idején. (13-14. old.) Molnár István nagyon jóságos polgármesterként maradt meg a szerző emlékezetében. (26. old.) Csillag János festő-mázoló iparos neve jól ismert a helyismereti irodalomban, egy róla készült fotót közöl a Félegyháza anno... című kötet. Csillag János az 1933-ban íródott szöveg szerint 15 éve halt meg, eszerint halotti anyakönyvi bejegyzését 1918-ban kereshetjük.

Máshonnan nem derülne ki az sem, hogy az 1886-ban lebontott régi nagyvendégfogadó bontott tégláit kerítésekbe építették be. (15. old.) Ismeretes, hogy Kiskunfélegyháza népi építészetéhez hozzátartozott az utcára szóló kerítés.

A városfejlődés óriási íve rajzolható meg abból, hogy ahol ma a Szent István-templom áll, egykori szénás- és szalmásszekerek garmadája állt, de volt, hogy vándorkomédiások verték fel itt sátrukat. (20-21. old.)

Szintén a várostörténethez fontos adalék, hogy 1868-ban Asztalos János közszereplésének eredményeképpen kőzápor törte be az 1910-ben lebontott régi városháza ablakait, de betörték a pusztakeresők a kaput is. (22-23. old.)

Végül egy anekdota Jenovay Dezsőről, Félegyháza köztiszteletben álló ügyvédjéről:
"Az ügyvéd úrnál éppen úgy, mint a táblabíró úrnál rendesen én vettem meg a borokat. Egyszer egy ilyen célból megjelentem az irodahelyiségben és alkudoztunk a borokra, mikor valaki kívül megkocogtatja az ajtót. "Szabad!" kiáltotta az ügyvéd úr, de nem jött be senki. Mi tovább beszélgettünk, ekkor ismét egy koppanás, de a "Szabad!"-ra nem jön senki, a harmadik kopogtatásra aztán felugrik az ügyvéd úr, az ajtóhoz rohan, ezzel a káromlással: - A szentségit, hát megmondtam már, hogy szabad! - Ezzel felrántja az ajtót és egy nagyob szép ki tarkaborjú döfködte a szarvacskájával az ajtót." (Csillag 1934, 31)

2012. szeptember 11., kedd

Holló Lajos és a városháza

Holló Lajos sírja Budapesten, Kerepesi temető: 17/1-1-60. Szobrász: Istók János
Forrás: Wikipédia

Holló Lajos, Kiskunfélegyháza országgyűlési képviselője, 1890 körül - az országgyűlés közigazgatási bizottsága tagjaként - többször felszólalt az országgyűlésben a közigazgatási reformtervezet ügyében. A 48-as párti politikus véleményében  az önkormányzatok autonómiája mellett foglalt állást, angol mintára hivatkozva az erős önkormányzatot tartotta a közigazgatás egyik alapegységének, amit azonban a kormányzat szerinte diszkreditált (hiteltelenné tett).
        Kérdéseit és javaslatait 1891-ben könyv formájában is nyilvánosságra hozta. E könyvében elméletben elkülönítette a közigazgatási feladatok három típusát: az autonomikus, az önkormányzati és az államigazgatási feladatokat, amelyek közül az első kettő a gyakorlatban egybeolvad. Az autonómiára való törekvés igénye Holló politikai szövegeiben, és a város azon törekvése, amely a még nagyobb autonómiát biztosító törvényhatósági jog elnyerésére irányult, együttesen a lechneri magyaros stílus városbéli megjelenésének eszmei bázisát képezik. Holló szerint a nemzeti eszme (az önálló magyar államiság) a közigazgatás alapkövetelménye. Egy magyar közintézménynek tehát úgy kell berendezkednie, hogy az mindenekelőtt a magyar államiság eszméjét szolgálja, és ne a perszonálunión alapuló Osztrák-Magyar Monarchia érdekeit. (Amellett, hogy a különböző nemzetiségek magyarosítása is burkolt cél.)
A függetlenségi politika szemszögéből a közigazgatást befogadó, és általában véve bármilyen magyar középület és annak stílusa csak másodlagos kérdés. Holló maga ugyan nem téri ki erre, a magyar kultúra elsődlegességét mindazonáltal kiemelten fontosnak tartotta, hiszen könyvének zárósorai a következők: "Ha akár a szláv, akár a német kultúra karjaiba dobjuk magunkat, lassankint és észrevétlenül elveszünk a nagy szláv vagy germán áramlatban. / Azért gondoljuk meg még egyszer jól, hogy mit teszünk!" (Holló 1891, 240)
        A nemzeti kultúra, azon belül is a nemzeti építészet kérdése ugyanekkor foglalkoztatta Lechner Ödönt, akinek ezidőtájt felépült épületei (kecskeméti városháza, Iparművészeti Múzeum és Iskola, Földtani Intézet, Postatakarékpénztár) világos állásfoglalásnak tűnhettek a magyar nemzeti építészeti stílus léte mellett.

