Takács Lajos rövid életrajza

Felvinczi Takács Lajos (? 1847 k.  - Budapest, 1893. október 17.) "jogi doctor és egyetemi tanár; Pesten és Berlinben végezte a jogi tanfolyamot; később a budapesti egyetemen mint magántanár, majd rendkívüli tanár és vizsgáló, a m. ált. hitelbanknál mint tanácsadó képviselte szaktudományát. A m. ált. hitelbanknál sok évig titkár, majd igazgatóhelyettes, a budapesti egyetemen a római jog ny. rendkívüli tanára a Budapest székesfőváros képviselőtestületének sok évig tevékeny tagja volt. Sokat járt külföldön és jól beszélte a nyugati nyelveket. A politikai s jogi szaklapokban többnyire jegyek alatt jelentek meg czikkei, kivált felsőbb tanügyi kérdésekben; a Vasárnapi Ujságba T. L. jegy alatt írt zene- és színi előadásokat bíráló cikkeket, külföldi művészek életrajzait, s a francia-német háború alatt a harctért, különösen Alsatia [Elzász] földi és népismei s társadalmi viszonyait ismertető közleményeket, melyek a francia és német viszonyok s történeti fejlődésök alapos ismeretéről tanuskodtak és eleven tollal voltak írva. Meghalt 1893. oct. 17. Budapesten 46. évben. A M. Tört. Társulatnak 1877-től fogva volt tagja."

(Szinnyei József: [nekrológ],

in: A Magyar Történelmi Társulat évkönyve 1895,

Athenaeum, Bp. 1895, 136.

- a Századok melléklete, 29. évf, 1895.)

A Vasárnapi Ujságban szereplő T. L. monogramot valóban Felvinczi Takács Lajosra oldja fel a Magyar írói álnév lexikon, (szerk. Gulyás Pál, Akadémiai Kiadó, Bp. 1956, 440.) azt is megjegyezve, hogy a szerző cikkei 1867-től 1878-ig olvashatók a lapban. Ugyanezeket az adatokat Szinnyei a Magyar írók élete és munkái lexikonban is közölte. A kérdés az, hogy hogyan is nézhet ki a felvincziek családfája, van-e köze a nevét ch-val író Takách Béla építészhez vagy Felvinczi Takács Zoltán művészettörténészhez ennek az ágnak. [Felvinczi Takács Zoltán édesapja Takács Sándor járásorvos volt, mint ez életrajzából kiderül: Bincsik Mónika: Felvinczi Takács Zoltán, in: Enigma 62 (2010), 83-100 (97).]

A Molnár Imre-féle ház ma

Rövidhír adta tudtul a Félegyházi Közlöny 2012. évi első számában ("A városé lett a kommendáns hivatal", in: FKözl 21. évf. 1. sz., 2012. jan. 13., 1. és 3. o.), hogy a Kossuth u. 10. sz. alatti, 323 helyrajzi számú, 1254 négyzetméter területű ingatlan, a volt kommendáns hivatal, az építtetőjéről Molnár Imre-féle háznak nevezett, 1899-1900-ban épült (s nem 1907-ben, mint ezt az újságban olvashatjuk) ház állami tulajdonból átkerült Kiskunfélegyháza Város Önkormányzatának tulajdonába. Az 1449/2011. (XII. 22.) számú kormányrendelet (Magyar Közlöny, 2011. évf. 157. szám, 38650-38655. old.; letölthető innen) értelmében ingyenesen. A feltétel az, hogy a város az ingatlant 15 évig nem idegenítheti el, és a birtokbavételtől számított 15 évig a megjelölt hasznosítási célnak (ifjúsági garzonlakások kialakítása) kell megfelelnie, azaz, nemsokára fiatal párok otthona lesz, és ha megkezdődik a felújítás, mint ezt a lap tudtul adja, a város egyik dísze lesz.

