A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Dóczy Pál. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Dóczy Pál. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. december 23., szerda

Hübner Jenő építész levelei Kiskunfélegyházán



1.)
Hübner Jenő ajánlata Kiskunfélegyháza Város Tanácsának az építeni szándékozott közkórház tervezése és művezetése tárgyában, Budapest, 1912. március 26.
Három fol tintaírás, autográf tintaaláírással
BKML V. 175/b. I. 6341/1910, 3798/ki. 1912. sz.


Hübner Jenő műépítész irodájából Budapest II. Zsigmond u. 18.

Kiskunfélegyháza város
            Tekintetes Tanácsának
                                                           Kiskunfélegyháza

A polgármester úr szóbeli felszólítására van szerencsém közölni, hogy egy 80 beteg befogadására építendő s a modern közegészségügyi kívánalmak szerint létesítendő közkórház építési költségét teljes felszereléssel tapasztalati adataim alapján hozzávetőleg 360.000 koronára becsülöm. Ezen nyolcvan beteg befogadására alkalmas kórház tervezésére és művezetésére – tekintet nélkül a létesítési költségekre – átalányösszegben 18.500 korona szóval Tizennyolcezer-ötszáz korona munkadíjért és a művezetéssel járó leutazások költségeinek fedezésére 1500 korona szóval Egyezerötszáz korona átalány összegért vállalkozom.
A fenti átalányösszegek fizetése ellenében az alább felsorolt munkálatokat teljesítem:
            1.) megállapítom az építési programot.
            2.) ennek alapján elkészítem a vázlattervet.
            Ha a vázlatok felsőbb hatósági felülvizsgálata alkalmában netán változtatások rendeltetnének el, úgy a vázlatokat köteles vagyok újból átdolgozni.
            3.) a jóváhagyott vázlatok alapján elkészítem:
                        a.) a tervezetet,
                        b.) az építési költségvetést,
                        c.) a felszerelési költségvetést,
                        d.) a munkaterveket és részletrajzokat,
                        e.) eszközlöm a művezetést,
                        f.) közreműködöm a felülvizsgálatnál.
Szóval elkészíteném az összes építési műszaki míveleteket, végzem a művezetést s magamra vállalom a kórház felszerelésénél való összes intézkedéseet.
Az építési programot és a vázlattervet 1800 kor szóval Egyezernyolcszáz koronáért készítem, azonban csak azon feltétellel, hogy a vázlatok elkészítése és a további műveletek végzésére való megbízás között junktimot állítok fel, azaz a vázlatokat csak az esetben készítem el, ha a város közönsége vele az összes műveletek végzésére szóló szerződést megköti.
A további műveletek végzésére velem kötendő szerződés azonban csak akkor lépne érvénybe, hogyha a város közönsége a kórház építésének keresztülvitelét végleg elhatározná s így azon azon körülményből kifolyólag, hogy ezen további munkálatokra nézve a szerződés már velem előzetesen megköttetik, a város közönségét semmiféle anyagi károsodás nem terhelheti, azaz, ha a város közönsége a vázlatok elkészítése után a kórház építésről végleg lemondana, én kártérítésre igényt nem tartok.
A Tekintetes Tanácsnak
mély tisztelettel
kész szolgája
Budapest 1912. március 26.
Hübner Jenő
műépítész


2.)
Molnár Béla polgármester és Dóczy Pál városi mérnök jelentése Kiskunfélegyháza Város Tanácsának, 1913. április 22.
BKML V. 175/b. I. 6341/1910, 5965/ki. 1913. sz.
Egy fol tintaírás Dóczy autográf tintaaláírásával, Molnár Béla autográf ceruzaszignójával

