Adatok Jeney Ernő életéhez és munkásságoz

Művei, épületei

Nagykőrös, Mentovich utca 2, Polgári leányiskola (terv: 1903, kivitel: 1904-1905)

Nagykőrös, Szabadság tér 1, Postapalota (terv: 1904, kivitel: 1904-1905).

Nagykőrös, városháza, vázlatterv, 1911 ("Az új városháza", in: Nagykőrös és vidéke 1. évf. 11. sz. 1911. május 11. 1-2.)

Nagykőrös, szálloda, terv, F. Szabó Ernővel közösen ("Jegyzetek", in: Nagykőrös és vidéke 3. évf. 16. sz. 1913. április 19. 1.)

Budapest, Szent László út 135-143, MÁV tisztviselői lakóházak, 1912. (tervpályázat, I. díj). (Gerle - Kovács - Makovecz 1990, 72)

Pécs, MÁV igazgatósági épület, 1914-1917 (Gerle - Kovács - Makovecz 1990, 72)

Életrajzi adatok

1876-ban született Érendréden, 1918-ban hunyt el Budapesten. (Gerle - Kovács - Makovecz 1990, 72)

1902. december 1-től - sikeres pályázat útján - Nagykőrös városi mérnöki tisztjét töltötte be. Ev. református vallású, 26 éves fiatalemberként került Nagykőrösre. A helyi sajtó így számolt be a megválasztásról: "Választása, amennyire eddigi működéséből, bizonyítványaiból, ajánlóleveleiből következtethetnünk lehet, nyereségnek mondható. Az új mérnök tanársegéde volt az országos mérnök és építész egyesület elnökének, Czigler Győző műegyetemi tanárnak, aki melegen ajánlotta is most, volt tanársegédét megválasztás végett két itteni kollégájának, barátjának Ádám Lászlónak és Szentpétery Károly mérnöknek."
„Jeney Ernő”, in: Nagykőrösi Hírlap, 25. évf. 48. sz. 1902. november 30. 4.

"Eljegyzés", in: Nagykőrösi Ujság 5. évf. 14. sz. 1905. április 1. 3. (Jeney 1905. március 28-án jegyezte el Nemcsik Gusztáv földbirtokos és gőzmalomtulajdonos lányát, Teréziát.)

"A postapalota lakásainak bérbeadása", in: Nagykőrösi Ujság 5. évf. 32. sz. 1905. augusztus 5. 4. (Évi 500 konoráért Jeney maga is az általa tervezett bérházba, a Postapalotába költözött.)

"Esküvő", in: Nagykőrösi Ujság 5. évf. 34. sz. 1905. augusztus 19. 3. (Augusztus 22-én tartják az esküvőt.)


[hirdetés], in: Nagykőrös és vidéke 1. évf. 14. sz. 1911. június 1. 14. (Jeney és neje ingatlanát Bekes Bálint és neje vették meg 432 K-ért)

A félegyházi levéltár tervtárából

A BKMÖL Kiskunfélegyházi Részlegében található térképek, fényképek, képeslapok és tervrajzok jelenleg nincsenek rendezve. Szabad legyen hivatkoznom erre, amikor mind Czigler Győzőnek, mind Nagy Virgilnek, mind Morbitzer Nándornak, mind pedig a városháza első-második tervpályázatának újabb tervei kerültek ma elő, amelyekről korábban még a levéltárosnak sem volt tudomása.

Csak néhány, fontosabbnak ítélt terv adatait teszem az alábbiakban közzé. Magukat a terveket közlési engedély hiányában nem áll módomban itt megosztani. Az adatsorok így épülnek fel: Tervező, terv megnevezése, évszám, technika, jelzési adatok (j. j. l. = jelezve jobbra lent), méret (magasság x szélesség), egyéb kapcsolódó információ.

Pártos Gyula: a Korona Szálló homlokzati terve, [1884], tus, akvarell, karton, j. j. l. Pártos Gyula műépítész, 51,6 x 76,1 cm. Jobb oldalán szakadt, szennyeződött. Hozzátartozó iratanyag: BKMÖL V. 175/b. I. 516/1885

Pártos Gyula: a Korona Szálló alaprajza, [1884], tus, akvarell, papír, j. j. l. Pártos Gyula műépítész, 54 x 80 cm, szakadt, szennyeződött, jobb felső sarka hiányzik. Hozzátartozó iratanyag: BKMÖL V. 175/b. I. 516/1885

Morbitzer Nándor: homlokzati terv a zárda és leányiskola épületéhez, 1912. július 10., tus, akvarell, paszpartuzott karton, j. j. l. Morbitzer Nándor ép. / 1912. VII. 10., 41,5 x 64,5 cm. Hozzátartozó iratanyag: BKMÖL V. 175/b. I. 997/1911

