2011. április 29., péntek

Adalékok a Szent István templom történetéhez

Régóta bennem van egy recenzió a 2010-ben megjelent, a Szent István Plébánia történetét bemutató kötetről. (Kállainé Vereb - Kőfalviné Ónodi szerk. 2010) Részben azért, mert magam is utánaolvastam egy kicsit tavaly májusban a templom történetének, és sikerült megtalálnom a templom 2010 előtt nem ismert alaprajzát, ami így bekerülhetett a könyvbe. (Ez még a honlapomon jelent meg 2010. május 31-én: http://www.brunnerattila.eoldal.hu/cikkek/muveszettortenet/ujtemplom.html ) Részben azonban azért, mert a szerkesztők gondos munkája ellenére is maradt a könyvben néhány pontatlanság, és a templom történetének néhány aprósága kimaradt. A recenzióval most is adós maradok. Néhány, a könyvben nem említett apróságot szeretnék közzétenni.
A neoreneszánsz templomépítészet jelentős épülete, a Pártos Gyula (Kőfalviné Ónodi Márta kutatásai alapján hozzátehetjük:) és Dötzer Ferenc tervezte Szent István-templom rögvest felépülése és felszentelése után a város szó szerint legnagyobb nevezetességei közé tartozott. Ma sincs ennél magasabb városi épület Kiskunfélegyházán. A Félegyházi Közlönyben 1905-ben megjelent cikk, melyet Spectator álnév alatt tettek közzé (Kóborlás Kiskunfélegyháza utcáin, 1905. szept. 17. 5.), büszkén mutogatja a város újonnan épült „bérpalotái” között. Az épület állaga azonban a nagy büszkeség ellenére nem volt olyan, hogy azt belülről is meg lehessen mutatni. Ekkor még mindig nem volt kifestve, festett üvegablakai alig voltak. A századforduló félegyházi közönsége, úgy látszik, elsősorban a külsőségekre adott, Spectator is megelégedett azzal, hogy csak elsétál mellette. A templom egyre romló, folyton kijavított, de mégis beázó állapotáról a 2010-es könyvben írt már Török Brigitta. A kivitel gyengesége vagy a felhasznált anyag minősége miatt évtizedeken át problémát okozott az, hogy a templom minden nagyobb esőzéskor és hóolvadáskor beázott. (Erről szóló panasz: Félegyházi Hírlap egyesült Félegyházi Híradó - a továbbiakban FHeFH - 1907. júl. 14.; tudjuk továbbá, hogy olykor egyenesen tócsában állt a víz. - A mostoha templom, in: Félegyházi Híradó, 1902. aug. 31. 1-3.) Ebben az állapotban ünnepelték a templom  felszentelésének 27. évfordulóját is. (FHeFH 1907. szept. 22. 3.) A beázásokat orvosolandó, 1908-ban elhatározták, hogy az időtálló, ún. eternit palával fedik be. (FHeFH 1908. jan. 27. 4.) A munkálatokat 1908 augusztusában kezdték el, és szeptember közepéig tartottak. (FHeFH 1908. aug. 30. 5.; szept. 13. 2-3.)
