Kalmár-kápolna összehasonlító stílusvizsgálata

A helytörténeti irodalomban Pártos Gyula nevéhez kötött, 1875-1876-ban épült Kalmár-kápolna összehasonlító stílusvizsgálata nagy adósságom, legalábbis annak érzem. Hogy miért? A Szent István-templommal kapcsolatos legutóbbi kutatások felhívták arra a figyelmet, hogy Pártos Gyula nem tekinthető az épület egyedüli szerzőjének. (Kállainé Vereb - Kőfalviné Ónodi szerk. 2010) A stílus, az alapkoncepció Dötzer Ferenc budapesti építőmester leleménye, a templom tervein Pártos csak csekély átalakításokat végzett. Ha tehát részben megdőlt a Szent István-templom attribúciója, mennyivel inkább kérdéses egy olyan épületé, amelynek tervezőjét írásos dokumentumok egyetlen alkalommal sem említik! Fekete János helytörténész tulajdonította elsőként a Kalmár-kápolnát Pártosnak, ezt azonban részletekbe menően nem indokolta.

Kalmár-kápolna, Kiskunfélegyháza, Móra tér 17. (2011)

       Nézzük meg ezért Pártos Gyula olyan saját kezű műveit, amelyek a kápolnával egy időben épültek! Ilyen emlékekért nem kell messzire mennünk. Kecskeméten két, a kápolnával egy idős épület található.

       1874-1875-ben épült a Takarékpénztár palotája, amelynek akkori igazgatója Lestár Péter volt, a város későbbi polgármestere. (Link ehhez itt.) Az épületet Pártos tervezte, akinek a nevét Kecskeméten azután ismerték meg, hogy a vele együtt Berlinben 1870-ben végzett építésszel, Lechner Ödönnel együtt felépítették Pesten a Zöldfa (ma Veres Pálné u. 9.) utcában Kecskemét város bérházát (1871-1874). Nyilván innen szerzett tudomást a Takarékpénztár Lechner és Pártos irodájáról. Az épület terveit Pártos egyedül készítette, 1874-ben ugyanis Lechner, fiatal felesége halála után Franciaországba utazott.

Pártos Gyula: Kecskeméti Takarékpénztár, 1874-1875, Kecskemét, Szabadság tér (2012. júl. 6.) 

       Gerle János azt írja (Gerle szerk. 2003, 90), hogy az 1874-1875-ben épült kecskeméti Takarékpénztár (jelenleg a Magyar Nemzeti Bank fiókja) Pártos műve, de annyira közel áll Lechnerrel közös többi művéhez, hogy érdemes lenne kutatni, Lechner az elutazás előtt részt vett-e a tervezésben. A gazdagon díszített homlokzatú banképület sem a Szent István-templommal, sem a kápolnával nem mutat formai egyezést. Az eltéréseket azonban az eltérő funkciókból következő eltérő stílusok akkor is kellőképp magyaráznák, ha nem tudnánk Dötzer munkásságáról. A Pártos egyéni jellegzetességeire utaló jegyeket ennél az épületnél nem tudjuk minden kétséget kizáróan kimutatni.

Pártos Gyula: Református bazár, 1877, Kecskemét, Szabadság tér (2012. júl. 6.)

       1877-ben Pártos tervei szerint épült a református templom egyemeletes, U-alaprajzú bazársora a Szabadság téren. (Információ a Műemlékem.hu-n és a Táj-kert.blog.hu-n.) A bazár is a berlini tanultságú építész fiatalkori alkotása. Szabályosan tagolt, historizáló elemekkel díszített hosszan elnyúló épület, a kecskeméti városháza felé néző oldalán hasonló rózsaablakkal, mint amilyen a Szent István-templomon látható. Ennek az áttört lunettának azonban más a díszítése, a temploménál gazdagabb, és kisebb is. Pártos itt támaszkodhatott a templomépítés tanulságaira. A kápolnával azonban a bazárépület sem mutat közelebbi rokonságot. Hacsak nem az emeleti ablakok akrotérionnal díszített timpanonjait vesszük figyelembe. Azonban míg ezek palmetták, amilyenek a korabeli mintakönyvekben is láthatók (építészeti díszítőelemek tervezésekor az akadémiai tanultságú építészek mintakönyvekre támaszkodtak), a kápolna akrotérionjai sosem voltak stukkóból képzett díszítőelemek. Díszítőelemkről szólván meg kell említeni a főpárkányt alátámasztó konzolok pálmaleveles díszítését, de ezek sem hozhatók össze a kápolna mára eltávolított, régi képeslapokon azonban még látható virágos stukkódíszeivel, amelyek a főpárkány alatt, a pilaszterek mélyített mezőiben voltak.

       Összességében Pártos fiatalkori művei díszítésben gazdagok, monumentális hatásúak, finoman tagoltak, tömegkezelésük egységes, tömbszerű. A Kalmár-kápolnát összehasonlítva Pártos műveivel, közöttük semmiféle rokonság nem mutatható ki. (Az alaprajzokról a teljesen eltérő funkciók miatt nem is szólva). 

