A magyaros szecesszió egy gyöngyszeme
Tiszakécskén
Nem
ismert az építészettörténeti szakirodalomban, hogy Tiszakécske milyen gazdag,
egyenletes színvonalú épített örökséggel rendelkezik, pedig a városban
megfordulók nem mindennapi épületegyüttest ismerhetnek meg. Ez az
épületegyüttes meghatározó részben szecessziós. Sőt, aligha túlzás az a
kijelentés, hogy a városképet erőteljesen meghatározó irányzat, a szecesszió
egész Európában egyedülállóvá tetti Kécske építészetét: az 1900 körüli korszak Magyarországának,
és amennyire ez látható, Európájának is ez az egyetlen ismert szecessziós
faluja a maga 46 emlékével.
Ez
kiugróan magas szám: sok mai megyeszékhelyen sincs ennyi szecessziós épület; és
azért is magyarázatot igényel, mert a szecessziót általában nagyvárosi
jelenségnek szokás tartani. A szecesszió ugyanis éppen akkor jelent meg
Ókécskén és Újkécskén, amikor a településkettős az újításokra és a változásra
egyaránt nyitottá és kezdeményezővé vált. Éppen ez volt az, ami rácsodálkozásra
késztette az 1935-ben Ókécskén megforduló Móricz Zsigmondot: „Mindenfelé oly hatalmas házak, hogy
valamennyit földbirtokosi vagy úri kastélynak nézném, ha folyton meg nem
magyaráznák, hogy ez egy húszholdas, harminc- vagy hatvanholdas kisgazdáé.”
Ókécske mellett azonban nem maradt el Újkécske sem, és közösen léptek a
modernitás mezsgyéjére, ami a korszerű építőanyagok és a legújabb építészeti
stílus alkalmazásában is megnyilvánult. Közössé váló városképi együttesük az
Alföldön páratlan.
Ezzel
járt együtt a polgári attitűd megjelenése és a lakáskultúra változása, aminek a
jele az építészetben a historizáló, majd a szecessziós díszítőelemek, stukkó-
és majolikabetétek alkalmazása. Az a ház, amelyikben Móricz megszállt (Templom
tér 4.), Kécske legszebb – és példaszerűen felújított – szecessziós
polgárházainak egyike, de nem marad el mellette közvetlen szomszédja, a Templom
tér 5. sz. alatti, ma óvodaként funkcionáló épület sem, amelyről hosszabban
érdemes szót ejteni.
A
Templom tér 5. sz. alatti polgárház egykor jegyzői lakként szolgált,
kimondottan reprezentatív jellege ezzel függhet össze. Hosszas viták után
1911-ben kezdték építeni, miután a községi elöljáróság megvette az építkezés
céljára kiszemelt két telket és előteremtették az építkezés fedezetét is. A
kivitelezést Dankó János helybeli kőművesmester vállalta, aki még abban az évben
átadta az épületet.
Az
épület öt egyforma nyílással néz a Templom térre, síkszerű homlokzata a
szecesszió magyaros változatának a Duna–Tisza közi régióban kiemelkedő emléke.
Stíluskapcsolatai, formai megoldásai a lehető legszorosabban kötődnek a korszak
építőipari központjaivá váló Kecskemét és Kiskunfélegyháza építészetéhez. Így ez
az egy épület is méltán tartozik az alföldi szecessziós építészet Európában
kimagasló értékekkel rendelkező épületcsaládjába. Alaprajza a korszak polgári
módját követi (ami tömegformálásában, anyaghasználatában, léptékében és
elrendezésében is radikálisan eltért a tradicionális paraszti építészettől). Igazán
figyelemre méltók a díszítései.
