Ujszászy és Mailáth I.

Kiskunfélegyháza építőiparának meghatározó cége volt Ujszászy János és Mailáth József 1864-ben alapított közös vállalata, amely az 1905-ös műkőgyárnyitást követően a város minden jelentősebb épületénél közreműködött kivitelezőként: Constantinum, városháza, kenyérgyár, Szent István-templom javítása 1892-ben, Köllő Miklós Petőfi-szobának talapzata,  mai Petőfi Mozi (egyébként üzemen kívül) stb. A gyár a századelőn 45 munkást foglalkoztatott. (Iványosi-Szabó szerk. 1985, 51.)

Az alábbiakban a helytörténeti kutatásban egyáltalán nem ismert, velük kapcsolatos forrást osztok meg, amely azonban komoly kritikával kezelendő. Külön öröm, hogy a vállalkozók arcképe is végre ismertté válhat.

Ujszászy és Majláth vasbeton-, műkőgyára, burkoló és építési vállalata a város egyik legrégibb vállalata, mely már 1864-ben alapíttatott Ujszászy János és id. Majláth József régi céhbeli remekelt építőmesterek által. Legelső munkájaként Ujszászy János építette Lechner Ödön tervei alapján a római katholikus nagytemplomot, mely a talaj megbízhatatlansága folytán komplikált, nehéz alapozással készült.

     A cég nagyobb munkái közül felemlítjük az apácazárda, Magyar Általános Takarékpénztár, kenyérgyár, városi villanytelep, kir. adóhivatal, posta kábelerősítő stb. stb. épületeit. Figyelemreméltó ipari tevékenységet fejtett ki a cég a környékbeli vasbeton-, a félegyházi városháza összes műkő-, burkoló- és szobrászműkőmunkáinál, továbbá úgy a város, mint a környék csatornázása körül, mint abban az időben a környék egyetlen cementgyára. Érdekeltsége a fővárosban is sok munkaalkalmat talált, mert kartellen kívül állván, olcsón tudott szállítani. A főváros bérházai közül igen sokban még a cég lépcsői és műkövei vannak beépítve. Lépcsőket, műköveket szállított Belgrád, Zombor, Baja, Kecskemét, Cegléd, Nagykőrös, Abony, Szolnok városokba is.

     A cég mai tulajdonosa Mailáth József, azelőtt vasút- és magasépítkezésekkel foglalkozott. A műkőtechnika tanulmányozására sokáig külföldön tartózkodott, honnan tudását tökéletesítve tért vissza, mely által az építőipart idehaza több szabadalommal gazdagította.

Az 50 éves Vállalkozók Lapja jubileumi albuma,

szerk. Lakatos Mihály - Mészáros L. Edgár - Óriás Zoltán,

Vállalkozók Lapja kiadása, Bp. 1929, 475.