A városközpontban fekvő, eredetileg
három utcára, ma a Molnár Béla és Szalay Gyula utcára szóló telken a Molnár
Béla utcai fronton szorosan az utcavonalra épült a földszintes, soros
alaprajzú, egytraktusos, pincés, lábazat nélküli nyolctengelyes, nyeregtetős
lakóház. A bejárat a ház déli oldalán található toldaléképületekből nyílik. A
Molnár Béla utcára eredetileg nyolc ablak nyílt (szobánként kettő), a ház 1945
utáni kettéosztásának következményeképp az északi oromfalba ajtót vágtak, és a
Molnár Béla utcai ablakok közül balról az elsőt és a harmadikat ajtóvá
alakították át. Az 1990-es években az északi falhoz pincelejárót építettek.
Az épület 2008-ban. Forrás: http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:Szecesszi%C3%B3s_lak%C3%B3h%C3%A1z.jpg&filetimestamp=20070807164630& |
A lakóház egyetlen díszített részének,
Molnár Béla utcai homlokzatának a díszítését szigorú mellérendelés: ugyanannak
az ablak körüli (az ablak tengelyéhez igazodó) mintázatnak az ismétlődése
határozza meg. A fehérre meszelt vakolat kialakításával létrehozott mintát
szervesen egészítik ki, hangsúlyozzák a színes mázas kerámiabetétek. Az
előreugró eresz alatt zárópárkányt képeztek ki, amely a csekély mértékben
előreugró lábazat mellett a homlokzat egyetlen teljes épülethosszon végighúzódó
eleme. A díszítés a két ferdén kapcsolt hullámíves taggal ékített könyöklőpárkánnyal
ellátott egyenes záródású ablakok köré koncentrálódik: lényegében egy mélyített
vakolatmező, amelynek felső záródása az ablak fölött, részben vakolatba karcolt
vonalként függönyívben találkozik, oldalra lépcsőzetesen, majd ívesen tágul az
ablak közepe táján. Az ablak fölött, a függönyív záródásához igazodva, kétoldalt
spirálba csavarodó ívelt vonalak és köztük hurkok, a spirálisok végződésében
vörös domború korongokkal, a függönyív záródásában az ablak mintegy zárókövét
imitáló majolikabetéttel, amely sárga alapon kék szűrmotívumot mutat. Az e fölött
képzett hurkolt vonal közrefogta területen hasonló gránátalmás szűrmotívum látható
irizáló zöld mázzal. Az ablakok tengelyeiben és a két ablakonként elválasztó
pilasztert imitáló vakolatsávok fölött, a zárópárkányra illesztett,
konzolszerű, hármas karéjos sárga betét kék szívmotívummal. Az ablakok között
zöld tulipán (vagy liliom) minta.
A kerámiabetétek sorozatban gyártott
voltára figyelmeztet a kecskeméti Vörösmarty utca 11. számú parasztházon
szintén fölbukkanó kék szűrmotívum, zöld tulipán és kék-sárga konzol (ott a
homlokzatra szervetlenül, de az ablakok tengelyébe illesztve). Ugyanez a
díszítési rendszer bukkant fel ugyanezekkel a majolikamotívumokkal és a
vakolatba karcolt hurkos-spirálos mintával a kecskeméti, mára lebontott, ifj. Gulyás János és Héjjas István vállalkozók nevéhez köthető 1905-ös városi bérház (Katona-féle patika) épületén (Novák László: A három város építészete, Arany János Múzeum, Nagykőrös 1989, 413.; BKML XV. 15. 54. téka; A puszták metropolisza, kiállítás a Bács-Kiskun Megyei Levéltárban, kat. sz. 34-35.),
amelynek további motívumai és díszei a Márkus Géza-féle Cifrapalota erőteljes hatását
mutatják.
Az épülettel kapcsolatban - mint annak 1998 óta tulajdonosa - szeretnék pár pontosítást és kiegészítést tenni!
VálaszTörlésA ház 1945 -ös kettéosztását követően a sarki épületrész bejáratát a hátsó udvar felől alakították ki, az a mai napig létező közös ajtóbejárón keresztül volt megközelíthető. Ez az ajtó vezet most a Kinga Kozmetikába is. 1990 körül épült a meglehetősen ronda pincelejáró pont a sarokra, mely kapcsán a megosztott pincét is meg lehetett immár önállóan közelíteni. Sokáig cipőbolt működött benne később internet kávézó, majd bár üzemelt benne.
