A most következő, fenti beszédes cím alatti bejegyzés megírására a Pallas lexikonban talált szócikk sarkallt (kiemelés tőlem):
Kis-Kun-F., rend. tanácsu város Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében, (1891) 4466 házzal és 30326 lakossal (közte 30156 magyar, 111 német, hitfelekezet szerint 29235 róm. kat., 196 ref., 842 izrael.). F. a Kiskun alsó járás szolgabirói hivatalának, járásbiróságnak, adóhivatalnak, közjegyzőségnek székhelye, van községi algimnáziuma, tanitóképző intézete, alsófoku ipar- és kereskedelmi iskolája, takarékpénztára, iparhitelintézete és népbankja, vasuti állomása, posta- és táviróhivatala, postatakarékpénztára. Két hetilapja van, t. i. a Félegyházi Hirlap és a Félegyházi Ujság. F. egyike az ország leggazdagabb városainak. Óriási határa (41280 h.) igen termékeny s sok gabonát és gyümölcsöt termel. F. lakói általában tanyás gazdaságot üznek s a homokon szőllőt termelnek. A város a török uralom alatt elpusztult, uj megszállása 1743. Podraczky György jász-kun kerületi főkapitánysága alatt történt, amikor Jász-Fényszaruból 219 család költözött ide. 1754. Halasról ide tétetett át a Kis-Kunság kerületháza, 1777. mezővárossá s azóta a Kis-Kunság legnépesebb városa lett.
A szócikk nem ment minden pontatlanságtól (nem 1777, hanem 1774 a mezővárossá avatás éve, Podraczky helyett Podhraczky), de ezek nem zavarók. A kiemelt mondat azonban annál inkább elgondolkodtatóbb.
Bár az ország leggazdagabb városai között említik, valójában nincs, ami alapján ezt állítani lehetne, sőt, ami alapján akkor ezt állítani lehetett volna. A mezőváros valójában szegény volt. Miután pedig 1900 után pénzügyi válságok köszöntöttek be, a város csak kölcsönből tudta fedezni más kiadásait is. Bár a városlakók egy része valóban szinte mérhetetlenül gazdag volt (Kalmár, Hoffer, Ring, Zámbó, Szerelemhegyi stb. családok), a városi kassza évtizedek óta kongott az ürességtől. Építkezni csak kölcsönből tudott: Korona Szálló, laktanya, főgimnázium, városháza, városi bérház, vágóhíd, fürdőszálló - a város reprezentatív középületei - mind kölcsönből épültek már az 1880-as évek óta.
A megtorpant fejlődést jól mutatja a népességszám alakulása is, amely a megelőző száz évben dinamikusan fejlődött. A lexikoncikk 1891-es számadata alapján az akkoriak joggal várhatták, hogy a lakosságszám 1910-ben el fogja érni a 40 000 főt. De amikor az 1910-es népszámlálás adatai 1911 januárjában kiderültek, nagy csalódás lett úrrá a városon. A lakosság száma jóval alatta volt a 40 000-nek még 1913-ban is (34 924 fő).
A stagnálást az 1906-os pénztárvizsgálati jegyzőkönyvek mérlegei is jól mutatják. Ekkor kezdték volna el a városháza építkezését a már 1903-ban felvett 600 000 koronás kölcsönből. (A számok koronában értendők.)
1906. jan. 17. | Készpénz | Értékpapír |
Bevétel | 161044,14 | 1693399,37 |
Kiadás | 115696,22 | 63257,80 |
Maradvány | 45347,92 | 1630141,57 |
1906. febr. 21. | Készpénz | Értékpapír |
Bevétel | 258867,86 | 1861589,22 |
Kiadás | 209008,97 | 113807,80 |
Maradvány | 49858,89 | 1747781,42 |
1906. márc. 28. | Készpénz | Értékpapír |
Bevétel | 351427,79 | 1876441,50 |
Kiadás | 307429,31 | 215381,15 |
Maradvány | 43998,48 | 1661060,35 |
1906. ápr. 21. | Készpénz | Értékpapír |
Bevétel | 425069,47 | 1888655,60 |
Kiadás | 39412,92 | 226962,15 |
Maradvány | 30966 | 1661693,45 |
1906. máj. 21. | Készpénz | Értékpapír |
Bevétel | 595025,15 | 1888855,60 |
Kiadás | 544384,14 | 248202,15 |
Maradvány | 50641,01 | 1640653,45 |
1906. jún. 16. | Készpénz | Értékpapír |
Bevétel | 667732,40 | 1903099,96 |
Kiadás | 625122,22 | 258856,51 |
Maradvány | 42610,18 | 1644243,45 |
1906. júl. 30. | Készpénz | Értékpapír |
Bevétel | 921983,65 | 2012407,94 |
Kiadás | 877322,08 | 376814,18 |
Maradvány | 44661,57 | 1635593,76 |
1906. aug. 23. | Készpénz | Értékpapír |
Bevétel | 1044317,05 | 2023707,94 |
Kiadás | 986005,45 | 390014,18 |
Maradvány | 58311,60 | 1633693,76 |
1906. szept. 17. | Készpénz | Értékpapír |
Bevétel | 1152274,38 | 2031149,61 |
Kiadás | 1102965,08 | 396014,18 |
Maradvány | 49309,30 | 1635135,43 |
1906. okt. 20. | Készpénz | Értékpapír |
Bevétel | 1378932,05 | 2071441,07 |
Kiadás | 1291963 | 454098 |
Maradvány | 86968 | 161342,71 |
1906. nov. 19. | Készpénz | Értékpapír |
Bevétel | 1629934,30 | 2103163,07 |
Kiadás | 1551032,60 | 484363 |
Maradvány | 78901,70 | 1618799,25 |
1906. dec. 12. | Készpénz | Értékpapír |
Bevétel | 1741835,75 | 2119336,05 |
Kiadás | 1643957,99 | 487569,14 |
Maradvány | 97877,76 | 1631766,91 |
BKMÖL V. 175/b. I. 260/1906. A következő napokon készült jegyzőkönyvek találhatók meg az iratanyagban: 1906. jan. 17. (621/ki. 1906. sz.); 1906. febr. 21. (1806/ki. 1906. sz.); 1906. márc. 28 (2843/ki. 1906. sz.); 1906. ápr. 21. (3563/ki. 1906. sz.); 1906. máj. 21. (4727/ki. 1906. sz.); 1906. jún. 16. (557/ki. 1906. sz.); 1906. júl. 30. (6935/ki. 1906. sz.); 1906. aug. 23. (7619/ki. 1906. sz.); 1906. szept. 17. (8855/ki. 1906. sz.); 1906. okt. 20. (10389/ki. 1906. sz.); 1906. nov. 19. (11505/ki. 1906. sz.); 1906. dec. 12. (12429/ki. 1906. sz.).
Világos, hogy ebből a pénzből nem sok építkezést lehet véghez vinni. Különösen, ha tudjuk, hogy a város adóssága 1906 év végén 1 401 050 korona volt. (Lévay Lajos: A kivándorlás és városaink pénzügyeinek rendezése, Budapest, Pátria Könyvnyomda Rt., 1907.)
Mindezek azok közé a tényezők közé tartoznak, amelyek a város építészeti képét meghatározták. Vagy tegyük hozzá: közvetve, és tegyük inkább jelen időbe: meghatározzák.