Komor Marcell - Jakab Dezső - Gesztesi Mihály: a központi elemi iskola pályaterve, Pázmán[y] utcai homlokzat, 1904. március 1., tus, akvarell, kartonra ragasztott papír, j. j. l.: Budapest 1904. / mart. 1. Komor Marcell / Jakab Dezső / Gesztesi Mihály / építészek, 37 x 44 cm. Erősen szennyeződött. Hozzátartozó iratanyag: BKMÖL V. 175/b. I. 648/1903

Komor Marcell - Jakab Dezső - Gesztesi Mihály: a központi elemi iskola pályaterve, Egyház téri (ma Béka tér) főhomlokzat, 1904. március 1., tus, akvarell, ceruza, kartonra ragasztott papír, j. j. l.: Budapest 1904. / mart 1. / Komor Marcell / Jakab Dezső / Gesztesi Mihály építészek, 37 x 43,8 cm. Erősen szennyeződött. Hozzátartozó iratanyag: BKMÖL V. 175/b. I. 648/1903

Endre Andor: A félegyházi Vásár utca [ma Kossuth utca] térképe, 1866, tus, papír, j. j. l.: Jelen térképet a' helyszinén gyűjtött jegy- / zetek alapján készítette / Félegyházán Febr: 16-án 1866-ik évben: / Endre Andor / Mérnök, 62,6 x 79 cm.

Félegyháza város vendéglője, első emeleti alaprajz, sokszorosított példány, 50 x 70 cm, [1885. febr. 28.]. Gyűrött. Szignálatlan, de egy másik példány alapján sejthető, hogy Balázs Ervin budapesti építész 1885-ös terveihez tartozik. Hozzátartozó iratanyag: BKMÖL V. 175/b. I. 516/1885

Danszky Mihály: Horgony kávéház homlokzati terve, tus, papír, j. j. l. Danszky Mihály építőmester, 21,2 x 25,5 cm.

Morbitzer Nándor: a kiskunfélegyházi városháza első pályaterve, alternatív alaprajzi részletek, 1904, tus, kartonra ragasztott papír, j. j. l.: Morbitzer Nándor / okl. építőmester és építész, 36,2 x 52,1 cm. Hozzá tartozó iratanyag: BKMÖL V. 175/b. I. 648/1903

Sebestyén Artúr: a kiskunfélegyházi városháza második pályaterve, keresztmetszet, 1904. szeptember 29, tus, kartonra ragasztott papír, j. j. l.: 1904 Sept. 29 / Sebestyén Artúr / műépítész, 44,5 x 44,8 cm. Hozzá tartozó iratanyag: BKMÖL V. 175/b. I. 648/1903

Ybl Lajos: a kiskunfélegyházi városháza pályaterve, keresztmetszet, 1904, tus, akvarell, kartonra ragasztott papír, j. j. l.: Ybl Lajos / műépítész, 52,8 x 65,6 cm. Hozzá tartozó iratanyag: BKMÖL V. 175/b. I. 648/1903

Fejér Lajos - Ritter Ignác: A kiskunfélegyházi városháza első pályaterve, keresztmetszet, 1904. február 28., tus, akvarell, kartonra ragasztott papír, j. j. l.: Tervezték: / Fejér Lajos / Ritter Ignác / okl. építészek / Bpest. 1904. febr. 28., 39,5 x 53,8 cm. Hozzá tartozó iratanyag: BKMÖL V. 175/b. I. 648/1903

Sebestyén Artúr: a kiskunfélegyházi városháza első pályaterve, 2. emeleti alaprajz, 1904, tus, akvarell, kartonra ragasztott papír, j. j. l. Sebesyén Arthur műépítész, 59,8 x 52,6 cm. Hozzá tartozó iratanyag: BKMÖL V. 175/b. I. 648/1903

Fejér Lajos - Ritter Ignác: a kiskunfélegyházi városháza első pályaterve, pincealaprajz, 1904. február 28., tus, kartonra ragasztott papír, j. j. l.: Tervezték: Fejér Lajos / Ritter Ignác / okl. építészek / Bpest 1904. febr. 28., 52,6 x 54 cm. Hozzá tartozó iratanyag: BKMÖL V. 175/b. I. 648/1903

Sebestyén Artúr: a kiskunfélegyházi városháza első pályaterve, pincealaprajz, 1904, tus, akvarell, kartonra ragasztott papír, j. j. l.: Sebestyén Arthur műépítész, 59,8 x 52,7 cm. Hozzá tartozó iratanyag: BKMÖL V. 175/b. I. 648/1903

[Vas József - Takách Béla]: a kiskunfélegyházi városháza első pályaterve, pincealaprajz, 1904, tus, kartonra ragasztott papír, j. nélk., 53 x 55,6 cm. Hozzá tartozó iratanyag: BKMÖL V. 175/b. I. 648/1903

Morbitzer Nándor: a kiskunfélegyházi városháza első pályaterve, keresztmetszet, 1904, tus, akvarell, kartonra ragasztott papír, j. j. l.: Morbitzer Nándor okl. építőmester és építész, 42,8 x 63,9 cm. Hozzá tartozó iratanyag: BKMÖL V. 175/b. I. 648/1903

A városházi istálló mészárszékké alakításának tervezete, földszinti alaprajz, tus, papír, 56,5 x 80 cm.

