Szecesszió Kiskunmajsán

Kiskunmajsa épített öröksége mindeddig nem vonta maga után az építészettörténészek figyelmét. Pedig a városközpont - más alföldi településekhez hasonlóan - bővelkedik a szecessziós épületekben. A városkép azonban nem annyira a Duna-Tisza köze más városaival rokon, hanem inkább a nyírségi városokéival. Ez két építésznek, Papp Gyulának és Szabolcs Ferencnek köszönhető, akik két meghatározó épületet, az első és a második községi bérházat tervezték és építették 1913-1914-ben; valamint az akkori nagyközség elöljáróságának, akik kidolgoztak egy beruházási programot.

          Kiskunmajsa „beruházási programja” a 20. század első évtizedeiben bizonyára nem nélkülözi a párhuzamokat, de Kecskemét szűkebb és tágabb vonzáskörzetében nagyközségi önkormányzattal rendelkező települések tekintetében példa nélküli. A program a képviselőtestületi gyűlések jegyzőkönyveiből bontakozik ki, amelyek 1905-től kezdve maradtak fenn, az előzmények ezért nem ismertek. A program több szereplője ideiglenes jelleggel tudott bekapcsolódni, az egyes közgyűlési határozatok megyei jóváhagyása miatt pedig az elképzelések folyamatosan változtak, felsőbb utasításra módosultak. Az 1906-os első elképzelések és az 1913-ban megkezdett első építkezések között eltelt időt ez magyarázza, s ugyancsak ez a válasz arra a kérdésre, miért nem valósult meg a program több eleme.

Az 1906-ra rossz állapotba került régi óvodaépület újjáépítésére Tary Endre községi képviselő 1906. március 19-én mutatott be egy tervet a közgyűlés előtt. Egyúttal a vendéglő javítását is szorgalmazta. Az elképzelést a képviselőtestület magáévá tette, így született meg az elképzelés az óvoda telkén egy bérház építésére, amelynek bérleti díja jövedelmet jelentene a községnek.[1] Tary felszólalásában terveket említett, de még nem bizonyos, hogy konkrét rajzok is rendelkezésre álltak, noha a közgyűlési határozat erre utal. A vázrajzok azonban legkésőbb a nyár folyamán elkészültek, s azokat az államépítészeti hivatal bírálta felül. A terveket és költségvetést Kakas Lázár majsai építőmester újra elkészítette, azokat a közgyűlés augusztus 29-én fogadta el.[2]

1906 augusztusában egy komplex építési beruházási elképzelés körvonalazódott. A közgyűlés ugyancsak augusztus 29-én tárgyalta, hogyan lehetne fedezetet teremteni az óvoda telkén építendő bérház mellett egy második óvodára és a kígyósi iskolára. Tary Endre felszólalásában azt javasolta, a közgyűlés ne határozzon még erről a kérdésről, mivel a vendéglő átépítése mellett a városháza (községháza) bővítése is szükséges; szerinte célszerű volna az összes építkezés fedezetéről egyszerre gondoskodni. A közgyűlés azonban máshogy döntött: a régi óvoda helyén építendő bérházra, a kígyósi iskolára és a második óvodára 40 000 K, 50 éves lejáratú kölcsönt felvételét határoztak.[3] A három építkezés terveit azonban 1907-ben az alispán nem találta megfelelőnek, az óvodatervet maga a közgyűlés vetette el, mert időközben másik telket szemeltek ki e célra. A városháza elképzelése itt újra képbe kerülni látszik: a közgyűlés utasította az elöljáróságot, hogy az emeletráépítéssel kapcsolatos korábbi iratokat gyűjtsék össze, a terveket pedig az államépítészeti hivatallal javíttassák ki.[4] A piactér fásítását éppen a községháza emeletráépítésétől tették függővé.[5]

A tervbe vett építkezések listája 1909-ben bővül a kórházéval és egy iskoláéval. 1909 márciusában a közgyűlés felszólította Babenyecz Balázs kiskunhalasi kőművest, hogy mielőbb mutassa be a bérház és az iskola terveit. Babenyecz megbízására nem utal adat, maga ajánlkozhatott, hogy elkészíti a bérház, az iskola és a kórház terveit, a közgyűlés azonban szakértővel kívánta elkészíttetni a kórház terveit.[6]

