„Ha anyaföldünk mocsárit, kopárságit
említem 's nem dicsérem: hazaszeretetbül ered;
mert inkább viruló kerteket kívánnék
ott szemlélni, hol ma vadkacsa 's
vadlúd, vagy homok és por.”
említem 's nem dicsérem: hazaszeretetbül ered;
mert inkább viruló kerteket kívánnék
ott szemlélni, hol ma vadkacsa 's
vadlúd, vagy homok és por.”
(Széchenyi István: Hitel, 1830, 265. old.)
A kedves Olvasó előtt talán első ránézésre nem világos, hogyan épül fel jelen blog, ezért az eligazodást segítendő afféle használati útmutatót olvashat az alábbiakban. De előtte a választott mottót kell megindokolnom.
Az Olvasónak úgy tűnhet majd, egyes épületek ismertetése már magával a kiválasztással is üzenni kíván: a bemutatott és még ezután bemutatásra kerülő épületek romosak, általában lepusztultak, vagy közel állnak ahhoz. Értékük ezért sem látszik első ránézésre. Én azonban értéknek tartom őket, amelyeket konzerválni lehetne, de legalábbis dokumentálni. Szó sincs tehát arról, hogy vadkacsák földjének tartanám helyüket, amely csak arra vár, hogy nemesebb külsőt kapjon. Széchenyi szavait azért kívánkoznak ide, mert a megszólalás módja talán helyeként kárhoztató lesz, helyenként úgy tűnhet majd, a szerző-szerkesztő csak ócsárolni tudja megfigyelésének tárgyául választott szülővárosát. Pedig nem ez volt a célom.
A blog, mint erre a beköszöntőben utaltam, Kiskunfélegyháza, illetve szűkebb és tágabb környezete építészetével foglalkozik, beleértve ebbe alkalomadtán Kecskemétet, Csongrádot, sőt Budapestet is. (Vagy más, összevetésre kívánkozó városokat, mint például Miskolcot.) Hogy a város és környéke építészetével való foglalkozás mit takar: célom felhívni épített környezetünk szépségeire és védelmére a figyelmet. Ha ehhez terepszemlére van szükség, terepszemlét tartok, ha könyvtárban kell utánajárni, könyvtárba megyek, és kész vagyok levéltárban és múzeumban is kutatni. Ezért bármennyire is a történeti kutatás álcáját öltöttem föl, voltaképp nagyon is jelenvaló dolgokra szeretnék rámutatni.
A blog a következő részekből épül fel. Baloldalt, széles sávban találja az Olvasó a több-kevesebb rendszerességgel frissülő egyes bejegyzéseket, felül mindig a legutóbbival. Jobboldalt azokat az apparátusokat, amelyeket mindig el lehet érni, (ezek a bejegyzésekkel ellentétben általában nem frissülnek): az oldalakat, linkeket, a keresőmezőt, a rendszeres olvasók listáját (csak azok láthatók, akik regisztrálták magukat a Blogger.com-on), az archívumot, ahol a korábbi bejegyzések érhetők el havonkénti bontásban, végül az egyes bejegyzéseket összekötő címkéket, amelyek tárgymutatóként is szolgálnak, pl. Pártos Gyula, posztmodern, Bányai Mór-féle ház. A bejegyzés végén, ha egy épületről van szó, a Google térképek segítségével megadtam az épület helyét is. Fontos és megjegyzendő, hogy a Google nem ismeri Kiskunfélegyházát, ezért pl. Kossuth Lajos utca helyett Kossuth Lajos út szerepel, a Közgazdasági Takarékpénztár helyén pedig a városházát jelöli, a hibákat még lehetne sorolni.
Az egyes bejegyzések szövegében különféle jelölésekkel találkozhatunk. A kurzív szövegrészek három dologra utalnak. Egyfelől műcímekre (műalkotások, pl. festmények, irodalmi művek címeire), vagy általam kihangsúlyozott szavakra, másfelől idézetekre. Az idézeteket mindig kurzívval szedett szövegrész és idézőjel jelöli. Nagyobb terjedelmű idézet vagy forrásközlés esetén az idézetet behúzás is elválasztja a többi szövegrésztől. Például:
„Ó, Romeo, mért vagy te Romeo?”