A régi képezdéből átalakítandó apácák vezetése alatt álló iskola tervezete, emeleti alaprajz az Oskola utca és Béke téri épületekről és udvarukról, tus, papír, 72,5 x 60,1 cm. Hátoldalán írás: 5364/ki. 1907. számhoz

Nagy Virgil: iskolaépület átalakítási terve, 1889, tus, papír, 47,5 x 37,4 cm.

Komor Marcell - Jakab Dezső - Gesztesi Mihály: a központi elemi iskola pályaterve, földszinti alaprajz, 1904, tus, színezés, kartonra ragasztott papír, j. j. l.: Budapest 1904 mart 1 / Komor Marcell / Jakab Dezső / Gesztesi Mihály / építészek, 49,8 x 42,9 cm. Hozzá tartozó iratanyag: BKMÖL V. 175/b. I. 648/1903

Czigler Győző: leányiskola elszámolási tervmelléklete, keresztmetszet, tus, papír, j. j. l. Czigler, 49,4 x 63,5 cm.

Czigler Győző: leányiskola elszámolási tervmelléklete, emeleti alaprajz, tus, papír, j. j. l. Czigler, 56,7 x 81,5 cm.

Czigler Győző: leányiskola elszámolási tervmelléklete, földszinti alaprajz, tus, papír, j. j. l. Czigler, 56,7 x 81,5 cm.

Czigler Győző: leányiskola elszámolási tervmelléklete, pincealaprajz, tus, akvarell, papír, j. j. l. Czigler, 56,7 x 81, 5 cm.

[Morbitzer Nándor]: húsárucsarnok, homlokzat és metszetek, 1902 február, tus, papír, 62,6 x 82,5 cm. Hozzá tartozó iratanyag: BKMÖL V. 175/b. I. 3688/1902

[Morbitzer Nándor?]: húsárucsarnok, alaprajz, tus, pausz, 108 x 82,5 cm. Hozzá tartozó iratanyag: BKMÖL V. 175/b. I. 3688/1902

Morbitzer Nándor: húsárucsarnok, keresztmetszet, 1903. április 2., tus, akvarell, kartonra ragasztott papír, j. j. l. Budapest 1902. IV/2. / Morbitzer, 35 x 79,5 cm. Hozzá tartozó iratanyag: BKMÖL V. 175/b. I. 3688/1902

Morbitzer Nándor: húsárucsarnok, Zsibárus utcai homlokzat, 1903. április 2., tus, akvarell, kartonra ragasztott papír, j. j. l. Budapest 1903. IV./2. / Morbitzer, 35 x 79,5 cm. Hozzá tartozó iratanyag: BKMÖL V. 175/b. I. 3688/1902

Pártos Gyula és Zámbó Géza levélváltása

Újabb forrásközlés, ezúttal a kiszemelt építész, akiknek Zámbó Géza kiskunfélegyházi polgármester írt, Pártos Gyula. Hogy milyen ügyben, (és milyen hangnemben!) az az alábbiakból kiderül.
Az iratok forrása: BKMÖL V. 174/b. II. 1407/1888.

1.)

            „Tekintetes Pártos Gyula úrnak

                                   műépítész

                                               Budapesten

                                               Andrássy út 69. sz.

Folyó évi október hóban volt szerencsém az itteni új templom kijavítása és biztosítására vonatkozó terveket és költségvetést észrevételezés végett Tekintetességednek megküldeni.

Miután ezekre vonatkozólag mind ez ideig választ nem kaptam, bátor vagyok Tekintetességedet felkérni, hogy ezen terveket észrevételeivel együtt hozzám mielőbb visszajuttatni szíveskedjék, hogy a közönséget megnyugtathassam s a kijavításhoz szükséges előintézkedéseket megtehessem.

Kelt Kun-félegyházán 1891. okt. 18.

Ulrich                                                 Zámbó

főjegyző                                             polgámester”

2.)

                        „Tekintetes Pártos Gyula úrnak

                                               műépítész

                                                           Budapesten

Az itteni újtemplom kijavítására és biztosítására vonatkozó tervek és költségvetés mielőbbi visszaküldése iránt a múlt évi december hó 18-án megkeresést intéztem Tekintetességedhez, melyre választ mindez ideig nem nyertem.

Felelősségem tudatában újból kénytelen vagyok Tekintetességedet a leghatározottabban felhívni, hogy a közel 5 hónap óta nála levő terveket és költségvetést a legrövidebb idő alatt juttassa vissza hozzám, nehogy kényszerülve legyek az ügy érdekében oly irányú intézkedéseket tenni, melyek elkerülését magam is lehetőleg óhajtom.

Kelt Kun-félegyházán 1892. február 1.

        Ulrich             Zámbó

        főjegyző          polgármester”

3.)

                      „Tekintetes Dr. Zámbó

                                   polgármester úrnak

Kis Kún félegyháza

Folyó hó 3-án vett becses átiratára mindenekelőtt szabadjon konstatálnom, hogy múlt évi December hó 18ki kelettel én semmiféle sürgető megkeresést nem kaptam és úgy arra választ nem is adhattam.

Arra nézve is szabadjon egy kis rectitificatiot [helyesbítést] kockáztatnom mintha a tervek és költségvetések már közel 5 hó óta volnának nálam, ami már csak a végett sem lehetséges, mert azok csak 1891 Septb hó 23-án állíttattak ki a szakértők által s nekem csak octb 24ki kelettel lettek elküldve és így alig 3 hónap óta vannak kezeimnél.

Megvallom ez is elég idő hogy írásbeli észrevételeimet megtehettem volna, mentségül kérem elfogadni először nagy elfoglaltságomat s másodszor is különösen azt, hogy azon véleményben voltam miszerint tavasz előtt a javítási munkák úgy sem foganatosíttatnak, elég jó kor fogok becses felhivatásuknak megfelelni, ha az Észrevételeimet február hó folytán terjesztem be tekintetes polgármester úrnak.

Becses sürgető átirata folytán egy napig sem akarok késni s azért van szerencsém mellékelve Észrevételeimet az összes iratok és rajzokkal együtt tekintetes polgármester urnak tisztelettel átküldeni.

Budapesten 892. feb. 5-én kiváló tisztelettel

Pártos Gyula
műépítész”

Jegyzet: Pártos mellékeltem megküldte az Észrevételek című jelentését, amelyben konstatálta a Szent István templom hibáit, s javaslatokat is tett a hibák kijavítására. Pártosnak megküldték Czigler Győző és Sigray Jakab jelentését a templom állapotáról. Pártos egyetértett velük abban, hogy az épületen megjelent komoly repedések oka az épület süllyedése, de a leghatározottabban elutasított magától minden felelősséget, hiszen a templomot tőle 1880-ban átvették. Ennek ellenére a város azt fontolgatta, hogy pert indít az építész ellen. A pert nem indították meg, de továbbra is úgy gondolták, hogy Pártosnak érdekében áll, hogy az általa tervezett templom jó karban legyen, ezért a közgyűlés határozata értelmében a következő levelet írta neki a polgármester:

4.)

„Pártos Gyula műépítész úrnak

Budapesten

A félegyházi újtemplom kijavítása foganatba vétetvén, erről azzal van szerencsém értesíteni, hogy a folyamatban levő munkálatokat megtekintheti, s amenyiben a javítási munkák keresztülvitele ellen egyben vagy másban kifogása lenne, saját erkölcsi reputátioja érdekében, azt hozzám bejelentheti.

Félegyháza 1892. aug. 20.

Zámbó”

Jegyzet: Pártos a levére nem reagált. Teljesen érthető: a várossal soha nem volt jó viszonyban, erre bizonyságként szolgálnak a fentebb közölt levelek is. (Bővebben lásd Kállainé Vereb - Kőfalviné Ónodi szerk. 2010)

Czigler Győző és Zámbó Géza levélváltása

A forrásközlés nem a blogok feladata, legalábbis ilyen blogot még nem láttam. Ideje hát elkezdeni!

Még akkor is érdemes ezt megtenni, ha ebben a blogban a forráskritikai jegyzetelésre nincs lehetőség. Ezért csak az irat jelzetét közlöm, meg azt a tényt, hogy a szövegeket mai helyesírásunknak megfelelően adom közre, az eredetiben olvasható hiányokat (vessző, központozás) pótoltam, az esetleges értelemzavaró hibákat elhagytam. Idegen szavak esetén zárójelben megadtam a szó jelentését. 

Czigler Győző meg nem valósult iskolaépületéről egy korábbi bejegyzésben már írtam. Azonban a városban megfordult más ügyben. Zámbó Géza polgármester felkérte a Szent István templom 1892-es javítási munkálatainak felülvizsgálatával. S mással is, az iratokból kiderül. A leveleket nem Czigler írta, azokat csak aláírásával hitelesítette. Az iratok forrása: BKMÖL V. 174/b. II. 1407/1888.

