Petőfi-ház

A 2+2+2 tengelyes, középrizalittal rendelkező, L-alaprajzú Petőfi-ház (Petőfi u. 7.) ugyancsak érdekes, és további kutatásra érdemes építészeti emléke Kiskunfélegyházának. Urbán Miklósné és Fekete János szerint 1845 és 1850 között épült, 1850 körül Szabó Sándor (Félegyháza országgyűlési képviselője 1848-ban) átépíttette. Petőfi abban a házban lakott, amelyik e ház helyén állt. (Urbánné 2005, 37-38). Azonban az épület homlokzatát nézve semmi esetre sem meggyőző, hogy ezeket a szemöldökpárkányokat és a rizalitot keretelő két félpilléreket 1850 körül létesítették volna. Ezt alátámasztja az épületről 1867-ben készült metszet is, amelyet a Vasárnapi Ujságban Pásztor Ferenc Petőfi félegyházi gyermekkoráról írt cikkének illusztrációját képezi. (14. évf. 41. sz. 1867. október 13, 604-606.) A házon 1867-ben Petőfi-emléktáblát helyeztek el, az országban az elsőt. Mivel az emléktábla igen, de az ablakok egyenes záródású, illetve a két középső ablak feletti timpanonos szemöldökpárkányai nem látszódnak a képen, fel kell tennünk, hogy azok csak jóval később kerültek oda, s később az épület megmagasítására is sor került. Vagyis a Petőfi-ház nem a historizáló építészet igen korai (1850 körüli) emléke, mint ezt a korábban közölt adatok alapján hinnénk. A jelenlegi homlokzat a dualizmus korabeli építészeti ízlést mutatja, ránézésre e stukkóformák virágkorára, 1890 és 1910 közé datálható, ennél fogva kideríthető lenne, mikor építették át az akkor már kultuszhelynek számító épületet.

Petőfi u. 7.

Vasárnapi Ujság 14. évf. 41. sz. 1867. október 13. 606. old.