2018. február 19., hétfő

A magyaros szecesszió egy gyöngyszeme Tiszakécskén



A magyaros szecesszió egy gyöngyszeme Tiszakécskén


Nem ismert az építészettörténeti szakirodalomban, hogy Tiszakécske milyen gazdag, egyenletes színvonalú épített örökséggel rendelkezik, pedig a városban megfordulók nem mindennapi épületegyüttest ismerhetnek meg. Ez az épületegyüttes meghatározó részben szecessziós. Sőt, aligha túlzás az a kijelentés, hogy a városképet erőteljesen meghatározó irányzat, a szecesszió egész Európában egyedülállóvá tetti Kécske építészetét: az 1900 körüli korszak Magyarországának, és amennyire ez látható, Európájának is ez az egyetlen ismert szecessziós faluja a maga 46 emlékével.
Ez kiugróan magas szám: sok mai megyeszékhelyen sincs ennyi szecessziós épület; és azért is magyarázatot igényel, mert a szecessziót általában nagyvárosi jelenségnek szokás tartani. A szecesszió ugyanis éppen akkor jelent meg Ókécskén és Újkécskén, amikor a településkettős az újításokra és a változásra egyaránt nyitottá és kezdeményezővé vált. Éppen ez volt az, ami rácsodálkozásra késztette az 1935-ben Ókécskén megforduló Móricz Zsigmondot: „Mindenfelé oly hatalmas házak, hogy valamennyit földbirtokosi vagy úri kastélynak nézném, ha folyton meg nem magyaráznák, hogy ez egy húszholdas, harminc- vagy hatvanholdas kisgazdáé.” Ókécske mellett azonban nem maradt el Újkécske sem, és közösen léptek a modernitás mezsgyéjére, ami a korszerű építőanyagok és a legújabb építészeti stílus alkalmazásában is megnyilvánult. Közössé váló városképi együttesük az Alföldön páratlan.
Ezzel járt együtt a polgári attitűd megjelenése és a lakáskultúra változása, aminek a jele az építészetben a historizáló, majd a szecessziós díszítőelemek, stukkó- és majolikabetétek alkalmazása. Az a ház, amelyikben Móricz megszállt (Templom tér 4.), Kécske legszebb – és példaszerűen felújított – szecessziós polgárházainak egyike, de nem marad el mellette közvetlen szomszédja, a Templom tér 5. sz. alatti, ma óvodaként funkcionáló épület sem, amelyről hosszabban érdemes szót ejteni.
A Templom tér 5. sz. alatti polgárház egykor jegyzői lakként szolgált, kimondottan reprezentatív jellege ezzel függhet össze. Hosszas viták után 1911-ben kezdték építeni, miután a községi elöljáróság megvette az építkezés céljára kiszemelt két telket és előteremtették az építkezés fedezetét is. A kivitelezést Dankó János helybeli kőművesmester vállalta, aki még abban az évben átadta az épületet.
Az épület öt egyforma nyílással néz a Templom térre, síkszerű homlokzata a szecesszió magyaros változatának a Duna–Tisza közi régióban kiemelkedő emléke. Stíluskapcsolatai, formai megoldásai a lehető legszorosabban kötődnek a korszak építőipari központjaivá váló Kecskemét és Kiskunfélegyháza építészetéhez. Így ez az egy épület is méltán tartozik az alföldi szecessziós építészet Európában kimagasló értékekkel rendelkező épületcsaládjába. Alaprajza a korszak polgári módját követi (ami tömegformálásában, anyaghasználatában, léptékében és elrendezésében is radikálisan eltért a tradicionális paraszti építészettől). Igazán figyelemre méltók a díszítései.
Az eresz alatti tizenegy konzolszerű stukkódísz alatt tizenegy, szamárhátíves nyelvszerű elem található, egy-egy kerek zöld majolikagombbal. Ez a megoldás kecskeméti eredetű, látható volt Sándor István főjegyző villáján és ma is látható a kecskeméti, Faragó Béla fasor 8. sz. házon, s ezek nyomán a nagykőrösi, Ady Endre u. 1. sz. házon. (Talán nem véletlen, hogy a kecskeméti és kécskei főjegyzői lak is ennyire hasonlít egymásra!) A kecskeméti Faragó Béla fasor 8. sz. épülettel látszólag egyezik az ablak fölötti, Anjou-liliommá összeérő, hajlított vonalú, mintegy lenyomott szamárhátívet kirajzoló végződésű szalagkeret, amely egy kígyózó szárú napraforgós stukkóbetétet fog közre. Valójában a kecskeméti ház szív alakú díszítményéhez kapcsolódó, az Anjou-liliom szirmain kerek vörös majolikagombok láthatók, míg e tiszakécskei házon zöld gyöngysorral körbevett piros majolikagombok, amelyek így teljesen egyeznek a kiskunfélegyházi Kneffel-ház liliomos végződésű szalagkeretes díszítményével. A Kneffel-házhoz köti ezt az ókécskei házat az is, hogy a szalagkereten három vízszintes csík látható, amelyeket oldalt három apró tárcsa kísér – ez a kecskeméti házról teljesen hiányzik. Az ókécskei stukkóhasználat városközi kapcsolatait ez esetben a zöld-piros gyöngysoros majolikagombok és a kígyózó szárú napraforgós stukkóbetét mutatják. Előbbi látható a kiskunfélegyházi Közgazdasági Takarékpénztáron és Kneffel-házon (Damjanich u. 1.), a nagykőrösi Ady Endre u. 1. sz. házon. Utóbbi a kiskunfélegyházi Kneffel-házon, a kecskeméti Faragó Béla fasor 8. sz. házon, a csongrádi Moletz-házon, a törökszentmiklósi Almásy út 25. sz. házon, a nagykőrösi Kecskeméti út 45. és Bajcsy-Zsilinszky u. 7. sz. házakon, utóbbi három példán a szamárhátíves-liliomos vakolatszalag nélkül. A szóban forgó ókécskei házon azonban meghatározó a vakolatszalag, amely nemcsak az ablakok szemöldökdíszét adja és fogja közre, hanem az alsó mezőt is kitölti. Lefelé hajló félkörívvel összeköti az ablakok szalagkereteit, hullámos köténydíszeket is képez, egyedivé téve a homlokzati architektúrát.
Az épület jó karban van, felújítása mindazonáltal a közösségi funkcióját tekintve indokolt. Ugyancsak indokolt az épület városképi védelme, már pusztán várostörténeti jelentőségénél fogva is. A kécskei szecesszió emlékei közül ez a ház kiemelten értékes azért is, mert stílustiszta alkotás: a szecessziónak rendkívül sok variánsa található meg Tiszakécskén, de ez az egyedüli, amely kizárólag a magyaros, nemzeti tartalommal is rendelkező, a Lechner Ödön nyomán a népművészet formakincséből merítő stílus jegyeit mutatja fel. Egy esetleges felújításánál célszerű volna a Törökszentmiklóson, az Almásy út 25. sz., méltó módon felújított házat példának tekinteni, de mindenképpen megtartani a homlokzat szemet gyönyörködtető díszítőrendszerét, amely az épületet a valóban a tiszakécskei szecesszió gyöngyszemévé avatja.






Tiszakécske, Templom tér 5. sz. épület









Kecskemét, Faragó Béla fasor 8. sz. épület, részlet



Kiskunfélegyháza, Damjanich u. 1. sz. Kneffel-ház



Törökszentmiklós, Almásy út 25. sz. épület, részlet