Czigler Győző egy meg nem valósult műve

Czigler Győzőnek már többször említettem ebben a blogban a nevét. Először is közölhetem, hogy a múltkor még csak kérdőjellel neki tulajdonított budapesti bérház az ő műve, az aláírás azokon a terveken azonos azokkal a tervekkel, amelyeket ma néztem meg a félegyházi levéltárban.

1889. október 18-án Agócs János ótemplomi plébános, Mihálovits Jenő városi mérnök és Ulrich István jegyző jelentették Zámbó Géza polgármesternek, hogy megállapították annak az iskolának a helyiségei számát, amelynek felépítését Schuster Constantin váci püspök 1888-ban tett 40 000 forintos és Kalmár Józsefné Fazekas Anna 1890-ben tett 50 000 frt-os alapítványai tettek lehetővé. A városi mérnök elkészített három alaprajzot, mindhármat pauszra: pince, földszint és első emelet alaprajzát, amelyeket azután a polgármester bemutatott Czigler Győzőnek, miután az építészt a városba hívta 1891-ben (BKMÖL V. 175/b. I. 1456/1889):

Nagyságos Czigler Győzőnek

tanár a Kir. József műegyetemen

Budapesten

IX. ker. Üllői út 11. sz.

Kun-félegyháza városa egy internátussal összekötött s szerzetesnők vezetése alatt álló 8 osztályú leánynevelő intézetet óhajt építeni.

     Tudva azt, hogy Nagyságod már hasonló czélú intézetek tervezésével foglalkozott, teljes bizalommal fordulok Nagyságodhoz azzal a kéréssel, szíveskedjék ide kirándulni beépítendő telek megtekintése és az intézet prospectusának és tervezete elkészítésének megkészítése végett.

     Kívánatosnak kell azonban jeleznem, hogy Nagyságod utazásainak idejét velem előzetes tudassa, hogy az e czélra kiküldött bizottság összehívása iránt ideje korán intézkedhessem.

     Kunfélegyházán 1891. marcz. 18.

Zámbó

polgármester.

Czigler elfogadta a felkérést, és 1891. július 20-án elkészített két tervváltozatot is. Az első változat (39,8 x 49,7 cm, j. j. l. Czigler 1891. júl. 20, színes homlokzati vázlatterv, tus, akvarell; alaprajza 56,6 x 47,7 cm. j. j. l. Czigler 1891. júl. 20., tus, szakadt) 3+6+1+6+3 tengelyesen teljesen szimmetrikus egyemeletes épületet mutat. Középen a főbejárat nyílik, tőle jobbra és balra is a földszinten és az emeleten is hat-hat, hat-hat téglalap alakú ablak. A két sarokrizalit előreugrik, így a besüllyedő bejárati részhez előkert is került. U-alakú alaprajzának tengelyéhez tornaterem csatlakozik, a telken nincs melléképület jelölve. A második tervváltozat (37,8 x 49,7 cm, j. j. l. Czigler 1891. júl. 20., tus, erősen szennyeződött) az elsőhöz hasonló, a középtengelyre szimmetrikus homlokzatot mutat, a főbejárat felett barokk toronnyal, az oldalrizalitokon nem ablakokkal, hanem historizáló szobrokkal. Ez a második tervváltozat bizonyult sikeresebbnek, a végső tervektől ez csak a legkisebb részletekben különbözik. 1891. november 12-én ennek a változatnak rövidített változatát mutatta be Czigler (43,5 x 49,8 cm, j. j. l. Czigler 1891. nov. 12., tus). Az oldalrizalitokon itt is szobrok állnak félköríves fülkében, azonban a főhomlokzat csak 1+3+1+3+1 tengelyes. Ennek a változatnak elkészült az oldalhomlokzati vázlatterve is (43,5 x 49,8 cm, j. j. l. Czigler 1891. nov. 12., tus). A nyugati homlokzatról készült rajz az emeleten félköríves, zárókővel és vállkőig archivolttal díszített ablakokat, a földszinten téglalap alakú ablakokat mutat. 3+1+4+1+3 tengelyes homlokzatát attikával díszített rizalitok tagolják, földszintje kváderezett. A hozzájuk tartozó földszinti (64,6 x 44,5 cm, j. j. l. Czigler 1891. nov. 12.) és emeleti alaprajz vázlatterve (64,9 x 44,6 cm, j. j. l. Czigler 1891. nov. 12.) szabálytalan négyszögű telken építendő, U-alaprajzú épületet mutatnak, amelynek első emeletén a bejárati csarnok fölött kápolna van (ez magyarázza tehát a tiszta neoreneszánsz homlokzathoz illesztett neobarokk tornyot).

A végleges tervek visszatérnek a második változathoz. A színezett homlokzati terv az előzőkhöz képest érett, végleges elképzelést mutatnak. A homlokzat (57 x 81,2 cm, j. j. l. Czigler, dátum nélkül, tus, akvarell) a második változat felnagyított, és a felnagyítás következtében díszítettebb változata. Földszintjén téglalap alakú, emeletén félköríves záródású, zárókővel és a vállkőig archivolttal díszített ablakokkal. Az 1+5+1+5+1 tengelyes homlokzat emeleti ablakai között kör alakú kerámiabetétek, az épült két szélső rizalitján félköríves fülkében szobrok (esetleg sgrafittó?). A bejárat fölött a kápolna ablaka félköríves, korinthoszi fejezetekkel ellátott pilaszterek keretezik, az ablak fölött félköríves timpanon mögül barokk torony emelkedik. A hozzá tartozó keresztmetszet (57,4 x 61,5 cm, j. j. l. Czigler, dát. nélk., tus), földszinti és emeleti alaprajzokon (mindkettő 66,8 x 93,5 cm, j. j. l. Czigler, dát. nélk, tus, a földszinti alaprajznál a gazdasági épület alaprajza is látható) kívül a telek északkeleti sarkába tervezett gazdasági épület terve is elkészült (homlokzat, oldalnézet és metszet, 57,5 x 81,2 cm, j. j. l. Czigler, dát. nélk. tus). Tornacsarnok nincs. Az U-alakú épület középtengelyébe esik a főbejárat, felette az emeleten a kápolna és a lépcsőház. Az udvarra az egyébként szűk folyosókból nyíló ablakokból lehetett volna lenézni. A földszinten lett volna óvoda, tantermek, az emeleten a kápolnán kívül hálószobák, zongoraszoba. Az étkező, a fáskamra és a mosókonyha az építő bizottság szerint a pincébe került volna, Cziglertől azonban pincealaprajzot nem ismerünk.

Az épület, amely a mai Móra Ferenc Gimnázium helyén lévő, a gimnázium 1896-os építése előtt lebontott kaszárnya helyén épült volna (a Szent István templom és a Wesselényi utca közé), nem valósult meg, 1894-ben az építéstől elállt a város. (Lásd részletesebben Kőfalviné Ónodi 2009)