Kiskunfélegyvárosháza: város és építészet: A Molnár Imre-féle ház ma

2012. február 23., csütörtök

A Molnár Imre-féle ház ma

Rövidhír adta tudtul a Félegyházi Közlöny 2012. évi első számában ("A városé lett a kommendáns hivatal", in: FKözl 21. évf. 1. sz., 2012. jan. 13., 1. és 3. o.), hogy a Kossuth u. 10. sz. alatti, 323 helyrajzi számú, 1254 négyzetméter területű ingatlan, a volt kommendáns hivatal, az építtetőjéről Molnár Imre-féle háznak nevezett, 1899-1900-ban épült (s nem 1907-ben, mint ezt az újságban olvashatjuk) ház állami tulajdonból átkerült Kiskunfélegyháza Város Önkormányzatának tulajdonába. Az 1449/2011. (XII. 22.) számú kormányrendelet (Magyar Közlöny, 2011. évf. 157. szám, 38650-38655. old.; letölthető innen) értelmében ingyenesen. A feltétel az, hogy a város az ingatlant 15 évig nem idegenítheti el, és a birtokbavételtől számított 15 évig a megjelölt hasznosítási célnak (ifjúsági garzonlakások kialakítása) kell megfelelnie, azaz, nemsokára fiatal párok otthona lesz, és ha megkezdődik a felújítás, mint ezt a lap tudtul adja, a város egyik dísze lesz.

A felújítás valóban ráférne az épületre úgy kívül, mint belül. A Kossuth utcai homlokzat állapota elkeserítő. A stukkó díszek lepotyogtak, a vakolat mállik, helyenként a tégla is kilátszik. (Ez persze a 19-20. század fordulójának kivitelezési gyakorlatára vezethető vissza. A klinker-téglás homlozatra vakolatból készültek a ma már hiányos ablakkeretelő sávok.) A bejárati ajtó ablakait betörték, a kovácsoltvas ajtódíszen befütyül a szél. (Egy időben ráadásul zárva sem volt a kapu, így bárki garázdálkodhatott az épületben.) A felújítás önmagában örvendetes, de több kérdést vet fel, s e kérdéseknek Kiskunfélegyháza épített öröksége megóvásából óriási jelentősége lenne. Úgy hallottam, hogy a földszintet, ahol egykor óvoda működött, üzlethelyiségekké alakítják át. Ezzel önmagában még nem lenne probléma, hiszen Molnár Imre is üzlethelyiségeknek adta ki a földszint egy részét, képeslapokon pedig látni, hogy a Hunyadi utca felé eső részen több bejárati ajtó volt, ahol most ablak van. Az üzletekké való visszaalakítás tehát az eredeti homlokzathoz való visszatérés lehetne. A nem olyan messze lévő Bányai Mór-féle ház példája azonban, ahol szintén földszinti üzlethelyiségeket létesítettek, elgondolkodtató. A Bányai-ház eredeti szegmensíves ablakzáródásait 2007-2008-ban megszüntették (hiába tiltakozott ellene Fekete János helytörténész) és az ablakok helyét egyenes záródású kirakatok foglalták el, természetesen lépcsővel ellátott bejáratokkal, amit már 1909-ben is csak azért engedélyeztek, mert már megépültek, az építési szabályrendelet a kiugró lépcsőket tiltotta. Jogosan lehet tehát tartani attól, hogy ahol most a Molnár Imre-féle házon ablakok vannak a földszinten, hamarosan ajtók lesznek. Ahhoz azonban szűkek ezek a nyílások és arra alkalmatlanok, hogy azok valódi üzletportálként működhessenek, ezért ha valóban üzlethelyiséget szeretnének bennük kialakítani, akárhonnan nézem, bővíteni kell őket, vagyis: az eredeti állapotot szétverni. Hogy mi lesz az épülettel, azt egyelőre nem lehet megmondani. A Molnár Imre-féle ház történeténél és esztétikai értékeinél fogva a város épített örökségének, amelyről szabályrendeletet is alkottak a városatyák 2007-ben, becses darabja. Ezért jó lenne, ha a felújítás tervezői majdan figyelembe vennék a sajnos csak száz éves képes levelezőlapokról rekonstruálható homlokzatot.