Régi és új házak - a helyzet változatlan

A régi házak, in: Kecskeméti Ujság, 6. évf. 188. sz. 1913. augusztus 20. 3.

„Szeretjük a palotákat, az új házakat; amelyek a város külső szépségét, eleganciáját teszik tökéletessé. A régi házakhoz különben sincs semmi okunk vonzódni. Nem köt azokhoz a művészet értéke, mint Velence köveihez [utalás Ruskinra], se pedig a régiesség kedves zománca, mert az ó-német városok apró cserepes házaihoz Kecskemét régi házai egyszerű, többnyire stílustalan épületek, szürke hirdetői annak a kornak, amikor a ház becsületesen azt hihette: nincs egyéb célja, mint hogy lakjanak benne. Az új ház azonban abban a büszke öntudatban él, hogy nemcsak lakóhely, de városszépítő, utcacsinosító kellék. Ezért örülünk ma az új házaknak, még akkor is, amikor a telekkönyv szerint semmi közünk és jogunk nincs az új házakhoz.

     S ezért örülni kell a statisztikának, amely megállapította, hogy az utóbbi időben Kecskeméten az új házak milyen nagy sokasága épült: négy kétemeletes, öt egyemeletes és 169 földszintes új ház. Az építőhajlandóságnak ez a fellendülése még akkor is örvendetes, ha az időn nem is követte ezt nagyobb arányú fejlődés. Az előjelek szerint pedig az építkezés ismételten lendületet fog venni. Új utcák fognak kialakulni, sok háztelek parcellázás alatt van s jelentékenyen nagyobb köz- és magánépületek létesítése van folyamatban.

     Ujjongani kéne ezen, hiszen a sok építkezés sok munkát, keresetet, a városnak bővülését, gyarapodását jelenti és - egy csalóka reményt is hoz. Azt, hogy a házak és lakások szaporodása révén olcsóbbak lesznek a lakások. Ez pedig soha nem vált be. Mennél több a lakás, - tudja az ég, miért - annál drágábbak a lakások. De e csalódás mellett is örülni lehetne a nagy házfellendülésnek, az építőállványokon folyó szapora munkának, ha egy másik gondolat nem járna a nyomában: mi lesz a régi házakkal?

      A régi ház sokat szenved az új házak miatt. Akinek csak kis igénye van, s módja van ezt kielégíteni, új házban »modern lakást« keres. Ha kell, inkább jó bért fizet, csak kényelmét és ízlését, amelyet a modern építkezés létrehoz, kielégíthesse. A régi házak mindezt nem tudják nyújtani s épp ezekért az öreg ház, amely nem adómentes, s amelyet tatarozni, csinosítani, bővíteni kell, kevesebb bért kap a lakásaiért, s ha nagyon erős lett az új házak versenye, az építkezések túltengése, talán lakók nélkül is marad.

     Ma még nem nagy a veszedelem. Az üres lakások eddigi statisztikája nem hárít gondot a háziuraknak. De egy kis jövőbe való látással megérezni, hogy a rohamos építkezések föltétlenül a régi házakra hoz[nak] veszedelmet. S mi lesz a régi házakkal? Annyira nem vagyunk, mint a fővárosban, ahol a régi házak arra valók, hogy helyükbe új házak épüljenek. Nálunk még mindig van elég új telek, az öreg házak helyeire nemigen van szükség.

     Az új házak mintha az ünneplő ruhát, az ünnepnapot jelentenék, e régi házak pedig a hétköznapot. Örülünk az ünnepnapnak, de a hétköznapok nélkül nem tudnánk ünneplőt szerezni, az ünnepnapon szórakozni. Akármennyire örömmel fogadják a földből szaporán kibúvó új házakat, egy kis okosság már most azt parancsolja, hogy gondoljunk a becsületes, teherviselő, városfenntartó öreg házakra s támasszuk meg jó előre a veszedelem ellen, amelyet az új házak természetellenes és talán igazi szükség nélkül való szaporodása, versenye boríthat feléjük”.