A felújítás valóban ráférne az épületre úgy kívül, mint belül. A Kossuth utcai homlokzat állapota elkeserítő. A stukkó díszek lepotyogtak, a vakolat mállik, helyenként a tégla is kilátszik. (Ez persze a 19-20. század fordulójának kivitelezési gyakorlatára vezethető vissza. A klinker-téglás homlozatra vakolatból készültek a ma már hiányos ablakkeretelő sávok.) A bejárati ajtó ablakait betörték, a kovácsoltvas ajtódíszen befütyül a szél. (Egy időben ráadásul zárva sem volt a kapu, így bárki garázdálkodhatott az épületben.) A felújítás önmagában örvendetes, de több kérdést vet fel, s e kérdéseknek Kiskunfélegyháza épített öröksége megóvásából óriási jelentősége lenne. Úgy hallottam, hogy a földszintet, ahol egykor óvoda működött, üzlethelyiségekké alakítják át. Ezzel önmagában még nem lenne probléma, hiszen Molnár Imre is üzlethelyiségeknek adta ki a földszint egy részét, képeslapokon pedig látni, hogy a Hunyadi utca felé eső részen több bejárati ajtó volt, ahol most ablak van. Az üzletekké való visszaalakítás tehát az eredeti homlokzathoz való visszatérés lehetne. A nem olyan messze lévő Bányai Mór-féle ház példája azonban, ahol szintén földszinti üzlethelyiségeket létesítettek, elgondolkodtató. A Bányai-ház eredeti szegmensíves ablakzáródásait 2007-2008-ban megszüntették (hiába tiltakozott ellene Fekete János helytörténész) és az ablakok helyét egyenes záródású kirakatok foglalták el, természetesen lépcsővel ellátott bejáratokkal, amit már 1909-ben is csak azért engedélyeztek, mert már megépültek, az építési szabályrendelet a kiugró lépcsőket tiltotta. Jogosan lehet tehát tartani attól, hogy ahol most a Molnár Imre-féle házon ablakok vannak a földszinten, hamarosan ajtók lesznek. Ahhoz azonban szűkek ezek a nyílások és arra alkalmatlanok, hogy azok valódi üzletportálként működhessenek, ezért ha valóban üzlethelyiséget szeretnének bennük kialakítani, akárhonnan nézem, bővíteni kell őket, vagyis: az eredeti állapotot szétverni. Hogy mi lesz az épülettel, azt egyelőre nem lehet megmondani. A   Molnár Imre-féle ház történeténél és esztétikai értékeinél fogva a város épített örökségének, amelyről szabályrendeletet is alkottak a városatyák 2007-ben, becses darabja. Ezért jó lenne, ha a felújítás tervezői majdan figyelembe vennék a sajnos csak száz éves képes levelezőlapokról rekonstruálható homlokzatot. 

A Molnár Imre-féle ház (2010. március)

Az épület a Hunyadi utca felől nézve (2012. január)

2012. januári állapot, bejárati ajtótól nyugatra lévő ablak

2011. áprilisi állapot

A földszinti ablakok rendre ezzel a zárókővel vannak díszítve (2012. január)

Az ablakkeretelések csak applikált díszek - ezt jól mutatja, hogy leváltak (2012. január)

Érdekes stukkódísz a középrizaliton. Méhkas banképületeken szokott szerepelni (2012. január)

2012. januári állapot.

Újabban a Propper-ház...

Propper Miksa orvos, aki többek közt arról is híres volt, hogy visszavarrta egy fiú fülét, miután azt lerúgta egy ló, 1909-ben átépítette a Szent István-templommal szemben lévő, a Kiss Lajos-féle ház és a Molnár Imre-féle ház között lévő épületet, amelyet 1905 körül vett meg.

