Nagy Virgil Kiskunfélegyházán

A temesvári születésű budapesti építészmérnök, Nagy Virgil (1859-1921) nevét eddig Kiskunfélegyházával kapcsolatban senki nem említette. (A budapesti Szabadság hídon és a régi Erzsébet hídon kívül nem is nagyon emlegetik. Pedig 1907-ben a brit építészeti szövetség - Royal institute of British Architects - is levelező tagjának választotta. Róla lásd: Lechner Jenő: Nagy Virgil, in: Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye, 1921, 354-355; Fábián Gáspár: Nagy magyar építőművészek, I., szerző kiadása, Bp. 1936, 56-57.; Ritoók Pál: Brit elismerések magyar építészeknek, in: Romantikus kastély, szerk. Vadas Ferenc, Bp. 2004, 533-539.) Az alábbiakban vele kapcsolatos dokumentumokat szeretnék közreadni.

Nagy Virgil 1888 novemberében járt Félegyházán, ahol megvizsgálta a Szent István templomon, a régi városházán és az algimnáziumon megjelent repedéseket. Az iskolaépület és a nem sokkal korábban, 1880-ban felszentelt templom repedéseit aggályosnak találta. A városi tanács felkérte a javítási munkálatok előkészítése céljából, hogy a szükséges anyagokról készítsen listát.

„Tekintetes polgármester úr!

A múltkori megbeszélésünk értelmében van szerencsém a legszükségesebb anyagok jegyzékét megküldeni, azon kéréssel, miszerint azt lehetőleg pontosan kitöltött annak idején a kérdéses megkereséshez csatolni méltóztassék. A költségvetés alakjára nézve Benkó könyvének 167[.] lapján azon értelmezés foglaltatik, hogy az egyes munkanemek mennyisége a méretszámításból a költségvetésben jegyzendők, tehát a méretszámítás, és tulajdonképpen az árelemzés is, ezen értelmezés szerint, a költségvetést megelőző szükséges művelet, s annak alapját képezi; minthogy pedig az államépítészeti hivatal az összeget alakban kiállított költségvetés megbírálásába nem bocsátkozhatik, jó volna Gregersent (ezen körülmények felemlítésével) felszólítani, hogy költségvetését a méretszámítás/előmérték/Vorausmats [?] csatolásával kiegészítse.

            Magamat tek. Polgármester úrnak szíves figyelmébe ajánlván maradtam

            Budapesten 1889. márcz. 20-án mély tisztelettel

Nagy Virgil

építész kir. mérnök.”

BKMÖL V. 174/b. II. 1407/1888

A tanács elhatározta az épületek mielőbbi kijavítását, Mihálovits Jenő városi mérnök 1889 júliusában elkészítette a munkákra kiírandó nyilvános pályázat feltételeit. Augusztusban Nagy Virgil elkészítette a templomnál szükséges munkálatok költségtervezetét. Ez az építész szerint 2378,97 forintot tett ki.

Augusztusban újabb műszaki véleményt és vele együtt költségvetést is adott. A műszaki véleményben a Szent István templom repedéseit konstatálta (pl. a mellékhajó középső ablakpárjának tengelyében a fal a padlóig megrepedt az épület süllyedése következtében). Azt a szóbeszédet is közli (s ez valóban csak szóbeszédnek bizonyult), hogy a két torony közti oromfal repedését villámcsapás okozta. Megfigyelte, hogy a rossz szellőzés miatt penészednek a falak, amelyek kifestésére így nem lehetett gondolni.

Benkó utalt könyvét nem sikerült fellelnem, de hasonló témájú könyv lehet, mint az éppen 1889-ben megjelent Gonda Béla hasonló témájú, Építési tanácsadó című könyve, amelyet a Félegyházi Hírlap is reklámozott.

A levélben megnevezett Gregersen azt a Gregersen G. és fiai céget jelenti, akik 1889-ben készítették az 1889-1890-ben épült Kossuth utcai kaszárnyaépület terveit.

Pártos Gyula és Zámbó Géza levélváltása

Újabb forrásközlés, ezúttal a kiszemelt építész, akiknek Zámbó Géza kiskunfélegyházi polgármester írt, Pártos Gyula. Hogy milyen ügyben, (és milyen hangnemben!) az az alábbiakból kiderül.
Az iratok forrása: BKMÖL V. 174/b. II. 1407/1888.

1.)

            „Tekintetes Pártos Gyula úrnak

                                   műépítész

                                               Budapesten

                                               Andrássy út 69. sz.