Tekintetes Tanács!
A képviselőtestület 4513/ki. 76/kgy. 1912. sz. v[ég]határozata [1912. június 23.] folytán Hübner Jenő műépítésszel érintkezésbe léptünk, ki előadta, hogy 3798/ki. 1912. sz. alatt tett ajánlatát fenntartja és így hajlandó az ott elmondottak alapján a vázlatterveket elkészíteni és a v. tanácsnak valamint a belügyminisztériumnak felülbírálás végett bemutatni és az esetleg megkívánt módosítások alapján a végleges vázlat- és végleges részletterveket elkészíteni.
Kkfháza 1913 april 22

Dr. Molnár
polgármester
Dóczy Pál
v[árosi] mérnök

3.)
Dr. Molnár József főügyész jelentése a tanácsnak a kórház ügyében, 1913. május 21.
BKML V. 175/b. I. 6341/1910, 7380/ki. 1913. sz.
egy fol, gépirat, gépelt aláírással

TEKINTETES TANÁCS!

            Hivatkozással 5965/ki. 1913. számú határozatára, jelentésemet tisztelettel a következőkben terjesztem elő:
            A kórház tervezetére az építés művezetésére vonatkozó vállalati szerződést elkészítettem, azt jóváhagyvás, illetve elfogadás végett bemutatom.
            A szerződésre Hübner Jenő építész úr aláíráskor 63 K 50 f bélyegilleték fizetendő. (20 000 K vállalati összeg után a II. fokozat szerinti bélyeg.)
            Az előiratokat visszaterjesztem.
            Az én szerződés készítési díjam 26 K.
Tisztelettel:
Dr. Molnár József
városi főügyész

4.)
Hübner Jenő levele Kiskunfélegyháza város polgármesteri hivatalának, 1913. augusztus 7.
BKML V. 175/b. I. 6341/1910, 11570/ki. 1913. sz.
Két fol autográf tintaírás név- és címbélyegzővel, autográf tintaaláírással, illetékbélyeggel

Hübner Jenő műépítész beadványa az építendő közkórház ügyében kötendő szerződés tárgyában.

[bélyegző:] HÜBNER JENŐ
műépítész
Budapest, II., Zsigmond-utca 18.

Kiskunfélegyháza város
Tekintetes Polgármesteri hivatalának
Kiskunfélegyháza.

7360/ki. 1913. szám alatt vettem az építendő kórház ügyében kötendő szerződésünk egy példányát.
            Első sorban bocsánatát és elnézését kell kérnem hallgatásomért, melyet hosszas betegségem és az evvel kapcsolatos üdülésem okozott.
            A szerződés aláírása előtt igen kérem a Tek. Polgármesteri hivatalt, lenne szíves méltányosságból a szerződés következő kitételeit megváltoztatni:
            1.) A szerződés 2. pontjának bekezdése az eredeti szöveg szerint a következő: „Hübner Jenő műépítész köteles dr. Molnár Béla polgármester felhívása vételétől számított 30 napon belül stb.”
            A fenti szöveg következő módosítását kérem: „Hübner Jenő műépítész köteles dr. Molnár Béla polgármester felhívása vételétől számított 60 (hatvan) munkanapon belül stb.”
            Indoklás: Egy átgondolt kórház vázlatterv 30 nap alatt el nem készíthető.
            2.) A szerződés 5. pontjának szövegében a következők foglaltatnak: „köteles továbbá a művezető építész a kórház építését (?) művezetését kellőleg ellátni, legalább helyenként az építkezést a helyszínén ellenőrizni evégből hetenként egyszer sőt amikor a város vagy az annak részéről kinevezett építő bizottság kívánja stb.”
            A fent leírt szöveg következő módosítását kérem:
            „Köteles továbbá a művezető építész, a kórház művezetését kellőleg ellátni, rendszerint havonként kétszer az építés helyszínén megjelenni, az építkezés ellenőrzése a szükséges felvilágosítások és útbaigazítások céljából. Tartozik továbbá a felülvizsgálatnál s a leszámolásnál – melyet a városi mérnöki hivatal végez – szintén közreműködni s e célből a szükséghez képest a helyszínén megjelenni. Havonként kétszernél többször való megjelenést a város akkor kívánhatja, ha arra az építkezés akadálytalan keresztülvitele szempontjából esetenként elkerülhetetlen szükség van. Tekintettel arra, hogy személyes működésről van szó, igazolt betegség fenti kötelezettség szempontjából vis majort képez
            Ez esetben köteles és jogosult művezető építész maga helyett az építkezés műszaki műveleteire beavatott irodavezetőjét helyettesként kiküldeni.”
Indoklás: Kilenc kórházat építettem az ország különféle törvényhatóságainak, soha sem volt kétszeri megjelenésnél több kikötve és jó lélekkel mondhatom, arra szükség sem volt.
Szükség esetén ezen szövegezés is módot ad a városnak arra, hogy többszöri megjelenést követeljen.
Egyébként is midőn utazási átalányomat 1500 kor[oná]val megtettem, havonként kétszeri megjelenésnél többre nem kalkuláltam.
Ezek után tisztelettel felkérem a tek. Polgármesteri hivatalt, legyen kegyes intézkedni az iránt, hogy a szerződés a fentiek figyelembe vételével módosítassék s nekem aláírás végett mielőbb megküldessék.
Fogadja a tek. Polgármester Úr őszinte nagyrabecsülésem és kiváló tiszteletem nyilvánítását, mellyel maradtam
Budapest 1913. augusztus 7.
Hübner Jenő
műépítész