A szövegben a zárójeles megjegyzések többnyire hivatkozásokat jelölnek. Pl.:„Fájdalom, a példás összhangzást megzavarta a vendéglő elnevezése fölötti kora vita. A németek Vörösbegyü pintynek, Tüskés disznónak, Liliomos kertnek, Fiait vérével tápláló pelikánnak, vagy Hét svábnak akarták nevezni, [...]. Ellenben a magyar polgárok egyértelműleg nyilatkoztak a Hét vezér mellett; mi a másik pártot hosszas vita után szintén egyértelműségre bírta, s elvétvén a több neveket, megállapodtak a Hét svábban. A vita kényessé vált a két hét szembetételével. A magyar kinyilatkoztatta, hogy oda nem megyen, ahová a hét svábot lefestik; a német hasonlólag nyilatkozott a hét vezér ellen. De az erélyes városbíró nem törődve a pörpatvarral, kölcsönvett pénzen is gyorsan építtette a vendégfogadót. Azonban az erőfeszítésnek, bármekkora, szintén van határa. S így történt, hogy midőn az épület fedeléhez kezdettek, az év lejárt, s a sor szerint német városbíró választatott. Hogy döntse el a nagy pört az új előljáró? Ez vala a főkérdés, melynek azért volt politikai fontossága, mert minden befolyását fenyegette a közönség felerésze. Általában az új városbíró mérsékelt indulatú és leleményes eszű férfiúnak tartatott, s e dicséretes tulajdonai most tűzpróbára tétettek.”
Vas József 1899-ben készíthette a Thék Endre által 1900 januárjában bemutatott orosházi iparcsarnok terveit bizonyos Jablonszky építésszel. (Verasztó 2008, 96).
A zárójelben egy rövidítés található, amely szakirodalmi hivatkozást fed. A rövidítést a szerző vezetéknevéből és a publikáció megjelenésének évéből áll, vesszővel tőle elválasztva a publikációnak az az oldalszáma, ahol az adott információ olvasható. A hivatkozás egyben link is, amely e blog bibliográfiai oldalára mutat, ahol a rövidítés alapján kikereshető, hogy az Verasztó Antal: Adatok Thék Endre és a nemes Thék család történetéhez című, Orosházán 2008-ban megjelent könyvét takarja.
Elfordul, hogy a hivatkozás olyan tételre mutat, amelyet nem vettem fel a bibliográfiába, ilyenkor a zárójelben a bibliográfiai tétel teljes adatsora olvasható (szerző, cím, megjelenés helye, ideje). Az is előfordul, például kiskunfélegyházi sajtótermékek esetén, hogy a periodika címét rövidítve adtam meg, pl. FHírl, FHeFH, FKözl. Ezek mint rövidítések, szintén kikereshetők a bibliográfiából.
Találhatók ezektől mind formailag, mind tartalmilag eltérő hivatkozások, levéltári illetve múzeumi anyag esetén. Múzeumi anyagnál a tárgyat őrző múzeum neve, az illetékes gyűjtemény és a tárgy leltári száma képez hivatkozási alapot. Levéltári anyagra való hivatkozásnál a levéltár neve, a fondfőcsoport, a fond, az állag és az egyes irathoz elvezető szám (alapszám, irattári szám). Ebben némileg eltérek az egyes levéltárak által kért hivatkozási rendtől, amennyiben a levéltár nevét mindig csak rövidítve adom meg, és nem írom ki a fond és az állag megnevezését és évkörét. Azonban ezekkel nem maradok adós, ezeket is linkkel jelöltem, amely a levéltár (általában a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára) honlapján elérhető fondjegyzékre mutat.
(A fentebb használt levéltári fogalmakról a Magyar Országos Levéltár honlapja nyújt áttekintést.)
Az egyes bejegyzésekhez többnyire tartoznak képek is. Ezek szerzői jogával vagy én rendelkezem, vagy közkincsnek minősülő (ritkábban pedig szabadon felhasználható licencű) reprodukciók, amelynek forrását is megadtam. (Abban az esetben, ha véletlenül nem így lenne, kérem, jelezzék, s a képet azonnal leveszem, az esetleges jogsértéstől mi sem áll tőlem távolabb.) Az egyes képekhez tartozó képaláírásokban megadtam az általam készített kép készítésének idejét. Ha ez hiányzik, akkor a szövegből egyértelműen kiderül. Átvett képek esetén a forrást linkkel is megadtam.
Végezetül még egy információ, amely leginkább nekem, szerzőnek hasznos: az egyes bejegyzésekhez bárki szabadon fűzhet kommenteket, a megjegyzésnek nincs feltétele (nem kell a Blogger.com-ra regisztrálni), amennyiben azonban formája sértő vagy a tartalom inadekvát, fenntartom a jogot, hogy eltávolítsam.
Végezetül még egy információ, amely leginkább nekem, szerzőnek hasznos: az egyes bejegyzésekhez bárki szabadon fűzhet kommenteket, a megjegyzésnek nincs feltétele (nem kell a Blogger.com-ra regisztrálni), amennyiben azonban formája sértő vagy a tartalom inadekvát, fenntartom a jogot, hogy eltávolítsam.
Hasznos időtöltést kíván:
a szerző-szerkesztő
Kiegészítés (2015. december 5.): A blog szolgáltatója bizonyos Blogger- és Google-cookie-k, Google Analytics- és
AdSense-cookie-k használatáról értesíti a felhasználókat.