Czigler Győző. (Művészet, 1905)

1.)

„Tekintetes Polgármester úr!

Megbízatásunkban eljárva szerencsénk van a Kúnfélegyházi róm. Kath. Kéttornyú új templom helyreállítására vonatkozó javaslatunkat illetve véleményünket mellékelve átküldeni.

            Az esetben ha bármi nemű felvilágosításokra lenne szükség szívesen rendelkezésére állunk

            A templom régi terveit a mai postával küldjök és kérjük a kiállítátott tértivevénynek beküldését.

            Maradunk kiváló tisztelettel

Budapes, 1891. évi szeptember hó 23-án

alázatos szolgái

Czigler

Sigray János

építész”

2.)

                                   „Nagyságos Czigler Győző úrnak
                                               műegyetemi dékán és tanár

                                                           Budapesten

Még a múlt évnyarán volt szíves Nagyságod meghívásomra az itteni r. kath. Templomot Sigray fővárosi mérnök úr közbenjöttével megvizsgálni s annak biztosítása és kijavítása iránt tervezet és költségvetést készíteni.

            Mivelhogy ezen munkálat körüli fáradozásaikért felszámított díjakat ezideig Nagyságod nekem közölte, egész tisztelettel felkérem, hogy het- és napidíjaikat valamint a költségvetés és tervrajz elkészítéseért felszámítandó munkadíjaikat szíveskedjék tudomásomra hozni, hogy azokat köszönettel kiegyenlíthessen.

            Egyszersmind felkérem Nagyságodat, hogy a munkálat keresztülvitelére legyen szíves egy olya megbízható építési vállalkozót ajánlani, kire ezen gondosságot igénylő munka kivitelét egész nyugodtással reá bízhatnék.

            Szíves értesítését mielőtt kérve, maradok

tisztelettel

Zámbó

Polgármester

Kun-félegyházán 1892. május 24."

3.)

                       

„Nagyságos Czigler Győző műegyetemi tanár

                                   műépítész úrnak

                                               Budapesten

Bátorkodom mellékelve a kunfélegyházi rom: cath: ujtemplomra vonatkozó összes iratokat a rajzokkal együtt a javítási munkák leszámolása céljából megküldeni.

Kun-félegyháza, 1893. évi ápril hó 29-én.

Zámbó

polgármester”

4.)

„Nagyságos Polgármester úr!

Nagyságodnak f. évi aprilis hó 25-én 2988 szám alatti szíves intézkedése folytán a Kún-félegyházi új templom helyreállítási munkálataira vonatkozó és Ujszászy János vállalkozó által beadott végszámlát átvizsgáltam, azt a helyszínén a teljesített munkálatokkal összehasonlítottam és miután azt találtam, hogy a munka kevés kisebb részletektől eltekintve pontosan és szakszerűen teljesíttetett, szerencsém van javasolni, hogy a vállalkozónak 8780 frt 31 kr-ra helyesbített keresetösszege a munka folyama alatt részére kiutalványozott előlegek levonása, valamint a biztosítási összegnek szerződés szerinti visszatartása után kiutalványoztassék. Ezen biztosítási összeg elégséges arra, hogy a bádogos munkálatoknál esetleg még előforduló kisebb hiányok fedezhetők legyenek, magától értetődvén, hogy a szerződési kezességi idő leteltével a munka a városi mérnök által még egyszer felülvizsgálandó lesz, mely felülvizsgálat után fog a biztosítéki összeg vállalkozó részére esedékessé lenni.

            A tényleges összeg és vállalkozó szerződési összege közötti különbözte, illetve túlkiadás abban leli magyarázatát, hogy a munkálatok foganatosítása közben kitűnt, hogy a templomoldal hajóin levő és rendes körülmények között meg nem vizsgálható fedélzet részek elkorhadtak és azoknak újjal való kiváltása, valamint bádoggali lefedése múlhatatlanul szükséges volt. Elkerülhetetlenül szükséges volt továbbá a falkapocsvasak és falazatok mennyiségének fokozása, amint az ilye helyreállítási munkálatok keresztülvitelvénél másként nem is lehet, hacsak az egész munka értékét kétségessé nem akarjuk tenni, azért bátorkodom tisztelettel ajánlani, hogy ezen túlkiadás a ttes [tekintetes] Tanács által utólagosan jóváhagyassék.

            E munkálatok által a templom, - mint arról mindenki meggyőződhetett – biztosítva van; fordulhatnak elő kisebb süppedések, de azok veszélyessé már nem lehetnek.