5.)
A városi főügyész (?) levele Hübner Jenőnek, Kiskunfélegyháza, 1913. augusztus 27.
Egy fol kézirat tintával, piszkozat.
BKML V. 175/b. I. 6341/1910, 11750/ki. 1913. sz.

Tekintetes
Hübner Jenő úrnak
műépítész
Budapest
II. Zsigmond u. 18.

Az építendő kórház művezetésére vonatkozó szerződést az Ön észrevételei figyelembe vételével a város ügyésze által átjavítottam.
            A régi szöveg egy helyen módosul. Míg a régiben a felülvizsgálatnál, a leszámolásnál közreműködni köteles, addig a jelen szöveg szerint a művezető építész kötelessége a leszámolást megejteni; keresztül vinni.
            Szíveskedjék a szerződést aláírni s annak bélyegére 62 K 50 f-t ügyészi munkadíj fejében 26 Koronát készpénzben. „Dr. Molnár József városi ügyész Kiskunfélegyháza” címre elküldeni a szerződéssel együtt.
Kiskunfélegyháza 1913. augusztus 27.


6.)
Hübner Jenő levele Dr. Molnár József városi ügyésznek, Budapest, 1913. december 5.
Egy fol gépirat, autográf tintaaláírással, céges fejléces levélpapíron
BKML V. 175/b. I. 6341/1910, 17905/ki. 1913. sz.

[Céges fejléc:] HÜBNER JENŐ
MŰÉPÍTÉSZ
Budapest, II., Zsigmond utca 18. sz.
TELEFON 59-67.

Nagyságos
Dr. Molnár József úrnak,
városi ügyész,
KISKUNFÉLEGYHÁZA

Hivatkozással folyó hó 2-áról keltezett b. soraira, Kiskunfélegyháza város polgármesterei hivatalától 11570/ki. 1913 szám alatt megküldött szerződést két tanú előtt előttemezett aláírásával ellátva, egy eredeti és egy másolati példányban idemellékelve van szerencsém megküldeni.
            Szabadjon megjegyeznem, hogy az eredeti szerződés másolatát – mivel azon az aláírásra hely nem volt – szószerint újból legépeltettem, és hozzá mint 10.) pontot a következő szöveget vettem fel:
            „A szerződés egy eredeti és egy másolati példányban készült. Az eredeti példány építtető kezében marad, míg a másolati példány a szerződés felsőbb jóváhagyása után szerződő műépítésznek adatik ki.”
            Azt hiszem, ezen pont felvétele ellen nem fog észrevétel felmerülni.
            A fent hivatkozott polgármesteri értesítésben foglaltak szerint külön postautalványon feladtam b. címére a szerződés bélyegköltségére 62,50 koronát, ügyészi munkadíj fejében 26 koronát, összesen 88,50 koronát.
            Fogadja Nagyságod kiváló tiszteletem nyilvánítását, mellyel maradok,
                        Budapest, 1913. december hó 5-én.
Hübner Jenő