Folyó évi október hóban volt szerencsém az itteni új templom kijavítása és biztosítására vonatkozó terveket és költségvetést észrevételezés végett Tekintetességednek megküldeni.

Miután ezekre vonatkozólag mind ez ideig választ nem kaptam, bátor vagyok Tekintetességedet felkérni, hogy ezen terveket észrevételeivel együtt hozzám mielőbb visszajuttatni szíveskedjék, hogy a közönséget megnyugtathassam s a kijavításhoz szükséges előintézkedéseket megtehessem.

Kelt Kun-félegyházán 1891. okt. 18.

Ulrich                                                 Zámbó

főjegyző                                             polgámester”

2.)

                        „Tekintetes Pártos Gyula úrnak

                                               műépítész

                                                           Budapesten

Az itteni újtemplom kijavítására és biztosítására vonatkozó tervek és költségvetés mielőbbi visszaküldése iránt a múlt évi december hó 18-án megkeresést intéztem Tekintetességedhez, melyre választ mindez ideig nem nyertem.

Felelősségem tudatában újból kénytelen vagyok Tekintetességedet a leghatározottabban felhívni, hogy a közel 5 hónap óta nála levő terveket és költségvetést a legrövidebb idő alatt juttassa vissza hozzám, nehogy kényszerülve legyek az ügy érdekében oly irányú intézkedéseket tenni, melyek elkerülését magam is lehetőleg óhajtom.

Kelt Kun-félegyházán 1892. február 1.

        Ulrich             Zámbó

        főjegyző          polgármester”

3.)

                      „Tekintetes Dr. Zámbó

                                   polgármester úrnak

Kis Kún félegyháza

Folyó hó 3-án vett becses átiratára mindenekelőtt szabadjon konstatálnom, hogy múlt évi December hó 18ki kelettel én semmiféle sürgető megkeresést nem kaptam és úgy arra választ nem is adhattam.

Arra nézve is szabadjon egy kis rectitificatiot [helyesbítést] kockáztatnom mintha a tervek és költségvetések már közel 5 hó óta volnának nálam, ami már csak a végett sem lehetséges, mert azok csak 1891 Septb hó 23-án állíttattak ki a szakértők által s nekem csak octb 24ki kelettel lettek elküldve és így alig 3 hónap óta vannak kezeimnél.

Megvallom ez is elég idő hogy írásbeli észrevételeimet megtehettem volna, mentségül kérem elfogadni először nagy elfoglaltságomat s másodszor is különösen azt, hogy azon véleményben voltam miszerint tavasz előtt a javítási munkák úgy sem foganatosíttatnak, elég jó kor fogok becses felhivatásuknak megfelelni, ha az Észrevételeimet február hó folytán terjesztem be tekintetes polgármester úrnak.

Becses sürgető átirata folytán egy napig sem akarok késni s azért van szerencsém mellékelve Észrevételeimet az összes iratok és rajzokkal együtt tekintetes polgármester urnak tisztelettel átküldeni.

Budapesten 892. feb. 5-én kiváló tisztelettel

Pártos Gyula
műépítész”

Jegyzet: Pártos mellékeltem megküldte az Észrevételek című jelentését, amelyben konstatálta a Szent István templom hibáit, s javaslatokat is tett a hibák kijavítására. Pártosnak megküldték Czigler Győző és Sigray Jakab jelentését a templom állapotáról. Pártos egyetértett velük abban, hogy az épületen megjelent komoly repedések oka az épület süllyedése, de a leghatározottabban elutasított magától minden felelősséget, hiszen a templomot tőle 1880-ban átvették. Ennek ellenére a város azt fontolgatta, hogy pert indít az építész ellen. A pert nem indították meg, de továbbra is úgy gondolták, hogy Pártosnak érdekében áll, hogy az általa tervezett templom jó karban legyen, ezért a közgyűlés határozata értelmében a következő levelet írta neki a polgármester:

4.)

„Pártos Gyula műépítész úrnak

Budapesten

A félegyházi újtemplom kijavítása foganatba vétetvén, erről azzal van szerencsém értesíteni, hogy a folyamatban levő munkálatokat megtekintheti, s amenyiben a javítási munkák keresztülvitele ellen egyben vagy másban kifogása lenne, saját erkölcsi reputátioja érdekében, azt hozzám bejelentheti.

Félegyháza 1892. aug. 20.

