Vízy László magánkiadásban megjelent műve (Pártázatok káprázata) sok más épület mellett a kiskunfélegyházi városházáról is közöl adatokat. Ezek azonban Gerle János 1990-ben megjelent gyűjtésének eredményeit veszi át. Megállapításai Vas József jelentőségének, koncepciójának fel nem ismeréséről vagy alulbecsüléséről tanúskodnak:
"Morbitzer neve összeforrt Kiskunfélegyházával. A városháza és annak pártázatos homlokzata, díszes tornya az Alföld egyik meghatározó építészeti jelképévé vált. Művészetében építészetté alakította - a magyaros szecesszió által a hely szelleméből táplálkozó népművészet formakincsét. Lechner Ödön hatásaként értékeljük, hogy a magyaros építészetnek nincs közvetlen kötött formarendje, éppen változatosságában rejlik egyedi értéke, amely téralakításban és az épület formálásában valósul meg."
(Vízy László: Pártázatok káprázata. A Zsolnay-kerámia a századforduló építészetében és szobrászatában, szerzői kiadás, Budapest 2011, 48-49.)
Az előkép, Lechner Ödön nagyon is koncepciózus formarenddel és ornamentális rendszerrel dolgozott, az tehát, hogy a félegyházi városháza additív jellegű térkompozíciója és formakapcsolásai (ez valóban Morbitzer építészetének jellemzője) egymáshoz képest idegenül hatnak, semmiképp sem lehet Lechner hatása. Ugyanígy kétséges kijelenteni, hogy a népművészet építészetté transzponálása/transzformációja Morbitzer részéről tudatos program lett volna. Morbitzer önálló műveként pusztán az épület tornya méltatható, amely gótikus előképekkel rendelkezik, az épület téralakítása Vas József részéről pedig közigazgatási épületek hagyományos beosztását követi. Valóban, az épületnek nincs kötött formarendje, avatott szem könnyen észreveszi az épülethez szervetlenül hozzákapcsolt torony esetleges megoldását, amelynek az alaprajzban is van nyoma.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése