Kiskunfélegyvárosháza: város és építészet: Takách Béla

A Kiskunfélegyházával kapcsolatba került építészek közül az alábbiakban röviden Takách Bélával (1874-?) foglalkozunk. Igaz, mindössze két pályaterv kapcsolja a városhoz: a városházára és a központi elemi iskolára beadott pályaművek (mindkettő 1904-ből), amelyek közül csak a városházáé maradt fenn, s aláírása azon sem szerepel.
Nemcsak építészettel, hanem festészettel és iparművészettel is foglalkozott - ezek ismert tények. (Gerle - Kovács - Makovecz 1990) Egy kiállítása 1918 szeptemberében nyílt meg a Nemzeti Szalonban. Az ennek alkalmából megjelent katalógus bevezető sorait érdemes közölni. (Mai helyesírásunknak megfelelően, mert több nyomdahiba, hibás szedés található a szövegben.)

"Gyöngyöshalászi Takách Béla szül. Munkácson 1874-ben. Középiskolai tanulmányait a budai főreáliskolában végezte, azután a József műegyetem építészeti szakosztályának hallgatója volt. Közben egy ideig Karlovszky Bertalan tanítványa volt. Az egyetem elvégzése után Alpár Ignác irodájában dolgozott két esztendeig, azután tanulmányútra ment Francia- és Angolországba, majd Amerikába: New Yorkba, ahol közel tíz esztendeig festés[sel], iparművészet[tel] és belső dekorációval foglalkozott, hosszú ideig dolgozva Louis C[omfort]. Tiffany műtermében. New Yorkban az akkor ott időző Alphonse [helyesen Alfons] Mucha tanítványa volt.

     New Yorkban sok hinduval ismerkedett meg s az ő révükön a hindu filosofiával s buddhismussal, melyből képei nagyobb részének inspirációját merítette.

     Sokat állított ki New York, Philadelphia, Boston, Worcester, Charleston városokban és képei nagy elismerésben részesültek.

     Nyolc éve van Pesten s azóta képeivel gyakran találkoztunk tárlatainkon.

     Jelenleg honvéd huszár százados.

(Löschinger Hugó művészeti hagyatékából,

továbbá Joachim Ferenc, Királyfalvi Károly,

Páldy Zoltán, Takách Béla és Tuszkay Márton

gyűjteményeiből rendezett csoportkiállítás

katalogusa 1918 september.

Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Budapest Gyűjtemény B708/1087)

Eddig nem ismert tény volt, hogy 1910-ben tért vissza Magyarországra, egykori építésztársa, Vas József halála után. A katalógus közli a kiállított művek jegyzékét is. A címek egy része a keleti filozófiák mellett az impresszionizmusra is utal.

Életrajzát - néhány újabb, eddig általam nem ismert adattal - közli az 1940-ben megjelent Keresztény magyar közéleti almanach is:

"Takách Béla, gyöngyöshalászi, okl. [okleveles] építész és festőművész, a Képzőművészek Egyesületének és az Aquarell- és Pasztellfestők Egyesületének tagja. Szül.: Munkács, 1874 aug. 5., ref. Atyja: gy. [gyöngyöshalászi] T. [Takách] László. Anyja: ladmóci Oláh Erzsébet. A Műegyetemen 1897-ben nyerte el építészi okl.-ét. A technika elvégzése és az önkéntességi év leszolgálása után Alpár Ignác, a világhírű építőművész irodájában dolgozott két évig, majd párisban a világkiállítst tanulmányozta. Később Londonban töltött három hónapot, azután Amerikába, New-Yorkba ment. Ott építési, főleg azonban belső dekorateur-irodákban dolgozott, köztük a híres Tiffany-nál. Kilenc eszendőt töltött Északamerikában, majd hazatérve önálló építési irodát nyitott. Már iskolai tanulmányai alatt sokat foglalkozott festészettel, Bp-en Karlovszky Bertalan, New Yorkban Alphonse Mucha tanítványa volt. Amerikban csakúgy, mint Budapesten nagysikerű kiállításokat rendezett. Az amerikai napilapok és művészeti folyóiratok őszinte és meleghangú kritikákban számoltak be annakidején new-yorki, philadelphiai és más nagyvárosokban rendezett önálló kiállításairól, Bp-en a Műcsarnok tárlatain és az aquarelfestők majd valamennyi kiállításán részt vesz. Nagyobb műveit és aquarelljeit az állam és a főváros vásárolta meg, s van néhány alkotása a fővárosi múzeumban is. Vízfestményeivel elnyerte az állami, szfv-i és Eszterházy-díjakat. Mint építész a legkeresettebbek egyike. Ő építette többek között gr Széchenyi Bertalan és gr. Jankovich Iván kastélyait és Manninger prof., Dohnányi Ernő, Kozma Jenő és Tomcsányi Vilmos Pál villáit és számos más épületet. Beszél németül és angolul. L.[lakik]: Bp., II., Margit-rakpart 42. Tel.[telefon]: 155-685."