            Ott, hol a két torony, mely nem lett aláfalazva egész súlyával a talajra nehezedik kis süppedés legelőbb állhat be; ez az oromzaton mutatkozhatik, veszélyessé azonban az sem lehet.

            Megtörtént a templom biztosítására tehát minden, amit szakszerűen tenni lehetett és e tekintetben Kún-Félegyháza közönsége meg lehet nyugodva.

Kiváló tisztelettel

Nagyságodnak

alázatos szolgája

Czigler

Budapesten, 1893. július 1-én.”

Czigler Győző egy meg nem valósult műve

Czigler Győzőnek már többször említettem ebben a blogban a nevét. Először is közölhetem, hogy a múltkor még csak kérdőjellel neki tulajdonított budapesti bérház az ő műve, az aláírás azokon a terveken azonos azokkal a tervekkel, amelyeket ma néztem meg a félegyházi levéltárban.

1889. október 18-án Agócs János ótemplomi plébános, Mihálovits Jenő városi mérnök és Ulrich István jegyző jelentették Zámbó Géza polgármesternek, hogy megállapították annak az iskolának a helyiségei számát, amelynek felépítését Schuster Constantin váci püspök 1888-ban tett 40 000 forintos és Kalmár Józsefné Fazekas Anna 1890-ben tett 50 000 frt-os alapítványai tettek lehetővé. A városi mérnök elkészített három alaprajzot, mindhármat pauszra: pince, földszint és első emelet alaprajzát, amelyeket azután a polgármester bemutatott Czigler Győzőnek, miután az építészt a városba hívta 1891-ben (BKMÖL V. 175/b. I. 1456/1889):

Nagyságos Czigler Győzőnek

tanár a Kir. József műegyetemen

Budapesten

IX. ker. Üllői út 11. sz.

Kun-félegyháza városa egy internátussal összekötött s szerzetesnők vezetése alatt álló 8 osztályú leánynevelő intézetet óhajt építeni.

     Tudva azt, hogy Nagyságod már hasonló czélú intézetek tervezésével foglalkozott, teljes bizalommal fordulok Nagyságodhoz azzal a kéréssel, szíveskedjék ide kirándulni beépítendő telek megtekintése és az intézet prospectusának és tervezete elkészítésének megkészítése végett.

     Kívánatosnak kell azonban jeleznem, hogy Nagyságod utazásainak idejét velem előzetes tudassa, hogy az e czélra kiküldött bizottság összehívása iránt ideje korán intézkedhessem.

     Kunfélegyházán 1891. marcz. 18.

Zámbó

polgármester.

Czigler elfogadta a felkérést, és 1891. július 20-án elkészített két tervváltozatot is. Az első változat (39,8 x 49,7 cm, j. j. l. Czigler 1891. júl. 20, színes homlokzati vázlatterv, tus, akvarell; alaprajza 56,6 x 47,7 cm. j. j. l. Czigler 1891. júl. 20., tus, szakadt) 3+6+1+6+3 tengelyesen teljesen szimmetrikus egyemeletes épületet mutat. Középen a főbejárat nyílik, tőle jobbra és balra is a földszinten és az emeleten is hat-hat, hat-hat téglalap alakú ablak. A két sarokrizalit előreugrik, így a besüllyedő bejárati részhez előkert is került. U-alakú alaprajzának tengelyéhez tornaterem csatlakozik, a telken nincs melléképület jelölve. A második tervváltozat (37,8 x 49,7 cm, j. j. l. Czigler 1891. júl. 20., tus, erősen szennyeződött) az elsőhöz hasonló, a középtengelyre szimmetrikus homlokzatot mutat, a főbejárat felett barokk toronnyal, az oldalrizalitokon nem ablakokkal, hanem historizáló szobrokkal. Ez a második tervváltozat bizonyult sikeresebbnek, a végső tervektől ez csak a legkisebb részletekben különbözik. 1891. november 12-én ennek a változatnak rövidített változatát mutatta be Czigler (43,5 x 49,8 cm, j. j. l. Czigler 1891. nov. 12., tus). Az oldalrizalitokon itt is szobrok állnak félköríves fülkében, azonban a főhomlokzat csak 1+3+1+3+1 tengelyes. Ennek a változatnak elkészült az oldalhomlokzati vázlatterve is (43,5 x 49,8 cm, j. j. l. Czigler 1891. nov. 12., tus). A nyugati homlokzatról készült rajz az emeleten félköríves, zárókővel és vállkőig archivolttal díszített ablakokat, a földszinten téglalap alakú ablakokat mutat. 3+1+4+1+3 tengelyes homlokzatát attikával díszített rizalitok tagolják, földszintje kváderezett. A hozzájuk tartozó földszinti (64,6 x 44,5 cm, j. j. l. Czigler 1891. nov. 12.) és emeleti alaprajz vázlatterve (64,9 x 44,6 cm, j. j. l. Czigler 1891. nov. 12.) szabálytalan négyszögű telken építendő, U-alaprajzú épületet mutatnak, amelynek első emeletén a bejárati csarnok fölött kápolna van (ez magyarázza tehát a tiszta neoreneszánsz homlokzathoz illesztett neobarokk tornyot).