Az épület, amelyet azóta még jó párszor átalakítottak, ma önkormányzati tulajdonban van és benne üzletek működnek. (Pontosabban: a lakásból három üzlethelyiséget alakítottak ki, ezek közül egy - a keletre eső helyiségekben lévő - jelenleg üres, egy pedig  - ez a nyugatra eső helyiségekben található - étteremként üzemel.) 2010-ben zárt be az épületben egykor a középső helyiségeket elfoglaló Szent István Patika, a főutca egyik nevezetességének számító kirakati díszével a kitömött kígyóval együtt. (Erről sajnos nincs képem, aki rendelkezésemre tudna bocsátani egyet, kérem, jelezze!) Miután a patika bezárt, több, mint fél évig bedeszkázott ajtó és ablak jelezte, hogy a helyiségnek nincs bérlője. 2011 nyarán új bérlőre lelt. Az új üzlethelyiség ez alkalombóli átalakítása rengeteg kívánnivalót hagy maga után. Anno a Szent István Patikába lépcsőn lehetett följutni, vagyis a padlószint jóval a járdaszint felett volt, mint a bal oldali üzlethelyiségben ma is. (Olyan magasan, hogy az pince meglétére utal, s mint az 1909-es építési iratokból kiderül, valóban volt az épületnek pincéje, amelynek ugyanakkor nem volt az utcára nyíló ablaka.) Legutóbb ezt a szintkülönbséget megszüntették. Ennek következtében a két nyílászárót ki kellett dobni, az utcáról lépcsőfokon keresztül lehet bejutni. (Az utcára kiugró lépcsőfokot 1909-ben az építési szabályrendelet tiltotta volna, de ennyit az akadálymentességről is, amely a patikában például meg volt oldva.) A Szent István Patika még átalakított formában is jelezte az épület eredeti felosztását, (eredetileg ez volt a két ablakkal az utcára néző szalon), legutóbb éppen ezt sikerült eltüntetni. A megemelt padlózat az utcaszinthez süllyedt le, az átalakítási munkák színvonala pedig még jóval az alá. A befejezetlenséget jelzi még mindig a szigetelő elemek szabadon hagyása, a beiktatott lépcső két oldalára rakott burkolat, a festetlenül hagyott bélletek. Igazán szépen mutat mindez a város főutcáján. Remélhetőleg mihamarabb teljes befejezést nyer.

A Propper-ház 2010 januárjában, a még működő patika ajtórácsával, ...

... és 2012 januárjában.

A látvány önmagáért beszél.

Kiskunfélegyháza szabályrendeleteinek gyűjteménye Budapesten

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) központi épületében Szerelemhegyi Tivadar városmonográfiája mellett számos más olyan dokumentum is megtalálható, amely nélkülözhetetlen a kiskunfélegyházi helytörténeti kutatásokhoz. Arra azonban senki sem számított, hogy itt olyan források is előkerülnek, amelyek még Kiskunfélegyházán is alig vannak meg. A FSZEK gyűjteményének 1908 óta részét képezi az az összesen 16 aprónyomtatvány, amelyet még a város küldött a könyvtárnak. (A dokumentumokat 1963-ban, 1976-ban és 1993-ban is leltárba vették.) Ha levéltári egységről beszélnénk, okvetlenül a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára (2012. január 1-től Bács-Kiskun Megyei Levéltár) V. 188. számú fondjába kerülnének. Könyvtári rendszerben két egységet képeznek. A 7719 jelű dokumentumegyüttest Kiskunfélegyháza város szabályrendeletei 1885-1907 címmel katalogizálták. Emellett a város első nyomtatásban megjelent építési és rendezési szabályrendeletének egy bekötött példánya található meg. Valamennyi dokumentumon bélyegző jelzi, hogy 1908-ban került a város ajándékaként a Fővárosi Könyvtár gyűjteményébe. Mint ajándékot, 1047-es számmal vették nyilvántartásba.

Az alábbiakban részletesen szólunk a 7719 jelzetű, a katalógus szerint 16, valójában azonban csak 15, különböző méretű, formátumú és oldalszámú, illetve különböző sokszorosítási technikával készült aprónyomtatványokról.

1.)
Másolat. Szabályrendelet az 1884. évi XVII. t.c. 10. § c.) pontjában említett cselédszerző iparnak Kiskun-Félegyháza rendezett tanácsú város területén való gyakorlása tárgyában.
2. folio (fol.) Kézzel írt másolatról villanyfénnyel készült sokszorosított példány.
Kelt: Kiskunfélegyháza város képviselőtestületi ülésén (a továbbiakban: Kkfh kgy), 1894. nov. 18.
Kihirdetve: 1885. febr. 22.
Jóváhagyva a belügyminisztérium által 32419. sz. alatt, Bp. 1885. nov. 20.


