Két keréken

Két kerék az kettővel kevesebb, mint négy, ugyebár. Csongrád viszont gyönyörű májusban. A Holló-körben Retkes Zoltán hívta fel a figyelmem a Fő utca és Ady utca sarkán található épületre (Fő utca 64.), amelyet nemrégiben újítottak fel. Zoltán a felújított homlokzaton kis aritmiát észlelt: az ablakokat oldalról és felülről keretező cikkcakkos festés nem illik a magyaros stukkódíszítésekhez, egyáltalán, a homlokzatba. Kérdésként vetette fel, bár nem úgy ismeri a felújítót, hogy pótlólag, esetleg külön kérésre került oda a cikkcakkos vonal. Ma megnéztem én is az épületet, első ránézésre valóban nem illik a homlokzatba a festett díszítés. Egy régi kép azonban bizonyítja, hogy ott volt. Így az aritmia a házzal egyidős, ez pedig már a tervezője felé irányítja a kérdést.

Az épület (jelenleg többcélú önkormányzati intézmény) eredetileg fürdő céljára épült 1904-ben, (ezért magyaros stukkódíszítésének analógiája, a csongrádi gimnázium, amely tíz évre rá, 1914-ben készült el, érdekes kérdéseket vet fel), Farkas Ignác és apósa, Eszes Mátyás malomtulajdonosok megbízásából. (Forrás: http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/megyek_oroksege/Csongrad_megye/pages/CSMEE/Magyar/html/Csongrad1.html)

Az előbb zárójelben említett gimnázium, amely a lechneri magyaros stílus és a Fiatalok hatását egyaránt mutatja, Ybl Lajos tervei szerint épült. Amikor kivitelezőket kerestek hozzá, Ybl Kiskunfélegyházára is ellátogatott, ahol az Ujszászy és Mailáth építőipari céggel tárgyaltak. Ybl egyébként haragban volt a várossal: a városháza 1903-ban kiírt első tervpályázatán az ő terveit is díjazták 1904-ben, azonban nem első, második, vagy harmadik helyen, hanem e helyezések pályadíjait összevonták és öt tervező között egyenlő arányban osztották ki. Ez az első tervpályázat a bírálók szerint nem volt sikeres, a díjazott öt tervezőt újabb tervek készítésére hívták fel, de ezen Ybl, aki a hallatlan dologra, hogy összevonják a pályadíjakat, fellebbezést adott be, hiába, már nem indult. (Részletesebben lásd: Brunner 2011)

 

Vannak még Csongrádon építészeti csodák, de, bevallom, fáradt voltam a fotózáshoz, így csak néhány képet készítettem, azokat sem túl jó minőségben. A malomról, amelynek irodaépülete tüneményes és modern, és egy 1925-ben épült villáról (ma bölcsőde), amelynek stukkódíszei ugyanolyan szecessziósak, mintha tizenöt-húsz évvel előbb épült volna. (Ugyanilyen stukkóvirágokat láttam már valahol máshol is, a témára még visszatérek.)

Végül pedig:

aki nélkül nem jutottam volna Csongrádra.
Az izomlázat remélem, kiheverem.