Vas József - Morbitzer Nándor: városháza. Forrás: Wikipédia
        A korszakban mind az önkormányzat, mind az államigazgatás képviseleti elven alapszik, vagyis a közösség nézeteit egy általa választott szószóló képviseli. Hogy stílust illető nézeteiket is képviseli-e, az kérdéses, hiszen más és más minden társadalmi réteg (a polgárság, a parasztság) vizuális nevelése, igényei. Míg a parasztság az ekkor még továbbélő, de átalakulóban lévő hagyomány továbbvivője, a polgárság inkább urbánus műveltségű. Lechner kimondottan monumentális művészete egyértelműen urbánus művészet. Kétségtelen, hogy a Budapesten élő Holló Lajos hallott az építész nagy botrányokat kavaró épületeiről, láthatta is őket. 1904-ből ismeretes Morbitzer Nándor egy leveléből, hogy a magyaros stílus közkívánat volt Kiskunfélegyházán. A városháza első tervpályázatából egy kivételével a lechneriánus műveket díjazta a közgyűlés. A kivétel Morbitzer műve volt, aki a második fordulóban életművében minden előzmény nélküli, lechneriánus pályaművet mutatott be. A megbízást végül Vas József kapta, aki Lechner műveire leginkább hasonlító épületet tervezett, téglaszalagokkal, hármas nyílásokkal, színes tetővel és magyaros majolikával. Mindezek alapján azt, hogy a magyaros stílus (a Lechner követésén alapuló irányzat) közkívánat volt, Holló Lajos személyének engedi betudnunk. Ugyanakkor kérdés, hogy a pályaművek elbírálásában Holló - bíráló bizottsági tagként - miért nem vett részt. (A bíráló bizottság tagja volt Szerelemhegyi Károly polgármester, Dóczy Pál városi mérnök, Ulrich István főjegyző, Pecz Samu és maga Lechner Ödön.)
        Visszatérve Holló közigazgatási javaslataira, 1904-ben is el lehetett azonban mondani, hogy az önkormányzat nem rendelkezik olyan erős jogokkal, mint amilyeneket Holló elképzelt. Ennyi autonómia is elég volt azonban arra, hogy a Lechner követői által országszerte hamar elterjesztett magyaros stílus reprezentatív városi középületek szinte kizárólagos stílusává váljon a 20. század első évtizedében. A kiskunfélegyházi városházára kiírt 1904-es tervpályázat ebbe az eseménysorba illeszkedik. A városháza további építéstörténete már kevésbé. 1906-ben éppen Holló Lajos volt az, aki javasolta, hogy az építkezés kérdését a már megtartott kivitelezési pályázat ellenére is vegyék le a napirendről. Holló ekkor az aktuális közjogi válságra hivatkozott. Felszólalásában ugyan megintcsak nem találunk utalást arra, hogy milyen az ideális magyar középület, de az ellene felszólaló Jenovay Dezső szavai arra engednek következtetni, hogy a közjogi válság közepette Holló éppen az épület stílusára is figyelemmel volt. Jenovay azt hozta fel ellenvetésül, hogy akármilyen kormány jön is a darabontkormány után, annak tekintetbe kell vennie, hogy az egész városvezetés lehetetlen helyzetben van a helyhiány miatt, tehát építeni kell. Mégpedig a már kiválasztott stílusban, akár tetszik ez az államhatalomnak, akár nem. Az építés kérdését Holló javaslatára levették a napirendről, és csak 1908-ban határozták el a munkálatok megkezdését. Így amikor az építési munkálatok megkezdődtek 1909 augusztusában, a lechneriánus stílus ugyan mutatta a város nézeteit, de ekkor már kevésbé volt korszerű. Kós Károly már tévútnak nevezte a lechneri applikációkat, a magyaros motívumok alkalmazása egy-két kivételtől eltekintve országszerte visszaszorult.

