A kiskunfélegyházi Közgazdasági Takarékpénztár iratai

A városházával szemben lévő, már e blogban is szóba került, Karvaly Gyula tervezte Közgazdasági Takarékpénztár épülete többé-kevésbé jól ismert a helyismereti irodalomban. Korábban az egyes lakóházakhoz az építtető felől közelítettem, nem tettem most sem másként.

Az egykori pénzintézet, amelyet 1905-ben alapítottak, s öt év múlva fel is építette kétemeletes székházát, nagyon kevés levéltári anyagot hagyott maga után. A Bács-Kiskun Megyei Levéltár kecskeméti Kossuth téri részlegében mindössze 0,02 iratfolyóméter anyagot őriznek: egyetlen kötetet, amely a takarékpénztár felügyelő bizottságának jegyzőkönyveit tartalmazza. A kötet számozatlan oldalakból áll, és valószínűleg tartozott hozzá egy második kötet is, mint ezt a kötet címkéjén látható római I-es jelzi. Az első bejegyzést 1905. április 29-én tették, és 1919-ig találhatók benne további jegyzőkönyvek. A Közgazdasági Takarékpénztár működésébe és történetébe tehát csak annak felügyelőbizottságán át lehet bepillantást nyerni.

A felügyelőbizottság magával a takarékpénztárral együtt, 1905. április 29-én alakult Csepreghy Endre elnöklete alatt Gyulai Alfréd, dr. Bíró László bizottsági tagokkal. (A megalakulásról hírt adtak Nagykőrösön is, eszerint a kezdődőke 200 000 korona volt, s 1000 db 200 koronás részvényt bocsátottak ki. - "Uj pénzintézet Kiskunfélegyházán", in: Nagykőrösi Ujság 5. évf. 8. sz. 1905. február 18. 6.) Később Csokán Lajos került Gyulai helyére. Az első ülésen, mint ezt aláírása is tanúsítja, jelen volt a takarékpénztár igazgatója, Frank Miksa is. Csepreghy 1917 tavaszáig vezette a felügyelőbizottságot, ekkor mondott le tisztes kora miatt dr. Bíró László javára. A bizottság feladata a takarékpénztár fő- és mellékkönyveinek, a váltótárcák és kötelezvények átnézése volt. Rendszeresen átvizsgálták az értékpapírokat és az intézet pénzállományát. (Kivéve az 1916-os évet, amikor egyáltalán nem tartottak ülést állítólag betegség miatt.) Az intézet 1905 és 1919 között dinamikus fejlődésen ment keresztül. Betéteket, értékpapírokat, jelzálogkölcsönöket, váltókat kezeltek, a háború idején természetesen hadikölcsönöket is. 1913-ban már Kisteleken is volt fiókjuk, ahonnan személyesen (s költségkímélés miatt nem postán) hozták át a pénzt egészen 1917-ig. A pénzintézet részvényesei között ott találjuk Kanizsai Nagy Imrét, dr. Molnár József városi főügyészt, Schönfeld Antal fakereskedőt, Fisch Ernőt, Frank Henriket, Rózsa Györgyöt, Ficsór Ferencet, dr. Szerelemhegyi Károly polgármestert, ifj. Dóczi Sándort, Tapodi Józsefet, Karpelesz Edét, Lőrincz Miklóst, Sohr Antalt, Vidéki Károlyt, dr. Bányai Mór ügyvédet, Barta János, stb. Közülök többen (Bányai, Szerelemhegyi, Schönfeld, Frank Ignác, Fisch Illés, Lőrincz József, Gróf Móric) egyben igazgatósági tagok is voltak.

A felügyelőbizottság jegyzőkönyvei, mint arról volt szó, csak részlegesen engednek bepillantást az intézet történetébe, nem derül ki például, hogy a kisteleki fiókot mikor alapították. Így alig volt remélhető, hogy a rendszeresen vezetett pénzügyi számadások között az 1910-ben emelt épületre vonatkozó információ kerül elő a kötetből. A kutatónak azonban mégis szerencséje volt, a 63. oldalon a következő olvasható:

"Az intézeti székház terveinek bemutatása folytán tárgyaltatván az alternatív tervek: kimondatott elvileg, hogy a bizottság 2 emeletes épületet óhajt akként, hogy az intézeti helyiségek az udvarban legyenek üvegtető alatt elhelyezve s javasolja a közgyűlésnek, hogy ily értelmű építkezésre 280 000 K. összeg erejéig felhatalmazás adassék az igazgatóságnak; az építési vonal meghatározása tárgyában pedig felebbezés adassék be oly czélból, hogy lehetőleg a Bodola-féle építési vonal engedélyeztessék az intézet részére is."

(BKML XI. 250. A kiskunfélegyházi

Közgazdasági Takarékpénztár iratai (1905-1919),

a felügyelőbizottság jegyzőkönyvei, 1910. febr. 4. [63. o.])

Az épületre vonatkozó információ azért kerülhetett bele a jegyzőkönyvbe, mert 1910. február 4-én a felügyelőbizottság és az elnökség együtt tartott ülést. (Sem ez előtt, sem ez után nem volt erre példa.) Az épületről a jegyzőkönyvekben több szó nem esik.

Tervek és az udvarra vonatkozó képi források hiányában nem tudni, hogy az üvegtető megvalósult-e. Az azonban biztos, hogy az épület a Bodola Lajos műegyetemi tanár által 1896-ban megállapított szabályozási vonalra épült. Vagyis a korábbi épület, a Heinrich-féle ház bontásra került. A Kossuth utca bejárata így nyerte el mai alakját.