A végleges tervek visszatérnek a második változathoz. A színezett homlokzati terv az előzőkhöz képest érett, végleges elképzelést mutatnak. A homlokzat (57 x 81,2 cm, j. j. l. Czigler, dátum nélkül, tus, akvarell) a második változat felnagyított, és a felnagyítás következtében díszítettebb változata. Földszintjén téglalap alakú, emeletén félköríves záródású, zárókővel és a vállkőig archivolttal díszített ablakokkal. Az 1+5+1+5+1 tengelyes homlokzat emeleti ablakai között kör alakú kerámiabetétek, az épült két szélső rizalitján félköríves fülkében szobrok (esetleg sgrafittó?). A bejárat fölött a kápolna ablaka félköríves, korinthoszi fejezetekkel ellátott pilaszterek keretezik, az ablak fölött félköríves timpanon mögül barokk torony emelkedik. A hozzá tartozó keresztmetszet (57,4 x 61,5 cm, j. j. l. Czigler, dát. nélk., tus), földszinti és emeleti alaprajzokon (mindkettő 66,8 x 93,5 cm, j. j. l. Czigler, dát. nélk, tus, a földszinti alaprajznál a gazdasági épület alaprajza is látható) kívül a telek északkeleti sarkába tervezett gazdasági épület terve is elkészült (homlokzat, oldalnézet és metszet, 57,5 x 81,2 cm, j. j. l. Czigler, dát. nélk. tus). Tornacsarnok nincs. Az U-alakú épület középtengelyébe esik a főbejárat, felette az emeleten a kápolna és a lépcsőház. Az udvarra az egyébként szűk folyosókból nyíló ablakokból lehetett volna lenézni. A földszinten lett volna óvoda, tantermek, az emeleten a kápolnán kívül hálószobák, zongoraszoba. Az étkező, a fáskamra és a mosókonyha az építő bizottság szerint a pincébe került volna, Cziglertől azonban pincealaprajzot nem ismerünk.

Az épület, amely a mai Móra Ferenc Gimnázium helyén lévő, a gimnázium 1896-os építése előtt lebontott kaszárnya helyén épült volna (a Szent István templom és a Wesselényi utca közé), nem valósult meg, 1894-ben az építéstől elállt a város. (Lásd részletesebben Kőfalviné Ónodi 2009)

Tárcsás saroképületek

Az a legfőképp vakolatból kiképzett tárcsákkal jellemezhető, a neobarokk alfajának számító stílusváltozat, amelyről röviden szakdolgozatomban is megemlékeztem a Táby József-féle ház kapcsán, és amelyre első megjelent dolgozatomban is felhívtam a figyelmet, leginkább Czigler Győző (1850-1905) nevéhez köthető. Nem ismerem Czigler aláírását, de az a ház, amelyet Csávásssy Kiss Janka építtetett 1904-1905-ben, lehet, hogy Czigler műve. Az egy belsőudvarral rendelkező saroképület módosított terveit 1905. július 13-án hagyták jóvá, a lakhatási engedély 1905. július 31-én kelt. (BFL XV. 17. d. 329, 35720/1-2 hrsz, 1-48 fólió) Ha valóban Czigler volt a tervező, akkor már nem érte meg, hogy felépülve lássa: 1905. március 28-án elhunyt. Az Építő Ipar, a Művészet, a Magyar Iparművészet mind megemlékezett az építészről.