Bibliográfia
Holló Lajos orsz. képviselő 1888. január 26-án és február 10-ikén tartott országgyűlési beszédei a közigazgatásról és közoktatásügyről, Pesti Könyvnyomda Rt., Budapest 1888.

Dr. Holló Lajos Kun-Félegyháza város képviselőjének az 1889-90-iki országgyűlésen tartott beszédei. Lenyomat a képviselőház naplójából, Pesti Könyvnyomda Rt., Budapest 1890.

Holló Lajos: A közigazgatás rendezése a megyékben, városokban és községekben. A kormány javaslatának és a bizottság főbb megállapodásainak bírálatával, Grill Károly, Budapest 1891.

2012. szeptember 7., péntek

Egy neoreneszánsz síremlék a Felsőtemetőben

Kiskunfélegyháza építészettörténetének jelentős fejezete a historizmus időszaka (kb. 1870-es évektől 1907-ig). Az átalakuló városkép mellett mindenképp figyelemmel kell kísérnünk az átalakuló életmódot és vizuális kultúrát. Ez utóbbiba beletartozik a síremlékművészet alakulása is.
Kiskunfélegyháza temetői (az Alsó- és Felsőtemető) ma már viszonylag kevés historizáló emléket őriznek. Ezek döntő többsége a sorozatban gyártott fekete márvány obeliszk, ami az 1860-as évektől a 20. század közepéig volt divat. Más formák elvétve bukkannak fel.
A jelentős kivételek közé tartozik a kripták mellett a Felsőtemetőben lévő Vidéky-féle síremlék, amely nemcsak impozáns méreteivel, de a tervező és kivitelező színvonalas munkájával is kiemelkedik Félegyháza egykorú emlékanyagából. Ez ugyanis az egyetlen, szakavatott tervező kezére utaló, színtiszta neoreneszánsz stílusú sírkő, amely az obeliszkrengeteg közepette megmaradt.
E sírhelyen nyugszanak Vidéky Franciska (1828-1891), Vidéky György városi tanácsnok (1804-1860), Molnár Lászlóné Vidéky Terézia (1836-1876), és Vidéky Györgyné Molnár Magdolna (1806-1883). A síremléket Vidéky György özvegye állíttatta, a halálozási évszámokból és a stílus jellemzőiből kiindulva 1883 a terminus ante quem. A síremléken eredetileg csak Vidéky György tanácsnok neve szerepelt, az ő emlékére állíttatta az őt 23 évvel túlélő felesége. Az ő nevét Zsuzsanna nevű lánya vésette rá. E vésetet még továbbiak követik, amelyek már a lábazaton olvashatók. Eszerint itt nyugszik még Rádi Borbála, Vidéky Borbála, Bánhidi Matild, Molnár Judit és Benkő József. 
Sajnos a tetején lévő egykori kereszt már nincs a helyén, de e letört részt kivéve, az így is két méternél magasabb sírjel nagyon jó állapotban van. A klasszikus építészeti elvek szerint felépített látszatarchitektúra egy talpból, lábazatból, dorizáló fejezetű, felfelé keskenyedő féloszlopok keretezte feliratmező fölötti párkányból, fogrovatos frízből, efölött timpanonból és akrotérionokból áll. A timpanon közepén Isten mindent látó szemét ábrázoló faragás.