2.)
hiány

3.)
Kiskunfélegyháza város vásári helypénz árszabályzata. 106/kgy. 1887. sz.
2 fol., összehajtva. Kézzel és géppel írt eredetiről készített másolat. A papíron a péterfalvai papírgyár vízjele.
Kelt: Kkfh kgy, 1887. júl. 24.
Jóváhagyva a belügyminisztérium által 16821/IX/b. sz. alatt, Bp. 1888. márc. 29.

4.)
Szabályrendelet Kis-Kun-Félegyháza rendezett tanácsú város nyugdíj alapjáról. 1144/kgy. 1895. sz.
2 fol.
Kelt: Kkfh kgy, 1895. máj. 23.
Jóváhagyva Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye rendes évnegyedes bizottsági közgyűlésén, Bp. 1895. okt. 14.
Ranezay József nyomdája, Kiskunfélegyháza.

5.)
Kiskun-Félegyháza rendezett tanácsú város tűzrendsézeti szabályrendelete
6 fol. Géppel írt példány, piros-fehér-zölds madzaggal összefűzve. Az utolsó 3 fol. üres.
Kelt: Kkfh kgy, 1895. márc. 17.
Megerősítve a belügyminisztérium által 50376/V-b. sz. alatt az 1879. évi. XL. t.c. 5. §-a alapján, Bp. 1899. jún. 11.

6.)
Szabályrendelet Kis-Kun-Félegyháza rendezett tanácsú város területén a korcsmákról, sörházakról és pálinkamérésekről. 94/kgy. 1900. sz.
1 fol. félbehajtva
Kelt: Kkfh kgy, 1900. jún. 29.
Megerősítve a belügyminisztérium által 101834/1900 sz. alatt az 1879. évi. XL. t.c. 5. §-a alapján, Bp. 1900. okt. 4.
Feuer Illés könyvnyomdája, Kiskunfélegyháza

7.)
Kis-Kun-Félegyháza város szabályrendelete a kövezetekről, járdákról és csatornák építéséről
4 fol. (egy vágatlan ív 8 számozott oldallal)
Kelt: Kkfh kgy, 1900. ápr. 1.
Jóváhagyva 58694/III. sz. alatt a 15. § kivételével a belügyminisztérium által, Bp. 1900. jún. 12.
Nyomatott Kun-Félegyházán Feuer Illés könyvnyomdájában, 1900.

8.)
Szabályrendelet az 1884. évi XVII. t.c. 10. §-ának d.) pontjában említett kéményseprési iparnak Kis-Kun-Félegyháza rendezett tanácsú város területén való gyakorolhatása tárgyában. 45/kgy. 1900/sz.
4 fol (egy vágatlan ív 8 számozott oldallal)
Kelt: Kkfh kgy, 1900. márc. 6.
Jóváhagyva 36864/VIII. sz. alatta belügyminisztérium által, a 4. és 11. § törlésével, Bp. 1900. júl. 9.
Ismeretlen nyomda, feltehetőleg Kiskunfélegyháza.

9.)
Kis-Kun-Félegyháza rend. tanácsú városnak az 1881. évi. LIX. t. c. 93. §-a értelmében alkotott lakbérleti szabályzata. 14/kgy. 1900. sz.
4 fol.
Kelt: Kkfh kgy, 1899. jún. 11.
Jóváhagyva Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye bizottsági közgyűlésén, Bp. 1900. jan. 8.
Nyomatott Feuer Illés könyvnyomdájában, Kun-Félegyházán, 1900.