7.)
Steiner József levele Kiskunfélegyháza város polgármesterének, 1915. március 3.
Egy fol gépirat atográf aláírással és névbélyegzővel
BKML V. 175/b. I. 6341/1910, 4047/ki. 1915. sz.

Kiskun-Félegyháza rendezett tanácsú város
nagyságos Polgármesterének
Kiskun-Félegyháza.

Megbizatván Kiskun-Halas rendezett tanácsú város építendő közkórházának tervezésével, midőn ezen tervek a nagyméltóságú belügyminiszter úrtól jóváhagyattak, magánúton azon értesülést nyertem, miszerint a Nagyságod vezetése alatt álló r.t. város ugyanilyen méretű és költségű kórházat óhajt létesíteni.
            Kiskun-Halas r.t. városnak, a közkórház terveinek teljes elkészítésére a városra nézve oly előnyös ajánlatot tettem, miszerint a város a terveknek minden költség-risikó nélkül jut birtokába, sőt bizonyos esetben a tervekért egyáltalán díjazást fizetnie nem kell.
            A már jóváhagyott tervek szerint sikerült oly megoldást találnom, mely amellett, hogy minden modern hygenikus igény kielégít, ugyanazon ágyszám mellett, lényegesen kevesebbe kerül, mint a Kiskun-Halas r.t. város által előzőleg beszerzett tervezetek s ajánlatok bármelyike.
            Amennyiben Nagyságod ez ügyben – ugyanazon alapon, mint amelyen Kiskun-Halas város nekem a megbízást adta – tárgyalni óhajt, úgy szívesen állok rendelkezésére, s leutazom Nagyságod minden kötelezettsége[1] nélkül az ügy megbeszélésére.
            Kérem nagybecsű válaszát és vagyok
teljes tisztelettel
Steiner József
STEINER JÓZSEF
okl. építész és építőmester
[olvashatatlan]
BUDAPEST


8.)
Dr. Deskó József városi főügyész-helyettes levele Hübner Jenőnek, 1915. március 29.
Egy fol, gépirat, aláíratlan piszkozat
BKML V. 175/b. I. 6341/1910, 6545/ki. 1915. sz.

[Nyomtatott fejléc:] Dr. DESKÓ JÓZSEF ÜGYVÉD, KISKUNFÉLEGYHÁZA
[191]5. márc. 29.
Nagyságos
HÜBNER JENŐ úrnak
műépítész
BUDAPEST.
II. Zsigmond utca 18.
            Kiskunfélegyháza r.t. város tanácsának 673/ki. 1915. sz. határozatához képest van szerencsém Uraságodnak tudomására hozni ezúttal, hogy miután Uraságod több mint fél év óta egy lépést sem tett az irányú kötelességei terén, hogy az új kórházra vonatkozó tervezeteket elkészítse és megküldje, ennélfogva Kiskunfélegyháza város tanácsa Uraságoddal szemben minden további szerződésbeli összeköttetést megszüntetettnek tekint és az Uraságod további működésére absolute nem reflectál!
            Az Uraságod viselkedése miatt kénytelen lesz a város a felépíteni szándékolt új közkórház művezetését más szakértőre bízni és a vonatkozó tervezeteket és műrajzokat mással elkészíttetni, mert ezzel a kérdéssel tovább egy pillanatig sem lehet várni! Kérem ezen felmondás tudomásul vételét és arról kegyeskedjék részemre írásbeli térítvényt küldeni!
Maradtam kiváló tisztelettel:

ügyvéd,
városi főügyész-helyettes.
ajánlott.


