2014. április 27., vasárnap

Vízy László a kiskunfélegyházi városházáról

Vízy László magánkiadásban megjelent műve (Pártázatok káprázata) sok más épület mellett a kiskunfélegyházi városházáról is közöl adatokat. Ezek azonban Gerle János 1990-ben megjelent gyűjtésének eredményeit veszi át. Megállapításai Vas József jelentőségének, koncepciójának fel nem ismeréséről vagy alulbecsüléséről tanúskodnak:

"Morbitzer neve összeforrt Kiskunfélegyházával. A városháza és annak pártázatos homlokzata, díszes tornya az Alföld egyik meghatározó építészeti jelképévé vált. Művészetében építészetté alakította - a magyaros szecesszió által a hely szelleméből táplálkozó népművészet formakincsét. Lechner Ödön hatásaként értékeljük, hogy a magyaros építészetnek nincs közvetlen kötött formarendje, éppen változatosságában rejlik egyedi értéke, amely téralakításban és az épület formálásában valósul meg."

(Vízy László: Pártázatok káprázata. A Zsolnay-kerámia a századforduló építészetében és szobrászatában, szerzői kiadás, Budapest 2011, 48-49.)

Az előkép, Lechner Ödön nagyon is koncepciózus formarenddel és ornamentális rendszerrel dolgozott, az tehát, hogy a félegyházi városháza additív jellegű térkompozíciója és formakapcsolásai (ez valóban Morbitzer építészetének jellemzője) egymáshoz képest idegenül hatnak, semmiképp sem lehet Lechner hatása. Ugyanígy kétséges kijelenteni, hogy a népművészet építészetté transzponálása/transzformációja Morbitzer részéről tudatos program lett volna. Morbitzer önálló műveként pusztán az épület tornya méltatható, amely gótikus előképekkel rendelkezik, az épület téralakítása Vas József részéről pedig közigazgatási épületek hagyományos beosztását követi. Valóban, az épületnek nincs kötött formarendje, avatott szem könnyen észreveszi az épülethez szervetlenül hozzákapcsolt torony esetleges megoldását, amelynek az alaprajzban is van nyoma.

2014. április 17., csütörtök

Adalékok a ceglédi Tímár János működéséhez

A ceglédi Tímár János építőmester, kivitelezési vállalkozó 1905-ben a kiskunfélegyházi központi elemi iskola építésére kiírt pályázat legkedvezőbb ajánlatot tevő vállalkozója volt. A Morbitzer Nándor tervezte építkezést azonban csak akkor eszközölte volna a város, ha a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium az építkezéshez felvett kölcsön törlesztési hányadát átvállalja. (Ezért természetesen nem került sor építkezésre.) (Központi népiskola építése, in: Félegyházi Hírlap egyesült Félegyházi Hiradó 1905. április 30. 2.)

Tímár Jánossal Morbitzer később is kapcsolatban maradt. A Constantinum 1913-as bővítése kapcsán a ceglédi vállalkozó 1913. július 15-én levelet írt Morbitzernek, amelyben jelentette, hogy a költségvetés elkészítésekor a félegyházi falazótéglát vette fel a költségvetésbe. (BKML V. 175. b. I. 997/1911, ikt. sz. nélküli irat)

2014. április 2., szerda

Tetőfedő mester

Az interneten nem találtam róla adatot (!), ezért egy rövid bejegyzésben írom meg, hogy az Iparművészeti Múzeum és a Földtani Intézet cserepezését Kirschbaum Gusztáv tetőfedő mester készítette. ("A m. kir. földtani intézet", in: Vállalkozók Lapja, 20. évf. 25. sz. 1899. június 21. 6.)