10.)
Szabályrendelet Kiskunfélegyháza rendezett tanácsú város területén a fogadók, vendéglők, kávéházak és kávémérésekről. 12219/ki. 174/kgy. 1904. sz.
6 fol. tűzött. A papíron a péterfalvai papírgyár vízjele
Kelt: Kkfh kgy, 1904. dec. 11.
Jóváhagyva 18857/VII sz. 1905. sz. alatt a belügyminisztérium által, Bp. 1905. ápr. 12.
Vesszősi József könyvnyomdája, Kiskunfélegyháza, 1905. (nyomdaszám: 1905-379)

11.)
Szabályrendelet a bérkocsi iparról
4 fol. Géppel írt másolatról villanyfénnyel készített másolat. A papíron a péterfalvai papírgyár vízjele.
Kelt: Kkfh kgy, 1904. jún. 12.
Jóváhagyva 54142/VII. sz. alatt a belügyminisztérium által, Bp. 1904. aug. 9.

12.)
Szabályrendelet Kiskunfélegyháza rendezett tanácsú város részére az ásvány- és szikvizek után fizetendő városi fogyasztási adróról. 9060/ki. 144/kgy. 1904. sz.
4 fol (felvágatlan íven 8 számozott oldal). A papíron a péterfalvai papírgyár vízjele.
Kelt: Kkfh kgy, 1904. szept. 11.
Jóváhagyva 1910. dec. 31-ig terjedő hatállyal 54167/1905.II.b. sz. alatt a belügyminisztérium által, Bp. 1905. júl. 13.
Vesszősi József könyvnyomdája, Kiskunfélegyháza, 1905. (nyomdaszám: 1905-578)

13.)
Szabályrendelet a hirdetési ügy rendezéséről. 8747/ki. 113/kgy. 1906. sz.
4 fol. (felvágatlan ív 8 számozott oldallal)
Kelt: Kkfh kgy, 1906. szept. 28.
Jóváhagyva 140881/1906/VI-a. sz. alatt a belügyminisztérium által, Bp. 1907. máj. 4.
Vesszősi József könyvnyomdája, Kiskunfélegyháza, 1908. (nyomdaszám: 1908-25)

14.)
Kiskunfélegyháza városban a sertéshizlalás korlátozására vonatkozó hatósági szabályrendelet. 4818/ki. 68/kgy. 1906. sz.
2 fol. A papíron a péterfalvai papírgyár vízjele.
Kelt: Kkfh kgy, 1906. jún. 5.
Jóváhagyva 22759/kig. 1656/kgy. 1906. sz. alatt Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye évnegyedes bizottsági közgyűlésén, Bp. 1906. okt. 8. Megerősítve 129968/1906/VI-a. sz. alatt a belügyminisztérium által, Bp. 1907. jan. 25.
Vesszősi József könyvnyomdája, Kiskunfélegyháza, 1907. (nyomdaszám: 1907-207)

15.)
Szabályrendelet Kiskunfélegyháza város határának állategészségügyi kerületekre leendő felosztása tárgyában.
4 fol. (egy vágatlan íven 8 számozott oldal). A péterfalvai papírgyár vízjelével.
dát. nélk.
Vesszősi József könyvnyomdája, Kiskunfélegyhza, 1906. (nyomdai szám: 1906-369)

16.)
Szabályrendelet az 1884. évi XVII. t.c. 10. §. b.) pontjában említett zsibárus iparnak Kiskunfélegyháza város területén való űzése tárgyában.
1 fol. A péterfalvai papírgyár vízjelével.
dát. nélk.
Vesszősi József könyvnyomdája, Kiskunfélegyháza, 1907. (nyomdai szám: 1907-45)



Végezetül pedig Kiskunfélegyháza első nyomtatásban megjelent építési szabályrendeletének adatai (megvan a levéltárban is):

Kis-Kun-Félegyháza rendezett tanácsú város rendezési és építkezési szabályrendelete
Kelt: Kkfh kgy, 1886. máj. 7.
A belügyminisztérium által megerősítve.
Bába Sándor könyvnyomdája, Szeged, 1887.

A kiskunfélegyházi Közgazdasági Takarékpénztár iratai

A városházával szemben lévő, már e blogban is szóba került, Karvaly Gyula tervezte Közgazdasági Takarékpénztár épülete többé-kevésbé jól ismert a helyismereti irodalomban. Korábban az egyes lakóházakhoz az építtető felől közelítettem, nem tettem most sem másként.