A sok tervbe vett építkezés hívta életre 1910. február 24-én a mindenkori főjegyző és főbíró elnökletével megalakított építőbizottságot, amely feladatul kapta dolgozzon ki javaslatokat az építkezések fedezetére.[7] Ennek nyomán a közgyűlés április 9-én újjáalakította a község szépítő bizottságát is.[8] A bizottság munkába lendült, 1910. április 16-án is a jelentéseik egész sorát már tárgyalták: a templom- és piactérről, a rozoga plébánialak bontásáról, a régi katolikus felekezeti iskola bontásáról, a Beck-ház kisajátításáról, a községháza emeletesre építéséről, a zárda melletti bérház emeletesre építéséről, a régi óvoda telkére építendő bérházról. A közgyűlés vagy egyértelműen magáévá tette a javaslatokat vagy ígéretet tett a későbbi tárgyalásra. A bizottság pedig arra kötelezte magát, hogy kidolgozza a további építkezések terveit is (nagyvendéglő újjáépítése, tanyasi iskolák, járványkórház, halottasház, szegényház és más építkezéseket is). A bizottság összesen 600 000 K kölcsön felvételét javasolta.[9] A közgyűlés 1910. május 18-án határozta el a községháza emeletesre való felépítését (a földszinten üzlethelyiségekkel), a zárda melletti bérház újonnan való emeletesre való építését is; a Beck-ház kisajátítását; a régi óvoda telkén emelendő új épületről való döntést a majdani rendezési tervtől tették függővé. Ugyanekkor elhatározták a 600 000 K községi kölcsön felvételét: községházra, bérházra, bazárépületre, nagyvendéglőre, halottasházra, szegényházra, vasúti út kiépítésére.[10]

Az 1906-os elképzelések nyomában 1910-re tehát egy valóban nagyszabású program rajzolódott ki. Ebben a programban az építészek, építési szakemberek jelenléte azonban nem volt meghatározó. Jakab Pál losonci építész 1911-ben például 675 K-s számlát nyújtott be a régi óvoda telkére tervezett bérháztervért. A község nem ismerte el a követelés jogosságát, arra hivatkozva, hogy a terveket a megye nem hagyta jóvá.[11] Ugyancsak 1911-ben jelentkezett számlával a kiskunhalasi Babenyecz Ferenc is az általa készített tervekért (községi bérház, szegényház, három iskolaterv).[12] Megbízta Pázsit Pál halasi ügyvédet az 1010 K összeg behajtásával, de a közgyűlés a követelés jogosságát konkrét megbízás hiányában A község határozata cinikus hangvételűként is olvasható: hajlandó volt a díjazást megfizetni, ha a tervező felmutatja a megbízást. Ilyen azonban nem készült.[13]

1911-ben a megye azzal küldte vissza a Pálos pusztán építendő iskola tervét, hogy készüljön költségvetés is a kerítéshez is. Ezt a közgyűlés 440,32 K-ban állapította meg.[14]