Zámbó”

Jegyzet: Pártos a levére nem reagált. Teljesen érthető: a várossal soha nem volt jó viszonyban, erre bizonyságként szolgálnak a fentebb közölt levelek is. (Bővebben lásd Kállainé Vereb - Kőfalviné Ónodi szerk. 2010)

Czigler Győző és Zámbó Géza levélváltása

A forrásközlés nem a blogok feladata, legalábbis ilyen blogot még nem láttam. Ideje hát elkezdeni!

Még akkor is érdemes ezt megtenni, ha ebben a blogban a forráskritikai jegyzetelésre nincs lehetőség. Ezért csak az irat jelzetét közlöm, meg azt a tényt, hogy a szövegeket mai helyesírásunknak megfelelően adom közre, az eredetiben olvasható hiányokat (vessző, központozás) pótoltam, az esetleges értelemzavaró hibákat elhagytam. Idegen szavak esetén zárójelben megadtam a szó jelentését. 

Czigler Győző meg nem valósult iskolaépületéről egy korábbi bejegyzésben már írtam. Azonban a városban megfordult más ügyben. Zámbó Géza polgármester felkérte a Szent István templom 1892-es javítási munkálatainak felülvizsgálatával. S mással is, az iratokból kiderül. A leveleket nem Czigler írta, azokat csak aláírásával hitelesítette. Az iratok forrása: BKMÖL V. 174/b. II. 1407/1888.

Czigler Győző. (Művészet, 1905)

1.)

„Tekintetes Polgármester úr!

Megbízatásunkban eljárva szerencsénk van a Kúnfélegyházi róm. Kath. Kéttornyú új templom helyreállítására vonatkozó javaslatunkat illetve véleményünket mellékelve átküldeni.

            Az esetben ha bármi nemű felvilágosításokra lenne szükség szívesen rendelkezésére állunk

            A templom régi terveit a mai postával küldjök és kérjük a kiállítátott tértivevénynek beküldését.

            Maradunk kiváló tisztelettel

Budapes, 1891. évi szeptember hó 23-án

alázatos szolgái

Czigler

Sigray János

építész”

2.)

                                   „Nagyságos Czigler Győző úrnak
                                               műegyetemi dékán és tanár

                                                           Budapesten

Még a múlt évnyarán volt szíves Nagyságod meghívásomra az itteni r. kath. Templomot Sigray fővárosi mérnök úr közbenjöttével megvizsgálni s annak biztosítása és kijavítása iránt tervezet és költségvetést készíteni.

            Mivelhogy ezen munkálat körüli fáradozásaikért felszámított díjakat ezideig Nagyságod nekem közölte, egész tisztelettel felkérem, hogy het- és napidíjaikat valamint a költségvetés és tervrajz elkészítéseért felszámítandó munkadíjaikat szíveskedjék tudomásomra hozni, hogy azokat köszönettel kiegyenlíthessen.

            Egyszersmind felkérem Nagyságodat, hogy a munkálat keresztülvitelére legyen szíves egy olya megbízható építési vállalkozót ajánlani, kire ezen gondosságot igénylő munka kivitelét egész nyugodtással reá bízhatnék.

            Szíves értesítését mielőtt kérve, maradok

tisztelettel

Zámbó

Polgármester

Kun-félegyházán 1892. május 24."

3.)

                       

„Nagyságos Czigler Győző műegyetemi tanár

                                   műépítész úrnak

                                               Budapesten

Bátorkodom mellékelve a kunfélegyházi rom: cath: ujtemplomra vonatkozó összes iratokat a rajzokkal együtt a javítási munkák leszámolása céljából megküldeni.

Kun-félegyháza, 1893. évi ápril hó 29-én.

Zámbó

polgármester”

4.)

„Nagyságos Polgármester úr!

Nagyságodnak f. évi aprilis hó 25-én 2988 szám alatti szíves intézkedése folytán a Kún-félegyházi új templom helyreállítási munkálataira vonatkozó és Ujszászy János vállalkozó által beadott végszámlát átvizsgáltam, azt a helyszínén a teljesített munkálatokkal összehasonlítottam és miután azt találtam, hogy a munka kevés kisebb részletektől eltekintve pontosan és szakszerűen teljesíttetett, szerencsém van javasolni, hogy a vállalkozónak 8780 frt 31 kr-ra helyesbített keresetösszege a munka folyama alatt részére kiutalványozott előlegek levonása, valamint a biztosítási összegnek szerződés szerinti visszatartása után kiutalványoztassék. Ezen biztosítási összeg elégséges arra, hogy a bádogos munkálatoknál esetleg még előforduló kisebb hiányok fedezhetők legyenek, magától értetődvén, hogy a szerződési kezességi idő leteltével a munka a városi mérnök által még egyszer felülvizsgálandó lesz, mely felülvizsgálat után fog a biztosítéki összeg vállalkozó részére esedékessé lenni.

