Versengő látomások

Moravánszky Ákos adta 1988-ban írt, 1998-ban második kiadásban megjelent könyvének a Versengő látomások címet, amellyel az Osztrák-Magyar Monarchia államainak egymással versengő nemzeti historizáló és szecessziós építészeti jelenségeit írta le. Az ő címadását parafrazeálva a kiskunfélegyházi Kossuth utca dualizmuskori kiépülése is leírható. Képriport következik. (Kép hiányában nem közlöm Kiskunfélegyháza első emeletes magánházát, Zámbó Imre 1866-ban épült, 1908-1910 körül átépített házát, amely az első volt a sorban.)

Szarvas András-féle ház (1873)

 

Feuer-ház (1897-1899)

Molnár Imre-féle ház (1899-1900)

Kiss Lajos-féle ház (1899)

Propper Miksa-féle ház (1909)

Bányai Mór-féle ház (1909-1910)

Kossuth u. - Deák Ferenc u. 2., jelenleg ismeretlen ház, Zámbó Imre házának helyén (1908-1910 körül)

Korona Szálló (morzsák)

A Szentpály József szegedi építész tervezte Korona Szálló épülete már a felavatás után húsz évvel javításra szorult a felhasznált építőanyag minősége miatt. Története során számos alkalommal végeztek rajta javítási munkálatokat, utoljára az 1990-es években. Göncz Árpád köztársasági elnök jelenlétében 1996-ban átadták a Móra Ferenc Művelődési Központ (ma Petőfi Sándor Városi Könyvtár és Művelődési Központ) megújult épületét. Igaz, akkor a Korona utcai szárnyon nem végeztek munkálatokat, ott csak 2009-ben nyíltak meg az új közösségi terek.

Az alábbiakban néhány morzsát teszek közzé az épületről.

1986-ban, amikor a városháza előtt, a Kossuth utca torkolatánál állították fel a jelzőlámpákat, a Korona még nem volt felállványozva, rövidesen azonban erre is sor került. (Félegyházi Közlöny 1986. júl. 25. 8.) 1993-ban már a hulló vakolatra fotók és egy vitriolos találós kérdés hívta fel a figyelmet. (B. Gy.: „Találós kérdés”, in: FKözl. 1993. márc.19. 8.) A felújítás után a díszterem bronzból készült, egyenként másfél mázsa súlyú csillárjait Eskulits Tamás kecskeméti szobrász mintázta újra. (Galambos: „Nincs helyük a csillároknak”, in: FKözl. 1993. okt. 1. 2.) Az ő műve Bajcsy-Zsilinszky Endre 1989-ben felavatott szobra is.

Zsip-zsup, kenderzsup.

Ziegler Géza

Ziegler Géza
Építőmester, építész (1869-?)

Tervezőként:
Hoffer Imre háza, Kiskunfélegyháza, Petőfi tér 2., 1898-1899
Vármegyeháza, Rimaszombat, 1900-1902
Puky József háza, Kiskunfélegyháza, dr. Holló Lajos u. 23., 1900
Sarlós Boldogasszony-templom átépítési terve, Kiskunfélegyháza, 1901 (nem valósult meg, a terv nem ismert)
Kiskunfélegyházi városháza pályaterve, 1904 (nem ismert)
Hoffer József háza, Kiskunfélegyháza, Pázmány u. 6-8., 1907 
Budapest VI., Hernád u. 40. 1913 (A szecessziós Csikágó, in:  hg.hu, 2012. jún. 22.)

Kivitelezőként:
Baumgarten Sándor - Herczeg Zsigmond: Vakok intézete, Bp.1899-1904 http://www.szecessziosmagazin.com/magazin7/baumgartenvakokiskolaja.php
Dötzer Ferenc - Pártos Gyula: Szent István-templom (1873-1877), tetőzet javítása, Kiskunfélegyháza, 1903.

