Pávás házak

Az "alföldi szecesszió" egyik jellegzetessége a különböző díszítőrendszerekbe ültetett, sorozatban gyártott stukkók használata. Számos házat kapcsol össze egy-egy motívum egyezése, azonossága, vagy kísérteties hasonlósága. Ez utóbbira remek példa egy kecskeméti és egy nyíregyházi ház pávája.

Nyíregyháza, Szent István u. 34.

Kecskemét, Küküllő u. 1.

A két épület teljesen másképp néz ki, de a motívumon kívül még egy jellemzőjük közös: az építtető szándéka. A polgárosodó társadalom jele a reprezentatív, igényesen kiképzett homlokzat. Nagyon finom a kecskeméti stukkó rajzolata és domborulata, s még száz év után is díszíti a homlokfalat. A nyíregyházi páva laposabb, síkszerűbb, viszont aranyozott és színezett, háromszög alakú üvegbetéteket ültettek a cserépbe és a kapu fölötti páva tollai közé. Ezek a különbségek arra mutatnak, hogy a két stukkónak az előképe azonos. (Meglehet, de nem valószínű, hogy egyik épület szolgált a másik számára előképül, de ezt nem lehet bizonyítani, hiszen a parasztpolgári építészet egyik legfőbb jellemzője a dekorációt alkotó különböző eredetű elemek együttes applikációja.)

A kecskeméti épület L-alaprajzú, soros beépítésű, utcavonalra emelt polgárház. A pávás mezők a homlokzatot tagoló pilaszterek felső részén helyezkednek el. A nyíregyházi pávák ugyancsak a pilaszterfőket helyettesítik. Ez utóbbiról tudható, hogy Führer Miklós tervezte Keresztessy Sárika számára 1909-ben, a kecskeméti épületről nem szól a szakirodalom. (Führer terve egyébként nem mutatja ezeket a pávákat, csak a kapu fölöttit.)