9.)
Hübner Jenő levele Kiskunfélegyháza Város Tanácsának, Budapest, 1915. március 31.
BKML V. 175/b. I. 6341/1910, 5668/ki. 1915. sz.
2 fol gépirat céges levélpapíron, autográf tintaaláírással
A mellékletként feltüntetett 14 tervrajz (1914. szeptember 25- dátummal) hiánytalanul megvan, a 15. mellékletként jelzett tervjegyzék azonban hiányzik az iratok közül.


[Céges fejléc:] HÜBNER JENŐ
MŰÉPÍTÉSZ
Budapest, II., Zsigmond utca 18. sz.
TELEFON 59-67.

[Bélyegző:] A SZERZŐDÉSES VISZONYBÓL KIFOLYÓLAG BÉLYEGMENTES

KISKUNFÉLEGYÁZA R.T. VÁROS
Tekintetes
TANÁCSÁNAK
Kiskunfélegyháza.[2]

            Csatoltan van szerencsém – megbizatásom alapján – a kiskunfélegyházi városi közkórház vázlatterveit tisztelettel megküldeni azon tiszteletteljes kijelentéssel, hogy a Tek. városi Tanácsnak 673/ki. 1915. sz. határozatát, amelyről Dr. DESKÓ JÓZSEF ügyvéd, városi főügyész-helyettes, 1915. március hó 29.-én kelt levele utján a mai napon értesültem, magamra nézve el nem ismerem és a megkötött szerződést a teljes egészében érvényben lévőnek tekintem az alábbiakban előadottak alapján.
            Csodálkozom és szokatlannak tartom, hogy a Tek. Tanács minden előzetes értesítés és a tervek szállítására való felhívás nélkül, vélem a szerződésbeli összeköttetést egyoldaluan megszüntetettnek tekintené.
            Az összes vázlattervek amint az a terveken feltüntetett dátumokról látható, már 1914. évi szeptember havában teljesen készen voltak és határozottan – tényként – hangsulyozom, hogy egy előzetes felhivás vagy értesítés kézhez vétele után az összes terveket, ugy amint azok teljesen készen csatolva vannak, 24 órára már a Tek. Tanács kezei közé juttatni módomban volt.
            A már teljesen kész terveket nem szállítottam azért, mert lehetetlennek tartottam, hogy a Tek. Tanács a jelenlegi világháboru mindent felforgató idejét alkalmasnak tartja egy olyan alkotó aktió meginditásához, mint amilyenre ezen kórház építkezésére szükség van. Tudatában vagyok annak is, hogy a kórház építkezés költségeinek fedezéséhez a Vármegye és a magyar Állam hozzájárulása szükséges és ezen hatóságoknak a mostani háborús viszonyok között alig volna módjukban az építkezés költségeihez hozzájárulni, értesültem továbbá arról is, hogy a Belügyministerium a törvényhatóságokat a beruházásoktól való tartózkodásra hívta fel. Ezeket szem előtt tartva s miután a Tek. Tanács a tervek szállítását meg nem sürgette, a legnagyobb nyugalommal és lelkiismerettel vártam azok szállításával.
            Amidőn még bátor vagyok megjegyezni, hogy hosszú több évtizedes gyakorlatom alatt a szerződéseimből folyó kötelezettségeimnek mindenkor pontosan és lelkiismeretesen eleget tettem, tisztelettel kérem a tervek általános és részletes megmagyarázása céljából személyes meghívásomat, s maradtam a Tek. Tanács
alázatos szolgája:
Hübner Jenő
műépítész.
Budapest, 1915. március hó 31.
Ajánlottan.
Csatolva:         14 drb. terv és
                        1 tervjegyzék
Összesen         15 drb

[Melléklet:]
KISKUNFÉLEGYHÁZÁN építendő városi közkórház vázlattervei.
14 darab.