Az eternit-pala, amelynek már neve is időtállóságát hivatott sugallni, a kor sokat reklámozott tetőfedő anyaga volt. Alexander Sixtus von Reden 1989-es könyve (Reden 1989), amely számos monarchia-korabeli dokumentumot (plakátok, okmányok és kisnyomtatványok 1:1 méretű színes másolatait) tesz közzé, egy eternit-palára vonatkozó nyomtatványt is tartalmaz. Egy reklámcédulán olvasható Hatschek Lajos hirdetése, miszerint nála lehet megvenni „a jelenkor legjobb tetőfedő anyagát”. Budapesten, az Andrássy út 33. szám alatt volt az irodája, a gyár Nyergesújfalun üzemelt, de az ausztriai Vöcklabruckban is volt üzeme. (Itt fejlesztette ki szabadalmát, a magyarországi gyár később települt.) Hatschek a századfordulón folyamatosan hirdetett a Magyar Pályázatok című folyóiratban, (ez 1907 után Magyar Építőművészet címmel futott tovább), itt (az 1906-os évfolyamban) szabadalma „Elpusztíthatatlan, tetszetős, tűzálló és olcsó fedőanyag”- ként szerepel, de találkozunk a hirdetéssel a Városok Lapjában, a Vállalkozók Lapjában, és a Félegyházi Közlönyben is. 1913-tól védjeggyel is meg voltak jelölve a cserepek. („Eternit művek Hatschek Lajos”, in: Városok Lapja 8. évf. 18. sz. 1913. máj. 3. 213.) Az eternit Kiskunfélegyházára is betört. Ezzel fedték nemcsak az Újtemplomot, hanem Propper Miksa 1909-ben épült Kossuth utcai házát, ezzel kívánta fedni özv. Fekete Gáborné is saját házát még 1907-ben, és ezt ajánlották a mezőgazdasági munkások számára építendő munkásházak fedésére is 1906-ban. A munkásházak iratanyagában (BKMÖL V. 175/b. I. 2240/1904) bővebb közlést olvashatunk az anyagra vonatkozólag. Az eternit lényegében műkő, amit azbesztből és portland-cementből állítanak elő. Súlya négyzetméterenként 9 kg, ami a hagyományos cserép súlyához képest 40%-kal könnyebb. Egy 1921-es hirdetésből (Félegyházi Hírlap, 1921. szept. 18. 4.) kiderül az eternit alakja is: szabálytalan hatszög. Az azbeszt ma rákkeltő hatása miatt a kevésbé kívánatos építőanyagok közé tartozik. Ezért időszerű lenne lecserélni a Propper Miksa-féle ház tetejét. Eternitről például  - eternitre, hiszen a nyergesújfalui gyár Eternit Kereskedelmi Kft. néven ma is üzemel, azonban csak azbesztmentes palát gyárt. (Őszintén az Eternit palákról, in: Ezermester, 2005 szeptember)
Részlet a templomról (2011. április)
Visszatérve a templomra és a fedési munkák idejébe, 1908-ba, ebből az évből jelentős eseményt kell kiemelni, amiről az újtemplomos könyvben nem olvashatunk. Özv. Némedi Varga Bertalanné 1800 korona értékű adományt ajánlott fel a templom számára 1908 szeptemberében, méghozzá négy, „művészi üvegfestésű” üvegablakot. Az ablakokat Palka József budapesti üvegfestő műhelyében készítették. (FHeFH 1908. szept. 20. 4.) Ezt az adományt követte 1909 márciusában a könyvben is említett (77. old.) Lőrincz Józsefné Némedi V[arga] Mária, feltehetőleg az előző felajánló sógorasszonya, aki 1080 korona értékben adományozott a templom számára szintén négy üvegablakot a Palka-műhelyből. (FHeFH 1909. márc. 28. 4.) Ezek Félegyházi Hírlap szerint a kórus alatti két oldalajtóra kerültek. A gimnázium felé eső keleti oldalra Jézus és a Boldogságos Szűz szíve, a nyugati oldalra Szent Bertalan és Mária Magdolna képe került. (Ugyanakkor a templom belül még mindig nem volt kifestve, ahogy a cikk írja, „lehangoló, sivár szennyes szürkeség” van odabenn.)