(Keresztény magyar közéleti almanach,

II. köt., M-Zs, Pátria Irodalmi Vállalat, Bp. 1940, 1055.)

Arról, hogy 1904-ben rövid időt itthon töltött, és hogy először Vas Józseffel vezetett közös irodát, egyik szemelvény sem tud. Hogy ez így volt, azt egy pályatárstól, almási Balogh Lóránttól tudjuk, aki cikket írt Takáchról a Magyar Iparművészet c. folyóirat 1907-es évfolyamában. (A cikk olvasható az Elektronikus Periodika Archívumban. PDF-formátumban itt.) Maga Takách is írt a Magyar Iparművészetbe, a New Yorkban élő Konti Izidor szobrászról, akivel nyilván személyes ismeretségben voltak. (Magyar Iparművészet, 14. évf. 3. sz. 87-97., PDF-link itt.)
Takách művei közül alighanem a Dohnányi Ernő számára tervezett villa a legismertebb. (A Dohnányinak tervezett épületet említi Ruttkay Zsófia: Civilek a Dohnányi-kertért, Budai Polgár, 2010. május 26. http://www.budaipolgar.hu/helytortenet/dohnanyi_kert.html. A kertről magáról további írások itt. A Dohnányi-villa a Műemlékem.hu-n. További írások a Dohnányi Évkönyvben (2002), idegen nyelvű rezümék itt. Tartalmi összefoglalók az évkönyvről írt recenzióban itt.)

Takách épített művei közül egyébként nem sokat ismerünk. Vas Józseffel közös pályatervét a félegyházi városházához megelőzte a New York-i városházára 1900-ben kiírt pályázatra készített pályaművük. A New York-i városháza tervpályázatáról eddig nem találtam semmit, a terv, ha meg is van, azt az Egyesült Államokban lehet keresni. Érdekes kérdés, amit nemigen lehet megválaszolni, hogy mennyiben támaszkodtak a félegyházi pályaműben amerikai tapasztalataikra, hiszen kevésbé képzelhetjük el, hogy New Yorkban lechneri magyaros motívumokkal indultak volna. Ezzel összefüggésben az a kérdés is felmerül, Lechnerhez milyen indíttatásból kerültek közel, miért követték stílusát, miért alkalmaztak magyaros motívumokat. Takáchtól két New York-i szálloda épületéről közöl adatot a Gerle - Kovács - Makovecz-könyv: Hotel Belleclaire (1903 körül), és a Fleischmann Residence belső berendezése (szintén 1903 k.). (Gerle - Kovács - Makovecz 1990, 262) A dátum alapján Takách ekkor Vassal dolgozott, jogosan merül fel tehát a kérdés, hogy ezekben Vas közreműködött-e. Vas és Takách amerikai munkássága néhány adatot kivéve homályban marad. Almási Balogh ugyan említi, hogy a New York-i városház pályaterveit közölte a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye (vagy Heti Értesítője?), a digitalizált Közlönyökben mindenesetre nem találtam.

Épületeinek (pontosításra váró) listája tehát a következőképp néz ki:
New York, városháza pályaterve, Vas Józseffel, 1900
New York, Hotel Belleuse, 1903 körül
New York, Fleischmann Residence belső berendezése, 1903 körül
Kiskunfélegyháza, városháza pályaterve, Vas Józseffel, 1904
Kiskunfélegyháza, központi elemi iskola pályaterve, Vas Józseffel, 1904
Belecska, Mechwart Ernő kastélya, 1904-1906 (Tscheuke Herman vette át 1904 után) (Lásd: Sisa József: Kastélyépítészet és kastélykultúra Magyarországon. A historizmus kora, Vince Kiadó, Bp. 2007, 282.)
Tátralomnic, gr. Széchenyi Bertalanné villája, 1907 körül (más forrás szerint 1913)
Budapest VII., ker., Hermina úti kislakások, Bárczy István programjában, 1909 (Magyar Építőművészet, 7. évf. 7. sz. 1909. július, 22. o.)
Susak, erdőhivatal pályaterve, (Magyar Építőművészet 8. évf. 12. sz. 1910. december, 12-13. o.)
Budapest VIII. ker., Rezső téri templom pályaterve, Tornallyay Zoltánnal, (Magyar Építőművészet 12. évf. 3. sz. 1914. március, 7. o.)
Budapest II., ker., Széher út 24, Dohnányi Ernő villája, 1928
Budapest II., ker., Kurucles út 15., Manninger Vilmos villája, 1928 körül
Budapest II., Pasaréti út 41-43., dr. Kozma Jenő villája, 1920-as évek

Segesd, Széchenyi Bertalan kastélya

Jankovich Iván kastélya

Kozma Jenő villája

Tomcsányi Vilmos Pál villája