Ifj. Ziegler Géza
Építőmester, közgazdász (1896-1966)
Nagyszénás, rádióállomás
Tárnok, rádióállomás. (Bakos szerk. 1992, 154)

Zieglerről lásd továbbá a Budapest 100 honlapját: http://budapest100.hu/epiteszek/ziegler_geza.922.html

Tiszakécskéről

Néhány kép, amit még mobiltelefonnal kattintottam 2006 nyarán. (Ez magyarázza a rossz képminőséget, ezért elnézést kérek.) Akkor ezek ragadták meg a figyelmem:

A templom, ...

... egy ház, ...

... egy másik ház szecessziós részlete, ...

... az óvoda szecessziós részlete, ...

... egy nebarokk-posztmodern ház, ...

... egy torony, ...

... egy ház, ebben szállt meg Móricz Zsigmond, ...

... újabb szecessziós lakóházrészlet, ...

... s még egy szecessziós részlet. 

Néhány adat az Építő Iparból

Leginkább csak úgy saját jegyzeteimből lassacskán hatalmasra duzzadó adattáram megkönnyítésére, de azt hiszem, közérdek is, ha néhány, nekem nem különösebben fontos adatot közreadok az Építő Ipar 29-ik, 1905-ös évfolyamából.

Az adatokat (amelyek biztosan további kritikának vetendők alá), az alábbi sorrendben sorakoztatom föl:

építési engedély száma, Építtető Neve, cím, épület típusa, Építész Neve (hivatkozás alapja: folyóirat, dátum. old.) Mivel az Építési Ipar minden héten közölte az építési engedélyt nyert (és elutasított) budapesti magánépítkezések ilyen adatait, bőséges forrásul szolgálhatnak az olyan ismert építészek életművének (és persze az ismeretlenebbekének) kutatásához, mint Márkus Géza, vagy éppen Vas József, akiről jelen esetben nem tudjuk, hogy az általam keresett építésszel azonos, vagy azzal az építőmesterrel, aki oklevelét 1903-ban szerezte és később mérnöki szabadalmakkal szerzett nevet. (Kiss - V. Szinnyai 1997, 149)

201197/1905, Heideckel Sándor, Fogarasi út 7., gyárépület, Vas József (Építési Ipar, 1905. okt. 29. 366.)

19480/1905, Tóásó Pál, Bosnyák u. 2329 egyk. hrsz., kétemeletes ház, Tóásó Pál (Ép. Ip. 1905. okt. 22. 357.)

177921/1905, Malonyai Dezső, Izsó u. 6., kétemeletes nyaraló, Csimár Károly (Ép. Ip. 1905. szept. 24. 326.)

163106/1905, Erdey Gyula, Bakáts tér 9213 egyk. hrsz., háromemeletes bérház, Márkus Géza (Ép. Ip. 1905. aug. 20. 291.)

153193/1905, Ziegler Géza - Nocker Ferenc, Klauzál u. 4953 egyk. hrsz., Ziegler Géza (Ép. Ip. 1905. aug. 13. 284.)

121233/1905, Hajcsy György, háromemeletes ház, Karvaly Gyula (Ép. Ip. 1905. júl. 2. 240.)

Előhívás 01 - A városháztorony rekonstrukciója

Előhívás címet adtam annak a bejegyzéssorozatnak, amely a blog indulása előtti élményeimet, fotóimat, épületbejárasaimat, általában véve: benyomásaimat adja majd közre. Elsőként a kiskunfélegyházi városháza toronyfelújításáról készült néhány képem. 2007-ben építették az állványzatot, először csak annak felmérésére, hogy milyen állapotban van a torony, mivel repedések jelentek meg rajta. (Ilyenek repedéseket lehet látni Bagyinszky Zoltán Gerle Jánossal közösen jegyzett könyvének fedelén is. Bagyinszky - Gerle 2008) Aztán az állványzat maradt, mert a torony sürgősen felújításra szorult. Sajnos a pontos eseményeket akkor még nem tudtam nyomon követni. Így egyszer csak azt vettem észre, hogy az állvány már nincs is ott, csak a járdába fúrt csavarok mély nyomai. Az alábbiakban a nem túl gazdag sajtóanyagot gyűjtöttem össze, s néhány archív képet teszek közzé.