Érdemes pár szót szólni az üvegablakokat készítő Palka Józsefről (1859-1952). (Mester Éva üvegrestaurátor tanulmánya nyomán, Mester 2000, 78-81) Palka bécsi tanulmányok után 1896-ban alapította műhelyét Budapesten, abban a korszakban, amikor az 1884-es ipartörvény és a monarchia gazdasági fellendülése kedvezett az ilyen vállalkozásoknak. Magyarország üvegfestő műhelyei a századfordulón döntő többségében Budapesten voltak, egyetlen vidéki műhelyről van tudomásunk, ez Nagyváradon volt. Palka templombelsőket díszítő üvegablakai országszerte keresettek voltak, mintegy 600 templom díszítésében működött közre. X. Pius pápa aranyérmes kitüntetését is elnyerte. Munkásságához eddig nem ismert, de tulajdonképpen nem meglepő adalék, hogy a katolikus Félegyháza 1909-1911 között épült városházának toronyüvegablakai is a Palka-műhelyből kerültek ki. Palka Józsefről a Templomablak anno című blogban is olvashatunk.

Az 1908-as és 1909-es adományok előtt a templomnak már voltak festett üvegablakai. (Kállainé Vereb - Kőfalviné Ónodi szerk. 2010, 66-67) A Kratzmann Ede (1847-1922) által 1895-ben készített Szent Pétert, Szent Pált, Szent Andrást és Szent Jánost ábrázoló ablakok a Palka által készítettekhez hasonlóan azonban elpusztultak. Kratzmannt még azzal bízták meg, hogy az összesen tizenkét ablakra a tizenkét apostolt ábrázoló festett üveget készítsen el, ez az ikonográfiai program azonban Palka munkáival módosult. Ismét felsorolva az eddig ismert ablakokat: Szent Péter és Szent Pál, Szent András és Szent János, Szent Bertalan és Mária Magdolna, Jézus és a Boldogságos Szűz Szíve. Négy ablakot egyáltalán nem ismerünk. Hacsak ezek nem azonosak a templom bejárata felé eső két ma is meglevő ablakpár festményeivel, amelyek Alacoque Szent Margitot, Szent Cecíliát, Szent Alajost és Szent Tarzíciuszt ábrázolják. (Ugyanakkor az sincs kizárva, hogy ez a négy ablakpár jóval később készült el, mint Kratzmann és Palka művei; a hírlapok alapján ugyan meglenne a tizenkét ablak: Kratzmann négy ablaka mellé nyolc ablakot készítettek a két asszony adományaiból, azonban lehetséges, hogy csak később meg nem valósult szándékról volt szó a sajtóban.) Szent Tarzíciusz és Szent Cecília nevét feltüntető szalagokon az írás egyezni látszik, de Szent Alajos és Alacoque Szent Margit neveit nem ugyanez a kéz írta, ezért feltehetően későbbről származnak. Amit alátámaszt, hogy Alacoque Szent Margitot 1920-ban avatták szentté. Szent Cecília és Tarzíciusz nevének régies írásmódja arra enged következtetni, hogy a Palka művei által módosított ikonográfiai programjában készültek, sőt, hogy ezek Palka művei. Hogy miért nem a tizenkét apostol valósult meg, nem tudni. Mindenesetre a templom üvegablakainak elkészítése 1895-től, Kratzmann műveitől kezdve az 1920-as évekig elhúzódhatott. A második világháborúban ezek nagy része megsemmisült.
A templom hat pár üvegablaka ma a így néz ki (a fényképek Hajagos Gyula atya engedélyével, 2011. április 28-án készültek):


Nyugati oldal, bejárat felőli ablakpár: Szent Tarzíciusz és Szent Alajos
Nyugati oldal, középső ablakpár: Éltető Lélek és Szeretet
Nyugati oldal, szentély felőli ablakpár: Szent Lukács és Szent János evangélisták
Keleti oldal, szentély felőli ablakpár: Szent Máté és Szent Márk evangélisták
Keleti oldal, középső ablakpár: Megváltás és Áldozat
Keleti oldal, bejárat felőli ablakpár: Alacoque Szent Margit és Szent Cecília


