Nem ígérem, hogy rendszeresen fogom írni ezt a blogot, ezt a ma született bárányt, de még csak nem ígérem azt sem, hogy elvétve. Az, hogy blogot kellene egyáltalán írnom, villámcsapásként belém hasító gondolat volt tegnap este, és olyan erejű elhatározás követte másnap - ma - reggel, hogy ezek után nem létrehozni valóságos bűn lenne. Mindenesetre megkönnyítem vele a magam, és talán mások munkáját is. Ha egyelőre még nem is tudom, hogy mit, hogyan, és miért fogok itt közzétenni. (Na jó, nagyvonalakban sejtem.) A címe (Kiskunfélegyvárosháza) egy kedves ismerősöm kedves szójátéka, akinek utólagos és előzetes engedélyét már többször megkapva, itt is felhasználom kreatív szellemének teremtményét. Remélem, nem bánja.
Elöljáróban még annyit: a blog irodalmi műfaj, szerintem. Elődétől, a naplótól viszont abban különbözik, hogy az újságírás műfajaihoz hasonlóan nyilvános. Szóval, Kedves Olvasó, Isten hozott a blogomban!
az a te szerencséd, hogy kedves ismerősnek szólítottál és nem öreganyádnak, meg az, hogy nem a saját szóalkotásodnak állítod be a kiskunfélegyvárosházát (bár utólag nem tudom, mennyire legyek büszke rá, hogy én ilyenekkel foglalkozom xD)
VálaszTörlésna. gratula a bloghoz, a szecessziós képek nagyon szépek :)