1998 -ban egy végletekig leamortizálódott épületet vásároltunk meg. Egyetlen értékét tudtuk szem előtt tartani, az pedig az elsőrangú elhelyezkedés, mert más értéke nemigen volt, bár én nagyon vonzódom a régi, míves homlokzatú épületekhez. Bérlők használták lakásként az ingatlant, de balkáni állapotok voltak az ingatlanban. Majd méter magasságig salétromos és hiányos volt a vakolat, a vakolatminták, hiányosak voltak a homlokzati kerámiabetétek is, azokból sokat után kellett gyártatnunk. Említenem sem kell, belül még szövetszigetelésű, földeletlen villanyvezetékek futottak, a hajópadló felrohadva, nyílászárók szétesve, repedések a falakon mindenhol.
Minden számításunk azt mutatta, hogy az épület lakóingatlanként való felújítása többe kerülne, mint ha újat építenénk - természetesen meg akartuk menteni a gyönyörű épületet -, ezért más lehetőséget kerestünk. Hosszas egyeztetések, viták után sikerült a Műemlékvédelmi Hivatallal, a Polgármesteri Hivatal Műszaki Osztályával és még ezer hivatalos hellyel megállapodni abban, hogy engedélyezik számunkra az üzlethelyiségekké történő átalakítást. Ennek során került megnyitásra mind a Bajcsy utcai, mind a Molnár Béla utcai homlokzat a (a meglévő ablakok helyére kerültek a bejárati ajtók kialakításra) és kerültek oda kiépítésre a pince poroszsüveg boltozata feletti szintre felvezető lépcsők.
Az átalakítási munkálatok során az alápincézett romos lakóépültből egy pinceszinti exkluzív internet kávézó (e-t@alon Netcafé), földszinten három bejáratos egyterű eladótér (később ezek a bérlői igények szerint lettek hol különválasztva, hol egybenyitva), a tetőtérben pedig kettő iroda kialakítására került sor. Szigeteltünk, pótultunk, felújítottunk, új tetőt adtunk a sarki ingatlanrésznek. Selb Edina barátnőm készítette a színdinamikai terveket, mely alapján a korábban jellegtelen épületnek igazi egyedi karaktert adtunk. Amint elkészültünk a munkálatokkal, a helyi sajtóban azonnal támadtak bennünket amiatt, hogy a patinás öreg épületet üzleti célra alakítottuk át…
Felújítás, átalakítás nélkül ma egy romos épülethalmazt találhatnánk Kiskunfélegyháza belvárosában, hiszem hogy megtaláltuk az egyetlen lehetőséget az ingatlan megmentésére és üzemeltetésére, mely során az hosszabb távon is fenntartható lesz. Ma az épület a város egyik dísze, számomra külön kedves, mert az átalakítást személyesen vezényelhettem le!
Radics Róbert
Kedves Róbert!
TörlésNagyon örülök a kiegészítéseknek! Hálásan köszönöm, hogy megosztotta ezeket az adatokat az olvasókkal és Kiskunfélegyháza története és építészeti értékei iránt érdeklődőkkel! Ebben a bejegyzésben egyébként nem volt célom az építéstörténet ismertetése, az megtalálható 2010-ben készített szakdolgozatomban, amely olvasható a városháza második emeltén lévő Levéltárban, a Kiskun Múzeumban és a Petőfi Sándor Városi Könyvtárban.
Köszönettel az adatokért:
a szerkesztő
Kedves Attila!
TörlésNagyra értékelem a blogját és azt a szemléletet, ahogy a félegyházi ingatlanok és építészet bemutatására törekszik! Megpróbálom megszerezni a szakdolgozatát, rettentő kíváncsi vagyok azokra az információkra, melyeket sikerült az épület történetéről kiderítenie! Ha esetleg meg tudja nekem elektronikus formátumban is küldeni, azt külön megköszönném! E-mail: radicskft@gmail.com (Ha van helytörténeti információja a Daru utca 1. szám alatti sarokingatlanról, örömmel olvasnék arról is!) Köszönettel és Tisztelettel: Radics Róbert