Kecskeméti Takarékpénztár oldalhomlokzatának részlete (2012. júl. 6.)

       Az összehasonlító stílusvizsgálat azonban ezzel nem érhet véget. A helytörténetírás a kápolnát az Újtemplom kistestvérének tartja. Feltűnő a két épület hasonló színezése, de talán inkább a szakrális épülettípus rokonítja a két emléket azon túl, hogy egy időben épültek. Az Újtemplom építési munkálatait 1873-ban már megkezdték, amikor 1875-ben Kalmár József volt kiskun kapitány egy kész terv birtokában építési engedélyért folyamodott a városhoz. A kápolna építését 1876-ban már befejezték, rá egy évre elkészült az Újtemplom is. Mindkét épületet 1880-ban szentelték fel és mindkettejük érdekessége, hogy egyikük szentélyét sem a templomépítési hagyományoknak megfelelően tájolták. Az Újtemplom főhomlokzatát nyugat helyett délre helyezték, szentélye így északi irányba néz, a kápolnáét pedig északra, és szentélye délre mutat, holott hagyományosan a szentélyeknek keletre kellene néznie. Mindkét épület elhelyezésénél a városkép modernizálása játszott elsődleges szerepet.

Dötzer Ferenc - Pártos Gyula: Szent István-templom, Kiskunfélegyháza (Vasárnapi Ujság, 1877)

       Az építészeti részletek összevetésénél a dátumot, az építtetőt és az épületek méreteit is figyelembe véve logikusnak tűnő feltevés, hogy a nagyobb, a város által építtetett Újtemplom hatott a kisebb, magánszemély szándékából emelt Kalmár-kápolna tervezetére. 

A kiskunfélegyházi Szent István-templom főhomlokzati részlete

A kecskeméti bazár részlete a városháza felől nézve

       A főhomlokzat kiképzésében rokonság nem mutatható ki. Nézzük meg ezért az oldalhomlokzatot!

Az oldalhomlokzat tagolását, csakúgy, mint a főhomlokzatét, a kápolna esetében a megrendelői igény szabhatta meg. Vagyis az építtető kívánsága lehetett a középtengelybe eső torony. Míg a főhomlokzat kialakítása független az épület belső terétől és funkciójától, az oldalhomlokzatról ez már nem mondható el. Tágasabb belső terű hajó tervezésével számolt az építtető és az építész is, azaz, a kápolnát olyan építménynek szánták, amelybe hívők sokasága fér el, különben az oldalhomlokzat nem lenne olyan hosszú, hogy három nagyméretű ablak is fényt bocsásson be rajta. (Magánkápolnák általában sokkal kisebbek. A kápolna épületére, méretére az Újtemplom feltehetően hatással volt.) Az oldalhomlokzat három ablakát a vállpárkány fűzi össze - ez a megoldás összecseng az Újtemplom oldalhomlokzatának három középső tengelyével, ahol az egyes ablakokat ugyanúgy pilaszterek választják el egymástól, mint a kápolna esetében. A legfőbb különbség a két oldalhomlokzat között - alaprajz tekintetében is - a kereszthajó hiánya, egy magánkápolna esetén azonban erre nincs feltétlen szükség. A templom magas attikája, amely elrejti a járókelők szeme elől a templom tetőszerkezetének részleteit, nem hasonlítható a kápolna sátorteteje alatti frízes főpárkányához. Azonban a pilasztereket a párkány vonala fölött díszítő csúcsíves akrotérionok az Újtemplom attikáján is feltűnnek, mégpedig ugyancsak hasonló puttófejekkel díszítve, mint amilyenek a templom hármas bejáratának záróköveit díszítik. (A puttófejek a korszak építészeti és iparművészeti emlékein gyakran előforduló motívumok. Előfordul az 1913-ban épített szecessziós stílusú Kocsis Ferenc-féle házon is - Jókai u. 5.) Úgy tűnik tehát, hogy a tervező a díszítést mindenképpen át akarta venni a templomról, de anélkül, hogy a jelentősen drágább attikát megépítené. Attika építése esetén  ugyanis a tetőszerkezet és a csapadékvizet levezető attikacsatorna nagyon gondos tervezésére is szükség van. Ehhez képest a kápolna padlásszellőzőkkel áttört sátorteteje sokkal egyszerűbb szerkezet.

Kalmár-kápolna (2011)

Kalmár-kápolna (2011)

Kalmár-kápolna, a bejárat vállkövének ornamentikája (2012)

       Összességében tehát a kápolna főhomlokzati kiképzése redukált a temploméhoz képest, és a templom hatása mutatható ki az oldalhomlokzaton. A hajót takaró homlokzat síkjához képest előreugró torony pedig az 1761-ben felszentelt Sarlós Boldogasszony-templom (Ótemplom) és más alföldi plébániatemplomok megoldását idézi. Kápolnák között az 1870-ben épült solti Mária Neve-templom esetén találkozunk hasonlóval, ennek tornya azonban későbbi hozzáépítés. (És a kápolna is eredetileg a közösségi, nem magánáhítat színhelyeként épült a solti plébánia honlapja szerint. (http://marianeve.hu/historia-domus.html )

A torony és az oldalhomlokzatok félköríves záródású ikerablakai, a vakárkádok íveihez hasonlóan nem gazdagon profillált archivoltokat és pálcatagokat mutatnak. 

