Zaboretzky Ferenc rövid életrajza 1906-ból

Zaboretzky Ferenc, in: Kecskeméti Nagy Képes Naptár 1906-ik közönséges évre, 16. évf, Kecskemét 1906, 310–311.

Született Budapesten 1857. évben, atyja, ki az építőmesterséget gyakorolta, már kora ifjúságában szánta az építészeti pályára, s így már nevelését céltudatosan ennek megfelelően irányította.

Már a középiskolák végzésével egyidejűleg nyílt alkalma arra, hogy az építészet gyakorlati oldalával megismerkedjék. Így az iskolai nagy vakációk alatt részben atyja, részben pedig az akkori nagy hírű Diescher építész vállalatainál a kőműves és ácsmesterséget gyakorlati úton sajátította el, mi fundámentomát képezte tovább szak-kiképeztetésének.

Az általános műveltséggel és az építőmesterségek alapismereteivel így felruházva, kiváló ajánlat folytán néhai Steindl Imre műegyetemi tanár, a parlamenti épület megalkotójának kabinet irodájába jutott.

Itt nyerte első kiképeztetését a tervezés művészetében, különösen a góth-styl terén, amennyiben akkor készültek, az országos műemlékek bizottsága megbízásából, a magyar műemlékek restaurátionális tervei.

Ugyanez időben hallgatta a műegyetem építészeti szakosztályának előadásait, elméleti tanulmányai befejezéseül. Őszinte tisztelettel és kegyelettel adózik Steindl tanár emlékének, kit méltán nevezhet első mesterének.

Ambitiója ezután a gyakorlati élet útján való érvényesülésre vezette.

Elsőbben is az akkoriban épült Rákos-Ujszászi vasútépítés vállalatainál nyert művezetői állást s ezen építés befejezte után Pártos és Lechner építőművészek bízták meg vidéki nagyobb építkezéseiknél képviseletükkel a művezetés terén.

E jeles építőművészek megbízásából nagyobb számú középület építkezését vezette, melyek közül különösen kiemelendők: a Mária Therézia korabeli barokk stilű szegedi városháza, a renaissance stílű torontálmegyei székház, a zombori kaszárnya, az ó-szerb stílű karlócai szerb gymnasium és theológia és a renaissance stilben épült kecskeméti városi székház.

Az önállósítás utáni ösztön által hajtva, ezek után elérkezettnek látta az időt arra, hogy a gyűjtött ismereteket és tapasztalatokat a maga számára gyümölcsöztesse, elhatározta, hogy városunkban megtelepszik.

Elhatározása indító oka részben azon rokonszenv is volt, melyet népünk törzsgyökeres magyarsága és sok nemes lelki tulajdonsága iránt érzett.

Megtelepedése első idejétől kezdve úgy városunkban, mint annak határán túl a megtisztelő bizalomnak nem egy jelének volt részese.

Ennek bizonyítékát látta azon számos tervezés- és építéssel való megbízatása amelyben részesítették.

Így többek közt felemlítendő a tervezete után és részben vállalatában városunkban épült katholikus egyház két bérpalotája, a Koritsánszky-féle ház, a conservgyár, az osztrák – magyar bank palotája, a Beretvás Pál, Sántha Gábor, Bagi László-féle házak, a Wittmann-féle cukrászda, az orsz. tanítói árvaház, villanytelep, állami gyermekmenhely stb.

A vidékre kiterjedő tervezési és építkezéseiből felemlítésre méltók: a nagybecskereki ev. ref. templom, a kunszentmiklósi templom, a makói, verseci és kikindai villanytelepek, több iskola, vasúti és egyéb magán épületek. A városok intelligentiájának és culturális fejlettségének külső kifejezését mindig azok építményei adják, tervezeteinél ezt mindig szem előtt tartva, törekedett az aesthetikai követelményeknek megfelelni és a stylszerűség határait megtartani, valamint arra, hogy ily rajzok kiadása mellett városunk iparát a jó ízlés terén is irányítsa. És a tiszta igazság az, hogy ez Zaboretzky Ferencnek a lehető legteljesebb mértékben sikerült is, mert alkotásai mindmegannyi díszei városunknak, a kifejlett műízlésnek és a tökélyre vitt szaktudásnak pedig elismerésre méltó eredményei. És ezek a tulajdonságok, párosulva egyébb egyéni nemes tulajdonságokkal, általános tiszteletet és közmegbecsülést biztosítottak neki.