Ugyancsak ezt a tárcsás-historizáló stílust lehet tanulmányozni egy másik épület tervein is. (BFL XV. 17. d. 329. 36758 hrsz, 1-33. fólió) A négyemeletes, egy belső udvaros saroképületet Szentpály József építtette új szabályozási vonal mentén a VIII. kerületi Baross utca és Szentkirályi utca kereszteződésénél. A terveket 1906. február 2-án hagyták jóvá. Az építkezést ezek alapján elkezdhették, és mivel a síkfödém megengedte, a földszinti alaprajzban néhány kisebb változtatást lehetett eszközölni, így a sarokra eső bolthelyiségeket egybenyitották. A Réti Síkfödém Vállalat (egykori címük: Bp. VII. Peterdi u. 35.) által készített módosított tervet 1906. május 12-én hagyták jóvá. 1907. június 1-én újabb tervváltoztatást hagytak jóvá, ekkor viszont nemcsak a földszinti bolthelyiségek változtak. Az első emeleti zárterkélyek nyitottak lettek, alakjuk pedig nem trapéz, mint a korábbi terveken, hanem a homlokzat síkjával szöget bezáró oldalakat az alaprajzon körzővel leharapták, így nemkonvex nyitott erkélyek jöttek létre. A második emelet erkélyei téglalap alakú, mindhárom oldalán ablakkal rendelkező zárterkélyek lettek, mint a harmadik emelet erkélyei is, a negyedik emelet erkélyei nyitottak maradtak. A használatbavételi engedély 1907. augusztus 1-én kelt. Ekkor azonban a pince és műhelyraktárak még nem voltak kiszáradva. Ezeket a hatóság 1907 novemberében vizsgálta meg, a használatbavételi engedélyt Szentpály 1907. november 23-án kapta meg. Az épület földszintjén tehát boltok voltak, az épület többi szintjén pedig lakások. Az utcára néző ablakok mögött két traktus húzódik meg a tervek szerint, a Baross utcai szomszéd felé eső épületszárnyban (ahol a földszinten a házmesteri lakás volt) egy. Az épület bejárata lépcsőházzal és a lépcsőházban felvonóval a Baross utcáról nyílik. A manzárdtetőt is beépítették, itt is lakásokat alakítottak ki. Az úri lakások szalonjai és szobái az első, második és harmadik emeleten az utcára néznek. Az épületen később lakáskorszerűsítéseket hajtottak végre. 1989-ben tatarozták a homlokzatot. 

Ehhez az épülethez számos kérdés kapcsolódik. Először is, ki volt Szentpály József, aki nemcsak az építtető, hanem a tervező is volt? Aláírásához szép bélyegző is tartozik, eszerint címe Bp. V. Lipót körút 12. Azonos lehet azzal a szegedi építésszel, aki 1886-ban a kiskunfélegyházi Korona Szállót tervezte?

A másik, számomra sokkal fontosabb kérdés viszont az, miért nem egyezik az épület homlokzata a tervvel? Azért kértem ki ugyanis a levéltárban a 36758 helyrajzi számhoz tartozó terveket, mert Budapest VIII. kerületi építészeti topográfiájában (Déry 2007) nem szerepel az épület tervezője, sem az építtető neve, sem az építés dátuma, s mert saroképület lévén, de még jobban magát az épületet nézve okkal remélhettem, hogy azonos lehet azzal a házzal, amelynek földszinti és első emeleti alaprajzát a Magyar Építőművészet 1909-ben közölte Vas József neve alatt. (A blog egy korábbi bejegyzésében ígértem a kérdésnek utána nézni.) A folyóiratban közölt alaprajzok azonban nem feletethetők meg maradéktalanul a Baross u. 21. sz. háznak. Bár a Szentkirályi utca első emeletén a terven is 10 és az épületen is 10 ablak nyílik, és bár a sarkon mindkettőn félköríves zárterkély van, kétkedésre ad már az is okot, hogy az épület első emeletén a tervvel szemben két erkély van, az pedig végképp nemleges választ az azonosság kérdésére, hogy a terv első emeleti 2ablak+1zárterkély+2ablak+1zárerkély+1ablak-sora nem egyezik a Baross utcai homlokzat 1ablak+1erkély+3ablak+1erkély+1ablak-sorával. Tehát ez nem a Vas tervezte Baross utcai bérház. De nem egyezik meg maradéktalanul Szentpály terveivel sem. Hogy a neobarokk motívumok helyett mikor és hogyan kerültek kék kerámiák az épületre, nem tudni, viszont a terveken látható és az épületen ma is meglevő Baross utcai félköríves záródású, ablakokkal ellátott oromzatok, (amelyek közt a tervek szerint egykoron háromszögletű, timpanonra emlékeztető, két pillérrel ellátott üvegablak volt), arról tanúskodnak, hogy Szentpály épülete megváltozott formában ma is áll. (A tervhez képes drasztikusan megváltoztak például az erkélyek elrendezései is.) És még egy rejtélynek tűnő adat, az 1991-es korszerűsítéskor a tervdokumentációban a négyemeletes épületről azt írták: "A korszerűsítésre kerülő lakás egy ötemeletes, alápincézett hosszfőfalas épület földszintjén helyezkedik el, az udvari szárnyban."

Sajnos Vas József Baross utcai házát még tovább kell keresni. Néhány Baross utcai saroképületet már kizártam, a fentebb említett kettőn kívül azokat, amelyeknél a topográfiában olvasható a tervező neve, de úgy látszik, a keresés még eltart egy darabig, különösen, ha Vas épülete ma már nincs meg...

Vas József: Baross utcai bérház, Magyar Építőművészet, 7. évf. 8-9. sz. (1909)