[1] a gépiratban eredetileg „költsége” szerepelt, ezt tintával „kötelezettsége” szóra javította Steiner
[2] „Kiskunfélegyháza.” aláhúzva

2014. december 30., kedd

Erdélyvárosi háztipológia I: az oromzatos, kiskontyos háztípus

Az 1925-től kiépült Erdélyváros nevű városrész különleges, késő szecessziós jelleget hordozó lakóházairól már többször esett szó ebben a blogban. A következő bejegyzéssorozatban azokról a jól elkülöníthető háztípusokról lesz szó, amelyek e városrész utcaképét (is) meghatározzák.

Az oromzatos, rizalitos, kiskontyos (kontyolt tetős) kislakásos házak típustervét Dóczy Pál városi mérnök készítette 1925-ben. Két lakástípust tervezett. Az utcára két vagy három szobával néző, alaprajzilag kéttraktusos tisztviselői házak abszolút újdonságnak számítottak Kiskunfélegyháza építészetében. Hasonló, oromzatos, kontyos ház már 1913-ban épült (Kocsis Ferenc-féle ház, Jókai utca 5.), s számos ilyen jellegű épület található Nagykőrösön. A kőrösi épületek Szarvas György építész tervei alapján épültek az 1910-es évek első felében. Zömük a kisnemesi klasszicista kúriák alaprajzi vonásait mutatja: földszintesek, L-alaprajzú alaprajzzal rendelkeznek, többnyire szárnyanként egy szobasorral rendelkeznek, az udvarra üvegezett folyosó néz, amit verandaként vagy tornácként használtak. Az 1920-as évek kislakásai abban különböznek e korábbi épületektől, hogy kifejezetten egy család számára tervezték őket, azaz családi házzá váltak.
A gazdasági s egyéb melléképületek nem csatlakoznak hozzájuk, szobák, konyha, s sokszor már fürdőszoba is található volt bennük. Alaprajzuk kéttraktusos. Főhomlokzatuk közvetlenül az utcavonalra épült. Emeletet eredetileg nem építettek hozzájuk, de pincéjük minden esetben volt. Az utcafronti szobák egyikét csekély előreugrású rizalit is kiemeli, amelyen az ablak nagyobb (általában háromosztatú a kétszárnyú ablakokkal szemben). A háromszobás lakásoknál ez a tengely mindig a középső, kétszobásaknál jobb vagy bal oldalra esik. Ereszüket fadíszítmények díszítik. A kontyolt csúcsokat további bádog díszítmények koronázzák. Lábazatuk az Alföldön egyébként ritkaságszámba menő kőből, vagy kővel vegyes téglából épült, a felmenő falazat tégla vagy gyakrabban vályog. Az utcai homlokzatokat (ritkábban az udvarit is) stukkó és/vagy vakolatdíszek teszik változatossá. Némely esetben az oromzat és a padlásablakok építése elmaradt, de a rizalitról nem mondtak le az építők. Minimum egy téglakémény magasodik a cseréptető fölé. A telek nagy, konyhakert létesítésére alkalmas.