Az egykori pénzintézet, amelyet 1905-ben alapítottak, s öt év múlva fel is építette kétemeletes székházát, nagyon kevés levéltári anyagot hagyott maga után. A Bács-Kiskun Megyei Levéltár kecskeméti Kossuth téri részlegében mindössze 0,02 iratfolyóméter anyagot őriznek: egyetlen kötetet, amely a takarékpénztár felügyelő bizottságának jegyzőkönyveit tartalmazza. A kötet számozatlan oldalakból áll, és valószínűleg tartozott hozzá egy második kötet is, mint ezt a kötet címkéjén látható római I-es jelzi. Az első bejegyzést 1905. április 29-én tették, és 1919-ig találhatók benne további jegyzőkönyvek. A Közgazdasági Takarékpénztár működésébe és történetébe tehát csak annak felügyelőbizottságán át lehet bepillantást nyerni.

A felügyelőbizottság magával a takarékpénztárral együtt, 1905. április 29-én alakult Csepreghy Endre elnöklete alatt Gyulai Alfréd, dr. Bíró László bizottsági tagokkal. (A megalakulásról hírt adtak Nagykőrösön is, eszerint a kezdődőke 200 000 korona volt, s 1000 db 200 koronás részvényt bocsátottak ki. - "Uj pénzintézet Kiskunfélegyházán", in: Nagykőrösi Ujság 5. évf. 8. sz. 1905. február 18. 6.) Később Csokán Lajos került Gyulai helyére. Az első ülésen, mint ezt aláírása is tanúsítja, jelen volt a takarékpénztár igazgatója, Frank Miksa is. Csepreghy 1917 tavaszáig vezette a felügyelőbizottságot, ekkor mondott le tisztes kora miatt dr. Bíró László javára. A bizottság feladata a takarékpénztár fő- és mellékkönyveinek, a váltótárcák és kötelezvények átnézése volt. Rendszeresen átvizsgálták az értékpapírokat és az intézet pénzállományát. (Kivéve az 1916-os évet, amikor egyáltalán nem tartottak ülést állítólag betegség miatt.) Az intézet 1905 és 1919 között dinamikus fejlődésen ment keresztül. Betéteket, értékpapírokat, jelzálogkölcsönöket, váltókat kezeltek, a háború idején természetesen hadikölcsönöket is. 1913-ban már Kisteleken is volt fiókjuk, ahonnan személyesen (s költségkímélés miatt nem postán) hozták át a pénzt egészen 1917-ig. A pénzintézet részvényesei között ott találjuk Kanizsai Nagy Imrét, dr. Molnár József városi főügyészt, Schönfeld Antal fakereskedőt, Fisch Ernőt, Frank Henriket, Rózsa Györgyöt, Ficsór Ferencet, dr. Szerelemhegyi Károly polgármestert, ifj. Dóczi Sándort, Tapodi Józsefet, Karpelesz Edét, Lőrincz Miklóst, Sohr Antalt, Vidéki Károlyt, dr. Bányai Mór ügyvédet, Barta János, stb. Közülök többen (Bányai, Szerelemhegyi, Schönfeld, Frank Ignác, Fisch Illés, Lőrincz József, Gróf Móric) egyben igazgatósági tagok is voltak.

A felügyelőbizottság jegyzőkönyvei, mint arról volt szó, csak részlegesen engednek bepillantást az intézet történetébe, nem derül ki például, hogy a kisteleki fiókot mikor alapították. Így alig volt remélhető, hogy a rendszeresen vezetett pénzügyi számadások között az 1910-ben emelt épületre vonatkozó információ kerül elő a kötetből. A kutatónak azonban mégis szerencséje volt, a 63. oldalon a következő olvasható:

"Az intézeti székház terveinek bemutatása folytán tárgyaltatván az alternatív tervek: kimondatott elvileg, hogy a bizottság 2 emeletes épületet óhajt akként, hogy az intézeti helyiségek az udvarban legyenek üvegtető alatt elhelyezve s javasolja a közgyűlésnek, hogy ily értelmű építkezésre 280 000 K. összeg erejéig felhatalmazás adassék az igazgatóságnak; az építési vonal meghatározása tárgyában pedig felebbezés adassék be oly czélból, hogy lehetőleg a Bodola-féle építési vonal engedélyeztessék az intézet részére is."

