Egy parasztház a József Attila utcából

Több hagyományos parasztház áll a József Attila utcában. De az az egy, amelyet az alábbiakban röviden ismertetni szeretnék, sok tekintetben különbözik tőlük. Mind állapotában, mind méretében. Még csak nem is a József Attila utcához van számozva; a Szegedi út 11. sz. ház telkének hátsó részén áll.

A töpörödött épület lassan romantikus rom benyomását kelti. Északi oldalán a sátortetőről a csapadék ereszcsatorna híján a szomszéd telekre folyik. A tetőről helyeként potyog a cserép, a padlás így beázik. A vakolat néhol leomlott, kilátszik a vályog falazat. Az oromfalon többszöri javítás nyomai. Nem lenne késő újból felújítani, helyrehozni, rendet tenni körülötte, amit az is indokolna, hogy az épület Félegyháza építészetének legarchaikusabb rétegét képviseli. A vályogból emelt falak tégla alapzaton állnak, a kiváltások gerendák (a kapu és az ablakok fölött). A 105 x 80 cm-es ablakok, amelyek a földfelszínhez közel esnek, bizonyára 1899 előtt készültek, ekkor ugyanis szabályrendeletben írták elő, hogy az ablak minimum 1,58 m magasságban legyen. (Persze ez nem garancia, mert tudunk olyan építkezésekről, amelyek a szabályrendelet előírásainak nem tettek eleget.) A rendeletben előírták az ablak legkisebb méretét is. A kis házikó egyiknek sem tesz eleget, csak a tetőre 1884 óta vonatkozó előírásnak, miszerint új épület csak zsindellyel vagy cseréppel fedhető. (A szabályrendelet az új építkezésekre vonatkozik, a régebben épült lakóházakat értelemszerűen csak átépítés esetén érintette.)

Az embermagasságig (értve ezalatt a felemelt karú embert) fehérre meszelt épület előtt árok húzódik, amelyen híd vezet a kapu felé. Előtte járda nincs, az itt növő füvet időnként lekaszálják. A kapu is jó öregnek látszik, fémrúd kilincse, zárszerkezete, szemöldökfája egyszerű kivitelűek. A ház jól láthatóan szoba-konyha-kamrából áll és nem lakják. Nincs eresze, a kúpcserepek nincsenek rögzítve, az épület déli oldalán nem húzódik toldalék (folyosó, veranda), van viszont egy nagyon csinos padlásfeljárója. Kéménye, amely az északi oldalon magasodik, jól láthatóan két építési periódust mutat. Nyilván a másodikból ered a kémény jobb minőségű téglából álló felső része, de feltehetőleg ekkori a cseréptető (s maga a padlásfeljáró) is. Korábban, ahogy a régi félegyházi házakat, ezt is nádtető fedhette.