Nem volt viszont terv a két bérházhoz. A zárda mellett építendő (a továbbiakban: második bérház) kapcsán Csábrádi János már gyógyszerész 1911 júniusában jelezte 12 évre való bérbevételi szándékát. A közgyűlés ennek nyomán elrendelte a tervek mielőbbi beszerzését. Ezt az épületet emeletesre tervezték.[15] A másik, a régi óvoda helyén építendő bérház (a továbbiakban: első bérház) terve sem készült el. 1911 novemberében Jakab Pál losonci építész feltehetően ajánlatot tett mindkét bérház megtervezésére, ám még a tervezési programot sem állapította meg az építési bizottság.[16] Csak 1912 folyamán sikerült beszerezni a terveket. A két bérház tervezését a nyíregyházi kötődésű budapesti építészpárosra, Papp Gyulára és Szabolcs Ferencre bízták. A második bérház építési munkálatainak megkezdését az elöljáróság 1913. március 1-én jelentette a közgyűlésnek. Ez bizonyosan határozott tervrajz létére utal, ám valójában a munkálatokat még nem kezdték meg. Az első bérház terve ekkor még nem volt végleges. Papp és Szabolcs 1913. február 26-án kelt levelének tárgyalása után a közgyűlés úgy határozott, hogy (feltehetően elfogadva az építészek javaslatát), az első bérház Kossuth utcai frontját 12 m szélesre, a sarkon derékszögben kell tervezni, s az épületben a Kossuth utca és a piactér felől is egy nagyobb üzlethelyiség tervezendő, míg a többi kisebb maradhat (hentes, mészáros, borbélyüzlet céljára).[17] Március 12-én az építőbizottság jelentette, hogy az első bérház telkének Papp és Szabolcs által bemutatott térrajz szerinti szabályozását elfogadásra javasolja. Ugyancsak elfogadásra javasolta a második bérháznak a módosított tervrajzok értelmében az árkádok elhagyásával való építését.[18] A két bérház költségvetését április 12-én tárgyalták. A második bérház emeletéről a bizottság lemondott, de az ilyen értelemben módosított tervek csak most állhattak rendelkezésre (a közgyűlés csak most, április 12-én fogadta el és terjesztette fel őket megyei jóváhagyásra. A terveket úgy alakíttatták át az építészekkel, hogy az emeletráépítés később is eszközölhető lehessen, „minthogy […] idővel a község fejlődése szükségessé teszi, hogy a zárda melletti bérház emelettel láttassék el, a tervek már ennek megfelelőleg készültek.”[19] (Karakterét tekintve azonban inkább az első bérház alkalmasabb az emeletráépítés gondtalanabb kivitelére.)

Papp és Szabolcs megállapodhattak a községi elöljárósággal a tervek elkészítésére, de hogy valóban létrejöjjön a megbízás, ahhoz közgyűlési határozat volt szükséges. (Ennek hiányára maga a község hivatkozott a halasi Babenyecz esetében.) Az építészek 1913. április 23-án kelt levelükben kérhették a megbízó határozat kimondását (levelük nem ismert, tartalmára csak a közgyűlési határozatból lehet következtetni), amelynek nyomán a közgyűlés május 7-én felhívta őket a részlettervek kidolgozására.[20]

A bérházakra együttesen írták ki a kivitelezési pályázatot (versenytárgyalást), amelynek lejárati határideje május 15. volt. A tíz ajánlatot az államépítészeti hivatal részéről Gesztesi Mihály, a tervező Szabolcs Ferenc és a községi elöljáróság vizsgálta át Bervanger Frigyes királyi számvevő közreműködésével. A legjobb ajánlatokat Ferencsik Aladár lugosi műépítész (125 540,70 K), a kecskeméti ifj. Gulyás Ferenc (128 395,28 K) és a kecskeméti Zaboretzky Ferenc (129 338,89 K) tették. A halasi Bebenyecz táviratban (szabálytalanul) jelentkezett, őt kizárták. A kivitelezéssel a közgyűlés másnap, május 16-án Ferencsiket bízta meg és elfogadta a vállalati szerződést is, amelyben az építkezés befejezési határidejét 1913. december 15-re tűzték ki. Az építési ellenőrzéssel Gesztesi Mihályt bízták meg.[21]

A két földszintes bérház építése 1913 nyarán rohamtempóban haladt előre. Augusztus 6-án tárgyalta a közgyűlés Gesztesi és Szabolcs Ferenc kimutatását, amely a munkásoknak „koszorúpénz” kiosztását javasolta (a falak elkészültét jelző bokrétaünnepélyre), a közgyűlés nem osztott jutalompénzt.[22] 1913 végére a bérházak elkészülhettek. 1914. január 7-én a közgyűlés már az első bérház első bérleti szerződését tárgyalta.[23] A felülvizsgálattal március 7-én az államépítészeti hivatal bízta meg Bánhegyi Géza mérnököt, aki részére a közgyűlés maga javasolta tiszteletdíj kifizetését.[24] Papp és Szabolcs a bérházak tervezéséért járó tiszteletdíjuk utolsó részletét 1914 nyarán kérték kiutalni.[25] de a 1577 K-t még 1915-ben sem kapták meg.[26]

Pedig a két épület szerencsésen illeszkedik Kiskunmajsa megújuló városközpontjába és az építészek jelenleg ismert életművébe.[27] Az épülettömegek monumentálisak dacára annak, hogy egyszintesek. A falakat felugró párták, attika, oromzat teszi mozgalmassá, ez és a soroló jellegű kompozíció eredményezi a szecessziós összhatást. Az ornamentika viszont klasszikus motívumokkal dolgozik, a betétdíszek a tagozati elemeket hangsúlyozzák. Az első bérház (Fő u. 67.) piactéri homlokzata A+5B+A, a Fő utcai 2B+D tengelyképletű. A sarkokat lizénákkal keretelt, csekély előreugrású rizalitok emelik ki, amelyet hullámos-félköríves záródású, hármas padlásszellőző és ferdén falazott oromfalak alkotnak egy nagy, fióktetős oromzatot. A rizalitok széles lizénáit hármas vájatos, egyébként síkfelületű táblák emelik ki. Az oromzatok alatti széles üzletbejárat szegmensíves záródású, fölötte a zárókő helyén stukkórozetta, a képszék alatt fogrovat. A többi üzletportál egyenes záródású, képszékük alatt itt is fogsor fut. A portálok közötti falsávokat kiemelő táblák díszesebbek, öt vájat, fölötte felső háromszöggel bővített téglány betétben akantuszleveles-indás, ötszirmú virágból és egyiptomi lótuszból álló csokor látható. Ugyanez a betét emeli ki a keskenyebb, Fő utcai homlokzat északi tengelyében nyíló kocsibehajtót. Az épület lábazata műkő, palatető fedi.

A második bérház (ma a Szent Gellért Katolikus Általános Iskola részeként a Csontos Károly u. 2. alá számozva) az 1894-ben épült apácazárdához és leányiskolához csatlakozó beépítésben áll. A zárdát Csontos Károly és neje Szabó Mária 1892-es adományából építették (alapítványukról a térre néző bejárat fölött tábla emlékezik meg), az iskolát a Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek vezették. A bérház, amely bazárként is működött, valamivel magasabb a zárdánál. Mindkét irányba hosszan elnyúló, L alaprajzú tömbjét a főtérre komponált, többszörösen összetett tetőzetű saroktengely határozza meg. A Fő utcai homlokzat héttengelyes, a másik kilenctengelyes, s az egyes tengelyek bár különböztek egymástól (megmaradt a Hősök tere felé néző homlokzaton egy kétszárnyú és egy háromszárnyú ablak), a lizénákkal tagolt, egyenes attikával lezárt síkhomlokzaton ezek az apró különbségek nem érvényesültek. A saroktengelyek fölött kovácsoltvas rácsokkal koronázott csonkagúla-tető, a középtengelyekben kis fióktetők. Palatető. A sarokrizalitok lizénáinak felső részét nyelv alakú betéten az épület kereskedelmi funkciójára utaló Hermész-fő, caduceus, gyöngysorral övezett feszton. Ott, ahol a lizénák tagolják a képszék mezőit, kör alakú stukkóbetét leveles-bimbós (gótikus bimbó), a lizéna törzsén kisméretű palmettákból és nyújtott makk alakú gyöngyökből csüngődísz, három vájattól keretezve. Klasszicizáló-historizáló ornamentikafelfogásra mutatnak az ereszcsatorna tartóvasai, amelyek csigás indát és akantuszlevelet formáznak, illetve a tetőéleket koronázó kovácsoltvas csúcsdíszek.

A két bérház a városközpont képét alapvetően meghatározó épületekké váltak. Nem valósult meg a községháza emeletráépítése. Még 1910-ben jelentős előrelépések történtek az építkezés ügyében, de a közgyűlés elé csak 1914-ben került az építkezés kérdése, amikor a 400 000 K-ra rúgó építési költség fedezésére úgy döntöttek, hogy felhasználják a 172 600 K-s adómentes kötvényt, eladnak egy 50 holdas földet, parcellázzák a régi erdőföldet, a hiányzó részt pedig kölcsönből fedezik. Ezek közül az adómentes kötvények felhasználási célját kizárólag a községházépítésben jelölték meg.[28] A vármegye utasítására az elöljáróság még 1910-ben tervpályázatot hirdetett, amelyre 22 pályamű érkezett be. Az első díjat a Papp–Szabolcs-páros nyerte meg (ez magyarázza megbízásukat a két bérház tervezésére is), de megbízási szerződésük csak 1914 márciusában készült el.[29] Az építkezés az első világháború miatt nem valósult meg.