(BKML XI. 250. A kiskunfélegyházi

Közgazdasági Takarékpénztár iratai (1905-1919),

a felügyelőbizottság jegyzőkönyvei, 1910. febr. 4. [63. o.])

Az épületre vonatkozó információ azért kerülhetett bele a jegyzőkönyvbe, mert 1910. február 4-én a felügyelőbizottság és az elnökség együtt tartott ülést. (Sem ez előtt, sem ez után nem volt erre példa.) Az épületről a jegyzőkönyvekben több szó nem esik.

Tervek és az udvarra vonatkozó képi források hiányában nem tudni, hogy az üvegtető megvalósult-e. Az azonban biztos, hogy az épület a Bodola Lajos műegyetemi tanár által 1896-ban megállapított szabályozási vonalra épült. Vagyis a korábbi épület, a Heinrich-féle ház bontásra került. A Kossuth utca bejárata így nyerte el mai alakját.

Morbitzer és a madarak

Városháza: egy kúcserép - egy galamb

Morbitzer Dezső

A Takách Béla kapcsán már idézett Keresztény magyar közéleti almanachban számos érdekes életrajzot találhatunk, köztük Morbitzer Dezsőét. Az alábbiakban ezt szeretném közölni.

"Morbitzer Dezső, sz.[székes]-fővárosi kertészeti igazgató, gazdasági tanácsos, az Okl.[Okleveles] Kertészek Orsz.[Országos] Egyesületének elnöke, a Magy.[Magyar] Kertészeti Egyesület alelnöke, Bp.[Budapest] Fürdőváros Egyesület és több más társadalmi egyesület és intézmény vezetőségének tagja. A III. o. érd.-ker. tulajdonosa. Szül.: 1879. jún. 30., r. k. [római katolikus] Atyja: M. Mátyás a sz.-főváros vízműveinek főmérnöke volt. A középisk. elvégzése után kertészeti tanulmányokat végzett a Kertészeti Tanintézetben, azután több neves külföldi kertészetben végzett gyakorlati tanulmányokat. 1899-ben lépett a sz.-fővárosi kertészet szolgálatába, a következő évben a kertészeti iroda vezetője lett, 1908-ban I. o.[osztályú] főkertésszé lépett elő és a dunajobbparti kertészet felügyelőjévé nevezték ki, 1918-ban kertészeti felügyelő, 1926-ban főfelügyelő, 1931 óta pedig mint kertészeti igazgató vezeti a Sz.-főváros kertészeti munkáit. Igen komoly és nagyjelentőségű munkát végzett a bp.-i kertek s parkok kiépítése terén. Amikor átvette a budai kertszet vezetését, mindössze 17 park volt a budai részen, jelenleg pedig 91 a parkok és nagyobbk ertek száma. Nevéhez fűződik a Szt. Gellért-hegy, a lebontott Tabán, a Városmajor, a svábhegyi Kilátó környékének kertészeti rendezése. Általában ez a nagyszabású növény- és virágkultusz, mely az utóbbi években Bp.-et külföldi viszonylatban is egyik leggondosabban ápolt parkávárossá fejlesztette. A virágkiállítások megszervezéséért az állami nagy aranyéremmel tüntették ki. Kezdeméynezője és megszervezeője volt a Virágos Budapest, Virágos Magyarország mozgalomnak is. Gyakolrati munkásságán belül a szakirodalom terén is igen jelentékeny munkát végez. Szakcikkei rendszeresen jellenek meg a hazai és külföldi lapokban. L.[lakása]: Bp., II., Henger-u. 25. Tel.: 355-999. Nyáron: Remetekertváros, Mátyás király-t. Tel.:167-888."

(Keresztény magyar közéleti almanach, II., Bp. 1940, 720. old.)