A Kossuth-táblának jó hátteret adott a faállványzat. (2008 május)

2008 május

2008 május

2008 augusztus

2008 augusztus

Így néz ki az, amikor a dátumbélyegző elállítódik, és a fotós időutazást kénytelen tenni...

2008 szeptemberében az állványt tovább építették, az majdnem eltakarta az egész tornyot.

Ma is jól látszódnak a megtisztított, helyreállított részek (2009 április)

2009 április

2002: http://www.kozbeszerzes.hu/static/KEarchiv/0208/0935.html
2002: http://www.kozbeszerzes.hu/static/KEarchiv/0236/7403.html
2008. szept. 25. http://www.regionaplo.hu/archiv/46-archivum/22952-kiskunfelegyhaza-ujra-szep-lesz-a-torony
2009. márc. 26. Kész a torony, in: Félegyházi Közlöny 2009. márc. 26. 3. old. (Befejeződött a rekonstrukció, a műszaki átadásra március 18-án került sor. Összesen 50 millió forintba került, ebből húszmilliót pályázaton nyert a város, ebből 14 millió a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács pályázatán.)
2009. júl. 28. Horváth László fotói: http://www.laszlohorvathphotos.com/2009/07/lehet-e-kecskevel.html
2011. márc. 31. Félegyházi Közlöny http://felegyhazikozlony.hu/?p=8684
2011. márc. 31. Új köntösbe öltözik a városháza díszterme, in: A hírmondó 2011. márc. 31. 6. old. A napokban kezdődött el a rendbe tétel, épp a kifestés folyik.
2011. április 14. Megszépült a városháza díszterme, in: Félegyházi Közlöny 20. évf. 7. sz. 2011. április 14. 1. old. (Befejeződött a díszterem rendbe tétele, kijavították a gipszstukkókat, beázásokat. A munkálatok költségét a biztosító állta.)

Adorján Károly

A városházára 1903 decemberében kiírt, 1904-ben elbírált első tervpályázatra beadott pályaművek szerzői között igen elismert neveket találunk. Komor Marcell és Jakab Dezső, Benes Imre, Takách Béla... hogy csak azokat említsük, akiket jobban ismert az építészettörténet. A díjazott pályaművekről már többször esett szó jelen blogban, (Morbitzer Nándor, Vas József - Takách Béla, Fejér Lajos - Riter Ignác, Ybl Lajos, Sebestyén Artúr). A díjazatlan pályaművekre azonban nem kérdeztem még rá. Nem is igen kérdezhettem, mert azok némely esetben még a levéltárban sem maradtak fenn eredetiben. E visszaküldött pályaművek felbukkanása hagyatékokból remélhető. Kivétel Benes Imréé, mert ez az egyedüli az első pályázati fordulóból, amely nyilvánosságot látott: közölte a Magyar Pályázatok című lap 1906-ban. Nem remélem tehát, hogy a díjazatlan, a pályázóknak visszaküldött pályaművek nyomára valaha is fény derül. Mindenesetre közzéteszem ezt a bejegyzést, hátha útjára indul a nagyvilágban egy ötlet.

     A díjazatlan pályaművek közé tartozott Adorján (Adler) Károlyé, aki akkoriban, 1880-tól Miskolc főmérnöke volt. (Forrás: regi.miskolc.hu) Jó lenne utánajárni, hogy az építésznek, akinek emléke Miskolcon elevenen él, hová lett a hagyatéka, és ha megvan, megtalálható-e benne a félegyházi városházához készített pályaterve.