       A Kalmár-kápolna nem illeszthető Pártos (illetve Pártos és Dötzer - Pártos és Lechner) művei közé, s azt kell feltennünk, hogy a templom és a kápolna tervezője sem azonos. Talán sem Pártos, sem Dötzer nem követett volna el a tervezés során olyan hibát, hogy a sekrestye különálló tetőzete félig eltakarja a fölötte lévő ablakot. (Ezt a hibát 1901-ben javították ki, amikor a sekrestye új tetőt kapott.) A kápolna tervezőjeként olyan építész sejthető, aki ismeri a templomépítés helyi (alföldi) hagyományait, mint arra az egytornyos homlokzat utal, és aki a Szent István-templom terveit is közelről ismerhette, mint arra az átvett elemek utalnak (erre Kalmár megbízottjaként lehetett módja), s aki ezen felül jó ízléssel bírt, hiszen a kápolna esztétikai értékeiből a tervező ismeretlensége nem von le. A Kalmár-kápolna méretét tekintve egyedül áll a rokon emlékek között. Ki is lóg a Grynaeus Tamás szerkesztette, 2008-ban Szegeden megjelent kötet   (Grynaeus szerk. 2008) anyagából, amely az ún. szakrális kisemlékekkel (útmenti keresztek, kápolnák) foglalkozik. Talán szakrális kisemlékként való tárgyalása nem kielégítő olvasat, hiszen nem provinciális munka, de a provinciálissal szembeállított műalkotás fogalmának minden kritériuma megfogható rajta. (V. ö. Marosi 1976)

    A Kalmár-kápolna meglehetősen társtalan emlék Bács-Kiskun megye épületállományában. (Az épület egyébként nem áll műemléki védelem alatt.) A családi kápolnaépítés a korszakban inkább a Dunántúlra jellemző, semmint az Alföldre.  (Ráckeresztúr, Petheő család sírkápolnája; Várgede, Kubinyi család sírkápolnája;  Belatinc, ma Beltinci, Szlovénia, Rous család sírkápolnája.) Ráadásul már a kezdetektől közösségi célt szolgál, s nem utólag vált a közösség birtokává, mint a többi kápolna többsége. Az egytornyos kápolnák általában a hajóhoz additíven (esetenként időben is utóbb) épített tornyaikkal különböznek a Kalmár-kápolnától. A Kalmár-kápolnát különösen jó arányérzékkel tervezték, így a torony nem nő túl az épületen. A Kalmár-kápolna legközelebbi rokonemlékei a jánoshalmai temetőkápolna, a csepregi Boldogasszony-kápolna, a Lórév külterületén álló Zichy-emlékkápolna (1858). A jánoshalmai 1886-ban épült a hívek adományából, (http://www.koh.hu/tartalom_archiv.php?idt=20090209101152&t=og) eltérő funkciója miatt itt csak abban az összefüggésben említjük, hogy egytornyos homlokzatán a fogrovatdísz miatt rokonítható a Kalmár-kápolnával. Különösen a csepregi Boldogasszony-kápolna kívánkozik összevetésre a kiskunfélegyházi kápolnával. A Boldogasszony-kápolnát 1869-ben építtette Jankovich Antal gróf és felesége Nemeskéri Kiss Katalin. (http://www.csepreg.hu/hu/turizmus/nevezetessegek/boldogasszony-kapolna-kulterulet.html) A nyerstégla homlokzatú neogótikus épület szép arányaival külterületen áll (a Kalmár-kápolna is külterületre került volna!), és jóval kisebb a félegyházinál. A torony a harangszintnél áttört, nyolcszög alaprajzú téglából épített süvege van, amelyet részben a torony négy oldalának vimpergái és a sarkon álló fiatornyok takarnak, mintegy megelőlegezve a Kalmár-kápolna majdnem-pártázatos megoldását.
       S még egy furcsa momentum: semmi esetre sem meggyőző, hogy Kalmár József egy ilyen szokatlanul nagy kápolnát a puszta közepébe szándékozott volna emeltetni. Valószínűbbnek látszik, hogy egy szép alapkoncepciójú kápolnát terveztetett, aminek híre ment, és győzködni kezdték, hogy az a város javára válhatna. Ennek következtében a tervezett épület megnagyobbodott, s már e tervek kerültek a városi elöljáróság elé. Sajnos mindez a Kalmár család hagyatékának pusztulása miatt csak feltételezés marad. Remélem azonban, hogy a kápolna jelentőségét segít jobban megvilágítani.