Az
eresz alatti tizenegy konzolszerű stukkódísz alatt tizenegy, szamárhátíves
nyelvszerű elem található, egy-egy kerek zöld majolikagombbal. Ez a megoldás
kecskeméti eredetű, látható volt Sándor István főjegyző villáján és ma is
látható a kecskeméti, Faragó Béla fasor 8. sz. házon, s ezek nyomán a
nagykőrösi, Ady Endre u. 1. sz. házon. (Talán nem véletlen, hogy a kecskeméti
és kécskei főjegyzői lak is ennyire hasonlít egymásra!) A kecskeméti Faragó
Béla fasor 8. sz. épülettel látszólag egyezik az ablak fölötti, Anjou-liliommá
összeérő, hajlított vonalú, mintegy lenyomott szamárhátívet kirajzoló végződésű
szalagkeret, amely egy kígyózó szárú napraforgós stukkóbetétet fog közre.
Valójában a kecskeméti ház szív alakú díszítményéhez kapcsolódó, az
Anjou-liliom szirmain kerek vörös majolikagombok láthatók, míg e tiszakécskei
házon zöld gyöngysorral körbevett piros majolikagombok, amelyek így teljesen
egyeznek a kiskunfélegyházi Kneffel-ház liliomos végződésű szalagkeretes
díszítményével. A Kneffel-házhoz köti ezt az ókécskei házat az is, hogy a
szalagkereten három vízszintes csík látható, amelyeket oldalt három apró tárcsa
kísér – ez a kecskeméti házról teljesen hiányzik. Az ókécskei stukkóhasználat
városközi kapcsolatait ez esetben a zöld-piros gyöngysoros majolikagombok és a
kígyózó szárú napraforgós stukkóbetét mutatják. Előbbi látható a kiskunfélegyházi
Közgazdasági Takarékpénztáron és Kneffel-házon (Damjanich u. 1.), a nagykőrösi
Ady Endre u. 1. sz. házon. Utóbbi a kiskunfélegyházi Kneffel-házon, a
kecskeméti Faragó Béla fasor 8. sz. házon, a csongrádi Moletz-házon, a
törökszentmiklósi Almásy út 25. sz. házon, a nagykőrösi Kecskeméti út 45. és
Bajcsy-Zsilinszky u. 7. sz. házakon, utóbbi három példán a
szamárhátíves-liliomos vakolatszalag nélkül. A szóban forgó ókécskei házon
azonban meghatározó a vakolatszalag, amely nemcsak az ablakok szemöldökdíszét
adja és fogja közre, hanem az alsó mezőt is kitölti. Lefelé hajló félkörívvel
összeköti az ablakok szalagkereteit, hullámos köténydíszeket is képez, egyedivé
téve a homlokzati architektúrát.
Az
épület jó karban van, felújítása mindazonáltal a közösségi funkcióját tekintve
indokolt. Ugyancsak indokolt az épület városképi védelme, már pusztán
várostörténeti jelentőségénél fogva is. A kécskei szecesszió emlékei közül ez a
ház kiemelten értékes azért is, mert stílustiszta alkotás: a szecessziónak
rendkívül sok variánsa található meg Tiszakécskén, de ez az egyedüli, amely
kizárólag a magyaros, nemzeti tartalommal is rendelkező, a Lechner Ödön nyomán
a népművészet formakincséből merítő stílus jegyeit mutatja fel. Egy esetleges
felújításánál célszerű volna a Törökszentmiklóson, az Almásy út 25. sz., méltó
módon felújított házat példának tekinteni, de mindenképpen megtartani a
homlokzat szemet gyönyörködtető díszítőrendszerét, amely az épületet a valóban
a tiszakécskei szecesszió gyöngyszemévé avatja.
Tiszakécske, Templom tér 5. sz. épület
Kecskemét, Faragó Béla fasor 8. sz. épület, részlet
Kiskunfélegyháza, Damjanich u. 1. sz. Kneffel-ház
Törökszentmiklós, Almásy út 25. sz. épület, részlet
Ezt a blogbejegyzést 3 nap alatt 1036 alkalommal tekintették meg! A facebookos megosztásokat továbbra is köszönöm!
VálaszTörlés