            A tényleges összeg és vállalkozó szerződési összege közötti különbözte, illetve túlkiadás abban leli magyarázatát, hogy a munkálatok foganatosítása közben kitűnt, hogy a templomoldal hajóin levő és rendes körülmények között meg nem vizsgálható fedélzet részek elkorhadtak és azoknak újjal való kiváltása, valamint bádoggali lefedése múlhatatlanul szükséges volt. Elkerülhetetlenül szükséges volt továbbá a falkapocsvasak és falazatok mennyiségének fokozása, amint az ilye helyreállítási munkálatok keresztülvitelvénél másként nem is lehet, hacsak az egész munka értékét kétségessé nem akarjuk tenni, azért bátorkodom tisztelettel ajánlani, hogy ezen túlkiadás a ttes [tekintetes] Tanács által utólagosan jóváhagyassék.

            E munkálatok által a templom, - mint arról mindenki meggyőződhetett – biztosítva van; fordulhatnak elő kisebb süppedések, de azok veszélyessé már nem lehetnek.

            Ott, hol a két torony, mely nem lett aláfalazva egész súlyával a talajra nehezedik kis süppedés legelőbb állhat be; ez az oromzaton mutatkozhatik, veszélyessé azonban az sem lehet.

            Megtörtént a templom biztosítására tehát minden, amit szakszerűen tenni lehetett és e tekintetben Kún-Félegyháza közönsége meg lehet nyugodva.

Kiváló tisztelettel

Nagyságodnak

alázatos szolgája

Czigler

Budapesten, 1893. július 1-én.”

Czigler Győző egy meg nem valósult műve

Czigler Győzőnek már többször említettem ebben a blogban a nevét. Először is közölhetem, hogy a múltkor még csak kérdőjellel neki tulajdonított budapesti bérház az ő műve, az aláírás azokon a terveken azonos azokkal a tervekkel, amelyeket ma néztem meg a félegyházi levéltárban.

1889. október 18-án Agócs János ótemplomi plébános, Mihálovits Jenő városi mérnök és Ulrich István jegyző jelentették Zámbó Géza polgármesternek, hogy megállapították annak az iskolának a helyiségei számát, amelynek felépítését Schuster Constantin váci püspök 1888-ban tett 40 000 forintos és Kalmár Józsefné Fazekas Anna 1890-ben tett 50 000 frt-os alapítványai tettek lehetővé. A városi mérnök elkészített három alaprajzot, mindhármat pauszra: pince, földszint és első emelet alaprajzát, amelyeket azután a polgármester bemutatott Czigler Győzőnek, miután az építészt a városba hívta 1891-ben (BKMÖL V. 175/b. I. 1456/1889):

Nagyságos Czigler Győzőnek

tanár a Kir. József műegyetemen

Budapesten

IX. ker. Üllői út 11. sz.

Kun-félegyháza városa egy internátussal összekötött s szerzetesnők vezetése alatt álló 8 osztályú leánynevelő intézetet óhajt építeni.

     Tudva azt, hogy Nagyságod már hasonló czélú intézetek tervezésével foglalkozott, teljes bizalommal fordulok Nagyságodhoz azzal a kéréssel, szíveskedjék ide kirándulni beépítendő telek megtekintése és az intézet prospectusának és tervezete elkészítésének megkészítése végett.

     Kívánatosnak kell azonban jeleznem, hogy Nagyságod utazásainak idejét velem előzetes tudassa, hogy az e czélra kiküldött bizottság összehívása iránt ideje korán intézkedhessem.

     Kunfélegyházán 1891. marcz. 18.

Zámbó

polgármester.

