Selma Lagerlöf Az antikrisztus csodái című regényében egy epizód erejéig jelenik meg a Palazzo Geraci és a Palazzo Corvaja "építéstörténet"-éből a Geraci és Corvaja családok vetélkedése.
"Az építésnek egész ideje alatt a két családot a kölcsönös versengés, túlszárnyalás vágya hevítette. Ha a palazzo Geraci erkéllyel gazdagodott, a palazzo Corvaját magas, ívezett, gothikus ablakokkal látták el. Mikor a palazzo Geraci tetejét gazdag, metszett oromzattal csipkézték, a palazzo Corvaja ölnyi magas frízt kapott fekete márványból fehér berakásokkal. Magas torony volt a Geraciak palotájának tetején, viszont a Corvaják palotáját tetőterasz szépítette, régies kőcsipkézettel a rácsok mentén."
(Lagerlöf, Selma: Az antikrisztus csodái, ford. Pogány Kázmér, Budapest, Lampel, II., 125.)
Moldova György Elhúzódó szüzesség című regényében a képzeletbeli Kunszöllős házainak leírását kapjuk meg. Bár a szövegből nem derül ki, mikori építésűek ezek a házak, abból, hogy soros beépítésben állnak (a szöveg más részeiből ez egyértelmű), a leírás az 1900-1950-es évekig terjedő időszakra vonatkoztatható. A regény maga 1952-ben játszódik.
"A régi építőmesterek mindegyik házat díszíteni próbálták keramit kockákkal, üveglapokkal vagy tükörcserepekkel, a házak és a járda között félméteres szabad földsávot hagytak, a virágok a zárt utca védettségében a szokásosnál magasabbra nőttek és tovább bontották szirmaikat, a bokrokon még most is látszott egy-egy elszáradt virág."
(Moldova György: Elhúzódó szüzesség, Magvető, Budapest 1981, 460.)
A példák természetesen még szaporíthatók, a bejegyzés a későbbiekben bővül, frissül.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése