Dr.
Horváth Zoltán nemzetgyűlési képviselő indítványa, 1923. november 21.
(Elhangzott az 1923. december 1-én tartott képviselőtestületi gyűlésen)
2
fol gépirat autográf tintaaláírással
BKML
V. 175/b. I. 6341/1910, 18021/ki. 1923. sz.
Nagyságos
Polgármester Úr!
Innen-onnan már két évtizede
lesz, hogy Kiskunfélegyháza város képviselőtestületének tagja vagyok. Ezen idő
alatt a város vagyis az összlakosság ügyei iránt mindenkoron a legmelegebb
érdeklődést tanúsítottam. A legnagyobb sajnálattal kellett azonban mindig
tapasztalnom, hogy a város fejlődése és a lakosság érdekében elgondolt
legnemesebb tervek is a gyűlölködésig vitt politikai harcok miatt testet nem
ölthettek.
Úgy
vélem, hogy mostanig a világháború szerencsétlen kimenetele és az azt követő
összeomlás, továbbá az ezek természetes kísérői gyanánt dühöngött forradalmak
és ellenforradalmak, végül mindezek nyomán fakadt rettenetes nélkülözés és
nyomos még a politikai harcokhoz hozzáedzett kiskunfélegyháziakat is
lelkileg-testileg kimerítette.
S
úgy látom, hogy a hosszú éveken át tartott lidércnyomás alól itt is már majdnem
mindenki feleszmélt. Végleges rend és nyugalom, békés munka és tartós kenyér
után áhítoznak.
A
lelkeknek ez a dispositiója azt a hitet keltette bennem, hogy Kiskunfélegyházán
is elérkezett az a pillanat, amikor az elmúlt életveszedelmek tisztító tüzében
lelkileg megújhodva a regeneráló munka és békés élet alkotásainak terére kell
lépnünk.
Mi
volna hát az alkotás, amely az elfásult, kimerült lelkeket is magával ragadná?
Mi volna az az alkotás, ami az elszunnyadt politikai kedélyeket sem háborgatná?
Mi volna az az alkotás, amely a szegényeknek testi-, gazdagoknak pedig lelki
gyógyulást szerezne?
Nagyságos
Polgármester Úr, ez az alkotás semmi egyéb nem lehet, mint a régóta nélkülözött
modern városi közkórház.
Ha
eddig is a megmelegebben érdeklődtem a város ügyei iránt, úgy most, amikor
polgártársaim kitüntető bizalma folytán Kiskunfélegyháza város nemzetgyűlési
képviselője vagyok, kétszeresen kötelességem nemcsak érdeklődni, hanem a
közérdekű maradandó alkotások létrehozásában teljes odaadással részt venni.
Egyrészt
ezen kötelezettségemnek teszek eleget, másrészt emberszeretetem sugallatás
követem, amikor azt
indítványozom,
hogy a képviselőtestület
határozza el:
miszerint a
lehető legrövidebb idő alatt városi közkórházat építtet, s e végből igénybe
veszi a városnak minden nélkülözhető vagyonát s jövedelmeit, továbbá a
rokoncélú alapítványok anyagi erejét és felrázza a város lakosságát is, hogy
anyagi erejéhez mérten szintén áldozzon a nemes cél érdekében; s végül a városi
közkórház építése kérdésének állandó munkálása és mielőbbi megvalósítása
érdekében Jenovay Dezső elnöklete alatt 24 tagú bizottságot választ.
Nagyságos
Polgármester Úr, szerény anyagi erőmhöz képest én rögtön lerovom a jelen
indítványommal egyidejűleg átadott egy darab Pesti Hazai Első Takarékpénztári
részvény képében anyagi hozzájárulásomat; az erkölcsi hozzájárulásom pedig –
ígérem – kimeríthetetlen lesz.
Kiskunfélegyháza
1923. évi november hó 21. napján.
Dr.
Horváth Zoltán
nemzetgyűlési
képviselő
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése