Városképet illető sajtóhír 1902-ből

"Városunk nagyrabecsült tanácsa pénteken és szombaton testületileg kivonult a város keleti részén épült új házaknak és utcák rendezésének megtekintésére. A szemle arról győzte meg a tanácsot, hogy a kiosztás ismét nem sikerült. Nem pedig azért, mert városunk egyik díszére a nagytudományú mérnökre lett bízva a dolog, kinek segítségére volt a kedves gazdasági tanácsnok ur is. Ezen legutóbbi baklövésükkel elárulták, hogy egy csepp aeszthetikai érzelmük sincs. Hát hova gondolt a kedves mérnök derék ur társával együtt akkor, midőn megengedték az építkezést olyanformán, hogy egyik ház dombon, a másik ismét völgyben fekszik. A szemlélő azt hiszi, hogy az egész házsor be van rugva és hol feláll, hol leesik."

A mérnök úr működött, in: Félegyházi friss ujság, 1. évf. 29. sz. 1902. szept. 21. 1.

Mármost tudni kell, hogy Mihálovits Jenő városi mérnök egyszemélyben volt a város gazdasági tanácsnoka is. Az az abszurd, skizoid, de a mai viszonyokat is alighanem jellemző helyzet állt tehát elő, hogy a cikkíró szerint tehetségtelen tanácstag mameluk pártérdekeit előbbre helyezve a város érdekeinél, és évtizedekre eldöntötte számos embertársa rendezetlen életkörülményeit. Pedig új telkek kiparcellázásánál általában nem ez volt a jellemző, s a szóban forgó keleti városterület (a Bajcsy-Zsilinszky utca és Alpári út közti terület) eléggé mocsaras volt. Zöldmezős beruházások esetén mai napig első a tereprendezés. Ne tette volna ezt meg a város? Vagy csak a Félegyházi Friss Ujság ócsárlásával állnánk szemben? Az utcaképek ma mindenesetre nem mutatják a cikkben leírt "részeges" képet.

Ujszászy és Mailáth I.

Kiskunfélegyháza építőiparának meghatározó cége volt Ujszászy János és Mailáth József 1864-ben alapított közös vállalata, amely az 1905-ös műkőgyárnyitást követően a város minden jelentősebb épületénél közreműködött kivitelezőként: Constantinum, városháza, kenyérgyár, Szent István-templom javítása 1892-ben, Köllő Miklós Petőfi-szobának talapzata,  mai Petőfi Mozi (egyébként üzemen kívül) stb. A gyár a századelőn 45 munkást foglalkoztatott. (Iványosi-Szabó szerk. 1985, 51.)

Az alábbiakban a helytörténeti kutatásban egyáltalán nem ismert, velük kapcsolatos forrást osztok meg, amely azonban komoly kritikával kezelendő. Külön öröm, hogy a vállalkozók arcképe is végre ismertté válhat.

Ujszászy és Majláth vasbeton-, műkőgyára, burkoló és építési vállalata a város egyik legrégibb vállalata, mely már 1864-ben alapíttatott Ujszászy János és id. Majláth József régi céhbeli remekelt építőmesterek által. Legelső munkájaként Ujszászy János építette Lechner Ödön tervei alapján a római katholikus nagytemplomot, mely a talaj megbízhatatlansága folytán komplikált, nehéz alapozással készült.

     A cég nagyobb munkái közül felemlítjük az apácazárda, Magyar Általános Takarékpénztár, kenyérgyár, városi villanytelep, kir. adóhivatal, posta kábelerősítő stb. stb. épületeit. Figyelemreméltó ipari tevékenységet fejtett ki a cég a környékbeli vasbeton-, a félegyházi városháza összes műkő-, burkoló- és szobrászműkőmunkáinál, továbbá úgy a város, mint a környék csatornázása körül, mint abban az időben a környék egyetlen cementgyára. Érdekeltsége a fővárosban is sok munkaalkalmat talált, mert kartellen kívül állván, olcsón tudott szállítani. A főváros bérházai közül igen sokban még a cég lépcsői és műkövei vannak beépítve. Lépcsőket, műköveket szállított Belgrád, Zombor, Baja, Kecskemét, Cegléd, Nagykőrös, Abony, Szolnok városokba is.

     A cég mai tulajdonosa Mailáth József, azelőtt vasút- és magasépítkezésekkel foglalkozott. A műkőtechnika tanulmányozására sokáig külföldön tartózkodott, honnan tudását tökéletesítve tért vissza, mely által az építőipart idehaza több szabadalommal gazdagította.

Az 50 éves Vállalkozók Lapja jubileumi albuma,

szerk. Lakatos Mihály - Mészáros L. Edgár - Óriás Zoltán,

Vállalkozók Lapja kiadása, Bp. 1929, 475.