Czigler elfogadta a felkérést, és 1891. július 20-án elkészített két tervváltozatot is. Az első változat (39,8 x 49,7 cm, j. j. l. Czigler 1891. júl. 20, színes homlokzati vázlatterv, tus, akvarell; alaprajza 56,6 x 47,7 cm. j. j. l. Czigler 1891. júl. 20., tus, szakadt) 3+6+1+6+3 tengelyesen teljesen szimmetrikus egyemeletes épületet mutat. Középen a főbejárat nyílik, tőle jobbra és balra is a földszinten és az emeleten is hat-hat, hat-hat téglalap alakú ablak. A két sarokrizalit előreugrik, így a besüllyedő bejárati részhez előkert is került. U-alakú alaprajzának tengelyéhez tornaterem csatlakozik, a telken nincs melléképület jelölve. A második tervváltozat (37,8 x 49,7 cm, j. j. l. Czigler 1891. júl. 20., tus, erősen szennyeződött) az elsőhöz hasonló, a középtengelyre szimmetrikus homlokzatot mutat, a főbejárat felett barokk toronnyal, az oldalrizalitokon nem ablakokkal, hanem historizáló szobrokkal. Ez a második tervváltozat bizonyult sikeresebbnek, a végső tervektől ez csak a legkisebb részletekben különbözik. 1891. november 12-én ennek a változatnak rövidített változatát mutatta be Czigler (43,5 x 49,8 cm, j. j. l. Czigler 1891. nov. 12., tus). Az oldalrizalitokon itt is szobrok állnak félköríves fülkében, azonban a főhomlokzat csak 1+3+1+3+1 tengelyes. Ennek a változatnak elkészült az oldalhomlokzati vázlatterve is (43,5 x 49,8 cm, j. j. l. Czigler 1891. nov. 12., tus). A nyugati homlokzatról készült rajz az emeleten félköríves, zárókővel és vállkőig archivolttal díszített ablakokat, a földszinten téglalap alakú ablakokat mutat. 3+1+4+1+3 tengelyes homlokzatát attikával díszített rizalitok tagolják, földszintje kváderezett. A hozzájuk tartozó földszinti (64,6 x 44,5 cm, j. j. l. Czigler 1891. nov. 12.) és emeleti alaprajz vázlatterve (64,9 x 44,6 cm, j. j. l. Czigler 1891. nov. 12.) szabálytalan négyszögű telken építendő, U-alaprajzú épületet mutatnak, amelynek első emeletén a bejárati csarnok fölött kápolna van (ez magyarázza tehát a tiszta neoreneszánsz homlokzathoz illesztett neobarokk tornyot).

A végleges tervek visszatérnek a második változathoz. A színezett homlokzati terv az előzőkhöz képest érett, végleges elképzelést mutatnak. A homlokzat (57 x 81,2 cm, j. j. l. Czigler, dátum nélkül, tus, akvarell) a második változat felnagyított, és a felnagyítás következtében díszítettebb változata. Földszintjén téglalap alakú, emeletén félköríves záródású, zárókővel és a vállkőig archivolttal díszített ablakokkal. Az 1+5+1+5+1 tengelyes homlokzat emeleti ablakai között kör alakú kerámiabetétek, az épült két szélső rizalitján félköríves fülkében szobrok (esetleg sgrafittó?). A bejárat fölött a kápolna ablaka félköríves, korinthoszi fejezetekkel ellátott pilaszterek keretezik, az ablak fölött félköríves timpanon mögül barokk torony emelkedik. A hozzá tartozó keresztmetszet (57,4 x 61,5 cm, j. j. l. Czigler, dát. nélk., tus), földszinti és emeleti alaprajzokon (mindkettő 66,8 x 93,5 cm, j. j. l. Czigler, dát. nélk, tus, a földszinti alaprajznál a gazdasági épület alaprajza is látható) kívül a telek északkeleti sarkába tervezett gazdasági épület terve is elkészült (homlokzat, oldalnézet és metszet, 57,5 x 81,2 cm, j. j. l. Czigler, dát. nélk. tus). Tornacsarnok nincs. Az U-alakú épület középtengelyébe esik a főbejárat, felette az emeleten a kápolna és a lépcsőház. Az udvarra az egyébként szűk folyosókból nyíló ablakokból lehetett volna lenézni. A földszinten lett volna óvoda, tantermek, az emeleten a kápolnán kívül hálószobák, zongoraszoba. Az étkező, a fáskamra és a mosókonyha az építő bizottság szerint a pincébe került volna, Cziglertől azonban pincealaprajzot nem ismerünk.

Az épület, amely a mai Móra Ferenc Gimnázium helyén lévő, a gimnázium 1896-os építése előtt lebontott kaszárnya helyén épült volna (a Szent István templom és a Wesselényi utca közé), nem valósult meg, 1894-ben az építéstől elállt a város. (Lásd részletesebben Kőfalviné Ónodi 2009)