2012. augusztus 26., vasárnap

Még azt mondják...

Mennyiben tud újat mondani, ha egy-egy ház homlokzatára applikált díszítéseket önmagában vesszük szemügyre? Beszéljenek helyettem a szemügyre vett motívumok maguk!

Szeged, Fekete-ház, terv: Gerster Kálmán, 1857
Kiskunfélegyháza, Kocsis Sándor-féle ház, 1873-1874.

2012. augusztus 19., vasárnap

A selymesi harmadik dűlőben álló kereszt

Felirat nélkül áll az E75-ös út mentén az újabban készült négyzetes alapon álló kovácsoltvas elemekkel díszített, bronz színűre festett fémkereszt.

2012. augusztus 7.

2012. augusztus 18., szombat

A selymesi Mária-kegyhely

Selymes déli határában, a 2008-ban épített kerékpárút végében kisebb dombon áll a téglából épített, nyeregtetős timpanonos építmény, balrangszerű félköríves fülkében a kisméretű festett Mária-szoborral. Fotót közölt róla Fekete János (F. J.: Selymes, in: Félegyházi Közlöny 4. évf. 15. sz. 1995. júl. 28. 6.) Az építmény lábazatán felirat:
                                                    AZ ISTEN DICSŐSÉGÉRE
                                                              EMELTETTE
                                                       öz. Magyari Ferencné
                                                            TÓTH ÁGNES
                                                               1890-ben

2012. augusztus 8.


Az építmény mögötti fák egyikén szintén egy emléktábla áll, két részre törve, fára szegezve a következő felirattal:
                              HOZZÁJÁRULTAK A KÉSZÍTETÉSBEN
                                                KRISTÓF FERENCZ
                                                        ÉS NEJE
                                        KANIZSAI N. JULIANNA
                                     KANYÓ IMRE ÉS LEÁNYA
                                              KANYÓ ROZÁLIA
                                                         1897


2012. augusztus 17., péntek

A molnártelepi Őskereszt

Kiskunfélegyháza első szakrális kisemléke a Molnár-telep egyik telkének kertjében áll. Az útról nem is lehet észrevenni. Köszönet a telektulajdonosainak, hogy beengedtek és a fotók készítését megengedték!

2012. augusztus 7.
A homokkőből készült, fehérre meszelt kereszt megrázó emlék 1799-ből. Hat darab kőből áll (alapépítmény, talapzat darázskőből, Mária Magdolna tömbje, a kereszt alsó szára, a keresztszár Krisztus felsőtestével, a kereszt teteje az INRI-felirattal). A négyzetes kereszt bal oldalán vésett felirat (sajnos nem tudtam elolvasni), és szintén vésett felirat a keresztfa hátoldalán.



A hátulsó felirat

Az oldalsó felirat


A fájdalmas Mária Magdolna a koponyával és az olajmécsessel.

2012. augusztus 16., csütörtök

A Majsai úti vasúti átjáróban álló kereszt

A Csongrádi és Szegedi vasútvonalak között, a Majsai úton álló kereszt a vágóhíd kerítése mellett áll. Egyenesen északra néz, ezért a vágóhíd kerítésvonala keresztezi a négyzetes alapon álló fehérre meszelt kereszt tengelyét. A Krisztus-figura aranyozott.



2012. augusztus 15., szerda

A Csólyosi úti Mária-emlék

A Csólyosi út Ferencszállás felé vezető jobb oldalában álló Mária emlék műkőből készült 1927-ben. Kovásoltvas kerítés veszi körül, nyitható fülkéjében Mária-szobor áll, a szabadon álló pillére tetején festett vas feszület.
Felirata:
                      JÉZUS SZENTSÉGES SZÍVE
                     JŐJÖN EL A TE ORSZÁGOD
                                 EMELTETTE
                              ROSTA JÓZSEF
                                  ÉS NEJE
                           PEKÓ MARGITKA
                                     1927.

2012. augusztus 7.