Az oromzatos, kiskontyos tisztviselőlakás típushoz sorolható épületek listája:
     Az Erdélyvárosban és a Rokkanttelepen:
          Arad utca 6.
          Arad utca 9.
          Dankó Pista utca 5.
          Dankó Pista utca 10.
          Dankó Pista utca 19.
          Dankó Pista utca 22.
          Dózsa György utca 6.
          Dózsa György utca 13.
          Dózsa György utca 15.
          Dózsa György utca 23.
          Esze Tamás utca 1.
          Gábor Áron utca 30.
          Gábor Áron utca 32.
          Marosvásárhely utca 8.
          Marosvásárhely utca 14.
          Marosvásárhely utca 15.
          Mezősi Károly utca 2. (egykori Levente-otthon, ma óvoda)
          Szegedi út 39.
          Szegedi út 41.
          Szegedi út 43.
     A Kertváros városrészben:
          Ady Endre utca 34.
          Fadrusz János utca 2.
          Holló Béla utca 18.
          Liszt Ferenc utca 7.
     Szórványszerűen, a város más pontjain található házak:
          Attila utca 34.
          Deák Ferenc utca 31.
          Deák Ferenc utca 34.
          Holló Lajos utca 26.
          Jász utca 21.
          József Attila utca 43.
          Kalmár József utca 5.
          Kalmár József utca 17.
          Könyök utca 26.
          Kun utca 55.
          Móra tér 9. (Ipartestületi székház)
          Petőfi utca 5.
          Táncsics Mihály utca 6.
          Tünde utca 2.


A Jókai u. 5. számú ház még 1913-ban épült, alaprajzilag nem tartozik a tisztviselői kislakások közé, előképként azonban számolni lehet vele.
A Deák Ferenc u. 6. számú, L-alaprajzú ház szintén valószínűleg 1914 előtt épült. az utcára görbített homlokzat azonban szintén előképként jöhet számításba.
A Dózsa György u. 13. számú ház a háromtengelyes tisztviselői kislakás mintapéldája. A szecesszióval rokonságot tartó homlokzati minták miatt a közvetlenül mellette álló...