Az első bérház (a régi óvoda helyén), Kiskunmajsa, Fő u. 67.

A második bérház (a zárda mellett), Csontos Károly u. 2 - Hősök tere

---

[1] Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára (a továbbiakban MNL BKML) V. 350/b. Kiskunmajsa nagyközés iratai (a továbbiakban: V. 350/b.) 1. kötet, pag. 116–117. Kgy. jkv. 1906. március 19. 32/1906

[2] MNL BKML V. 350/b. 1. kötet, pag. 184. Kgy. jkv. 1906. augusztus 29. 126/1906

[3] MNL BKML V. 350/b. 1. kötet, pag. 184–185. Kgy. jkv. 1906. augusztus 29. 127/1906

[4] MNL BKML V. 350/b. 3. kötet, pag.42–45. Kgy. jkv. 1907. október 30. 161/1907

[5] MNL BKML V. 350/b. 3. kötet, pag. 49. Kgy. jkv. 1907. október 30. 165/1907

[6] MNL BKML V. 350/b. 3. kötet, pag. 396. Kgy. jkv. 1909. március 24. 70/1909

[7] MNL BKML V. 350/b. 4. kötet, pag. 214–215. Kgy. jkv. 1910. február 24. 39/1910

[8] MNL BKML V. 350/b. 4. kötet, pag. 236–237. Kgy. jkv. 1910. április 9. 65/1910

[9] MNL BKML V. 350/b. 4. kötet, pag. 256–259. Kgy. jkv. 1910. április 16. 85–90/1910

[10] MNL BKML V. 350/b. 4. kötet, pag. 289–300. Kgy. jkv. 1910. május 18. 115–119/1910

[11] MNL BKML V. 350/b. 5. kötet, pag. 80–81. Kgy. jkv. 1911. január 21. 4/1911

[12] MNL BKML V. 350/b. 5. kötet, pag. 81. Kgy. jkv. 1911. január 21. 5/1911

[13] MNL BKML V. 350/b. 5. kötet, pag. 149. Kgy. jkv. 1911. március 16. 70/1911

[14] MNL BKML V. 350/b. 5. kötet, pag. 85. Kgy. jkv. 1911. január 21. 10/1911

[15] MNL BKML V. 350/b. 5. kötet, pag. 236–238. Kgy. jkv. 1911. június 10. 143/1911

[16] MNL BKML V. 350/b. 5. kötet, pag. 393–394. Kgy. jkv. 1911. november 9. 275/1911

[17] MNL BKML V. 350/b. 6. kötet, pag. 47. Kgy. jkv. 1913. március 1. 56/1913

[18] MNL BKML V. 350/b. 6. kötet, pag. 68. Kgy. jkv. 1913. március 17. 77/1913

[19] MNL BKML V. 350/b. 6. kötet, pag. 73–75. Kgy. jkv. 1913. április 12. 87/1913

[20] MNL BKML V. 350/b. 6. kötet, pag. 136. Kgy. jkv. 1913. május 7. 132/1913.

[21] MNL BKML V. 350/b. 6. kötet, pag. 140–147. Kgy. jkv. 1913. május 16. 137/1913

[22] MNL BKML V. 350/b. 6. kötet, pag. 195. Kgy. jkv. 1913. augusztus 6. 177/1913

[23] MNL BKML V. 350/b. 6. kötet, pag. 370–371. Kgy. jkv. 1914. január 7. 6/1914

[24] MNL BKML V. 350/b. 6. kötet, pag.415–416. Kgy. jkv. 1914. március 7. 51/1914

[25] MNL BKML V. 350/b. 7. kötet, pag. 34. Kgy. jkv. 1914. június 17. 149/1914

[26] MNL BKML V. 350/b. 7. kötet, pag. 164. Kgy. jkv. 1915. február 27. 2/1915

[27] Garai Péter: Szecesszió a "keleti végeken". Nyíregyháza és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szecessziós építészete, in: Városépítő polgármesterek és az "alföldi szecesszió", megjelenés előtt

[28] MNL BKML V. 350/b. 6. kötet, pag. 367–370, 380–382. Kgy. jkv. 1914. január 7. 4/1914; 1914. február 7. 20/1914

[29] MNL BKML V. 350/b. 6. kötet, pag. 416–417. Kgy. jkv. 1914. március 7. 52/1914