Alacoque Szent Margit, Szent Cecília, Szent Tarzíciusz és Szent Alajos képei, mint azt említettem, szignó nélküliek. Németh Ferenc üvegfestő iparművész készítette a Megváltás, Áldozat, Szeretet és Éltető Lélek képeit (mind a négy jelezve jobbra lent). Szignója elárulja műhelyének címét: Budapest, XIII. ker., Lehel u. Ezek az üvegablakok modernek, minden bizonnyal 1945 után készültek.
Kopp Ferenc készítette Szent Máté (jelezve jobbra lent), Szent Márk (jelezve jobbra lent), Szent Lukács (jelezve balra lent), Szent János (jelezve jobbra lent, ennek kerete kissé sérült) képeit. Kopp CZ-vel írta alá keresztnevét, a régies írásmód a monarchia korára enged következtetni, ebből azonban nem következtethetünk arra, hogy az ablakok Palka műveivel készültek 1909 körül, mert Kopp még az 1940-es években is alkotott, így elképzelhető, hogy az ő üvegei kerültek az elpusztult Palka-féle (vagy Kratzmann-féle) ablakok helyére. A szignója szerint műterme a Budapest, VIII. kerületi Nap utca 36. sz. alatt volt. Kopp Ferenc (akit az újtemplomos könyv szintén nem említ) Palka ismerőse is volt: ő rajzolta 1934-ben azt az oklevelet, amelyet a Budapesti Üvegesek és Rokonszakmák Ipartestülete adott Palkának évtizedes munkásságáért.

A templom többi üvegablakára vonatkozólag kevés az információ. A legtöbbet az 1905-ben Budapesten 1000 korona értékben készített, szentélyt díszítő öt vaskeretű ablakról tudunk. (Félegyházi Közlöny 1905. márc. 12. 4. Bővebben olvashatunk a könyvben: Kállainé Vereb - Kőfalviné Ónodi szerk. 2010, 66.) Ezeket 1904. augusztus 22-én törte ki egy vihar. Az üveges nem tudta őket megjavítani, mert a fa ablakkeretek el voltak korhadva. (BKMÖL V. 175/b. I. 3974/1904) Amint a könyvben olvasható, a szentély új, vaskerettel ellátott ablakait Morbitzer Nándor tervezte.


A főhomlokzat üvegablakai a templombelsőből nézve


A kereszthajó nagy üvegablaka (keleti oldal)


A kereszthajó üvegablakának részlete
A fentebb hivatkozott, 3974/1904 alapszámú iratanyag tartalmaz egy újabb, a könyvben nem említett érdekességet. Amint a város 1904-1905-ben átépíttette az Ótemplomot, tervezett hozzátoldást az Újtemplomhoz is. (Lehetséges átépítést sejtve fogalmaztam meg egy kutatási irányt az Újtemplommal kapcsolatban fent hivatkozott honlapomon a templom alaprajzának megtalálásakor, 2010-ben.) 1903. március 28-án kelt Ujszászy János építőmester tervrajza az Újtemplom kórusának kibővítéséről. A terv a kórust kihúzta volna az orgona elé a főhajó bejárattól számított első pillérpárjáig, az így kihúzott részt pedig a padsorok közé tett két korinthoszi öntöttvas oszlop tartotta volna. A költségvetés is elkészült, az építőmester 1978 krona 79 fillérrel számolt. Hál'Istennek ez csak terv maradt, nagyon elrontotta volna Dötzer és Pártos architektúráját.
Később is terveztek a templomon átépítést: mint az Ótemplomnál, itt is a sekrestyét építették volna át. Ujszászy János és a vele 1905-ben társult Mailáth József 1912-es terve szerint a keleti sekrestyét bővítették volna. De szerencsére ez sem valósult meg. (BKMÖL V. 175/b. I. 337/1912)
A templom alaprajza - a tervezett változtatások elvetése vagy első világháború miatti elmaradásának hála - mind máig őrzi az eredeti alaprajzot.


1 megjegyzés:

  1. Apró megjegyzés: Az Eternit Kft. nevét nemrégiben Cembrit-re változtatta, a Kft. honlapján olvasható indoklás szerint:

    "Cégünk új európai nevet kapott, Eternit Kft-ről Cembrit Kft-re változott. A Cembrit Kft. a dán Eternit cég 1938 óta Európában ismert neve. Ezzel a névváltozással egyértelműen jelezni kívánjuk azt az elkötelezettségünket, hogy a szálcement technológiájára alapozott építőipari termékek terén Európa egyik vezető vállalatának részeként tovább erősítjük pozícióinkat." - http://www.cembrit.hu/, elérés: 2011. április 29.

    Ezek szerint az Eternit nem volt eléggé európai. Elgondolkodtató.

    VálaszTörlés