... Dózsa György u. 15. számú ház ikertestvére. Ez utóbbi ház az egyedüli, amelynek stukkómintái nem csak a főhomlokzaton találhatók, hanem az oldalsó és udvari nézeteken is.
A Dózsa György u. 23. számú ház már nem sokat őriz ebből a típusú díszítésből, de tömege nem változott. A padlástér beépítése miatt az eredeti padlásablakok helyett nagyobb ablakok találhatók a vérteleken.
 A Dankó Pista u. 19. számú ház mind között a legszebb arányú homlokzattal rendelkezik. Alaprajzát üvegezett veranda és terasz teszi egyedivé.
 Dankó Pista u. 5. Az eredeti tömegét őrző épületen csak az oromzati csúcsdísz utal arra, hogy ez is egy tisztviselői ház volt. Az oromzat itt szélesebb és alacsonyabb.
Dankó Pista u. 14. Az oromzat itt a középrizalit teljes szélességét úgy fogja át, hogy az eresz lécei nem takarnak ki a vértelek falfelületéből. Az oromzati csúcsdísz eredeti, de felső része hiányzik.
Dankó Pista u. 10. Az oromzat itt nem háromszögletes, hanem megtört vonalú, szélesebb és magasabb is, hogy az erkély, illetve a mögötte lévő emeleti helyiség elférjen és elég fényt kapjon. Az erkély ritkaságszámba ment 1950 előtt.
 Esze Tamás utca 1. Az elsőként, 1925-1926-ban megépült házak közé tartozik...
 ... a Szegedi út 39. számú házzal...
... és a Szegedi út 41. számú házzal együtt. Ez utóbbi Csillag Vendéglőként radikális változtatásokat ért meg.
A Dankó Pista 22. számú ház, az Irénlak ugyan nem rendelkezik utcai oromzattal, de a manzárdtetőt megtörő fal, amelyből emeleti erkélyajtó nyílik, szerkezetileg mindenképpen ehhez a háztípushoz sorolja. Hátulsó homlokzata, ahol egy igazi kontyolt tetős oromzat rejtőzik, a Dózsa György u. 15. számú házzal rokonítja, amely szintén rendelkezik az utcai mellett egy udvari oromzatos résszel is.
 Dr. Holló Lajos utca 26. számú ház már jóval a Tisztviselőtelep testén kívül található. Padlásbeépítése és az ablakok helyére vágott bejáratok későbbi átalakítások eredményei. Homlokzati díszei a tisztviselőtelepi példákéhoz hasonlók.
 A Kun utca 55. számú ház mintha csak tévedésből épült volna fel a Tisztviselőteleptől távol eső Petőfivárosban. Szép arányú utcai homlokzata a Dózsa György utcai házakhoz kapcsolja.
A Petőfi u. 5. számú ház oromzata kevésbé széles és magas. E blogban találkozhattak már vele, jelenlegi homlokzata szomorú állapotokat tükröz: az eredeti vakolatarchitektúra kétharmadát elpusztították, az egyik ablak helyére ajtót vágtak.
Középület-jellege miatt kissé kilóg a sorból a Mezősi Károly u. 2. számú épület. A hosszúkás, L-alaprajzú egykori levente-otthon (ma óvoda) Dózsa György utcai homlokzatán azonban szintén megtalálható a kiskontyos oromzat.
A Szegedi út 43. számú ház Dóczy második típustervének megvalósulása. Kissé átépített állapotban.
A Szegedi út 37-43, Esze Tamás u. 1. számú házak telektömbjéhez a Gábor Áron u. 30. számú ház csatlakozik, amelynek homlokzata tengelyesen tükrözött variánsa az előző épületnek.
Ugyancsak ehhez a telektömbhöz tartozik a Gábor Áron u. 32. számú ház is, amelyet előreugró rizalittal, hullámvonalas díszített eresszel építettek meg, de oromzat és kontyolt tető nem került rá.
A Marosvásárhely u. 15. számú ház arányaiban kicsit nagyobb, mint Dózsa György utcai testvérei.
 Az Arad u. 6. számú ház a második típusterv további variánsa. Az oromzat tetőzete itt már nem az épület nyeregtetőjéhez kapcsolódik, hanem sátortető-szerűen illeszkedik az oldalfalakra az oromzat vonalában.
 Ugyanezt ismétli az Arad utca 9. számú ház, azzal a különbséggel, hogy az oromzat tetőzete itt előreugrik, mivel az épület sarokház is, s oldalhomlokzatán is szobaablakok vannak.
 A típus jellegzetes példái a Dózsa György u. 6., ...
 ... Marosvásárhely u. 8., ...
... Marosvásárhely u. 14. számú házak.
A Tisztviselőteleptől nem messze, a Deák Ferenc utca 34. számú ház korábbi lehet. Úgy tűnik, mintha a tisztviselőtelepi típus utcafronti homlokzata lenne hozzáadva a hagyományos parasztház hosszanti elrendezéséhez.
A Deák Ferenc u. 31. számú ház a magas padlástérre lehet példa.
 A Tisztviselőtelepen kívül egyszerűsítve, kisebb oromzattal hasonló karaktert hordoz a Holló Béla u. 18., ...
 ... a József Attila u. 43., ...
 ... Könyök u. 26., ...
 ... Táncsics Mihály u. 6., ...
... Tünde u. 2., ...
... Attila u. 34., ...

... Kalmár József u. 5. számú ház. (Ugyancsak ide tartozik a Kalmár József u. 17. A Jász utca 21. számú házról nem mondható meg biztosan, hogy ebben a korszakban épült-e.)
 Az Ady Endre u. 34. számú ház Mikszáth Kálmán utcai homlokzata mutat kontyolt tetős oromzatot, de itt hiányzik a rizalit. Ez a sarokra épült nagy ház egyik típustervhez sem igazodik.
 Rizalit helyett egy teljes tengelyben előreugrik s üvegezett tornáccá válik a Liszt Ferenc u. 7. számú ház bejárati része.

A Vasút u. 2. számú ház saroképületként reprezentatív, villaszerű kiképzést kapott, mindkét utcai homlokzatát oromzat nyitja fel, manzárdtetős fedése jól megmozgatott tömegű lakóházat mutat.