A szentesi Petőfi Szálló egy kortárs szemével (1898)

Drága, de rossz, in: Szentesi Lap, 28. évf. 102. sz. 1898. augusztus 28. 2. (részlet)

A cikkíró főleg a túlköltekezést bírálta igen vitriolos hangvételű cikkében, amelyre Sipos Anna irányította a figyelmet 2017. április 11-én Szentesen tartott konferenciaelőadásában. A cikknek egy részét idézem most itt, amely a magyaros stílus egykorú recepciójára mutat rá.

„Az emeletekbe vezető lépcsőnek olyan vastag karfala van, hogy az ágyúzást is kiállaná, ami ízléstelen is. Az erkélyek be vannak mélyítve a falba, s mellvédjük olyan széles, mint valami várfal, úgyhogy onnét csak a Hariss-ház tetejére lehet látni, de az utcára nem. Hát a kékre festett ablakok és ajtók? Azokra már csakugyan ráillik Balogh János mondása: »Az ízlés kétféle, vagy romlott, vagy veszett«.

     Cifrának azonban elég cifra ez a monstruózus kalicka. A tornyot, bádogot és festéket nem kímélték tőle. S azt mondják, hogy mindez azért vagyon ekképpen, mert így kívánta a - magyar stílus.

     Legyen szabad erre csak annyit megjegyeznem, hogy az építészetben magyar stílus nem is létezik. De ha léteznék és ilyen volna, akkor teremtugyse [a teremtő úgy segéljen] nem kérünk belőle; mert ez nem egyéb, mint különböző építészeti stílusokból összelopogatott maskara. Ezer szerencse, hogy nem szabómesternek teremtette az Uristen Novobáczky és Komor Marcell urakat, mert ha a magyar díszruhát is ebben a stílusban állítanák elő, akkor az ilyeténképpen nézne ki: Pofonütött kalap kócsagtollas forgóval, zsinóros frakk pitykés lajbi oláh tüszővel, fátermörder aranyrojtos nyakkendővel, piros magyar nadrág sarkantyús kalucsnival. Ám próbálják meg Novobáczky úrék, járjanak ilyen ruhában; higyjék el, hogy lesz az olyan szép, mint ez a magyar stílusú vendéglő.

     De tulajdonképpen nem erről akarok én most beszélni, hanem arról a pénzpocsékolásról, amit Novobáczky úr a tisztelt építtető bizottság jóvoltából és a képviselő testület gyarlóságából itt megint véghez visz.”

Szemöldökös keretdíszek 2.

Nagykőrös, Kossuth Lajos út 30.

Csongrád, Széchenyi út 27.

Csongrád, Vasút u. 63.

Csongrád, Csemegi Károly u. 24.

Kiskunmajsa, Fő u. 80.

Nagykőrös, Szabadság tér 9. Kertész-üzletház, 1909

Nagykőrös, Kossuth Lajos út 24. (archív kép, 2010, azóta egy felújítás alkalmával kíméletlenül levakarták)

Békéscsaba, Szabadság tér 6.

Nagykőrös, Ady Endre u. 3.

Tiszakécske (Ókécske), Kossuth Lajos u. 87.

Nagykőrös, Encsi u. 49.

Szemöldökös keretdíszek

Az ablak általában nem ráncolja a szemöldökét, csak a kutató, amikor ugyanazzal az ablakszemöldökkel találkozik. Íme pár példa.

Tiszakécske (Ókécske), Szabolcska Mihály u. 80.

Tiszakécske (Ókécske), Vörösmarty u. 1.

Kecskemét, Munkácsy u. 7.

Kecskemét, Csongrádi út 22.

Nagykőrös, Deák tér 1.

Nagykőrös, Rákóczi út 13.

Nagykőrös, Ady Endre u. 6.

Nagykőrös, Tormás u. 5.

Nagykőrös, Derkovits u. 3.

Még egy távoli kistestvér

A magyar szecesszió építészete hatások és kölcsönhatások, közös, de eltérően interpretált források kincsesházaként is leírható. Ezt két távoli kistestvérrel egy korábbi bejegyzésben már szemléltettem, most egy másik épületpár következik, amelyeket szorosan véve semmi sem kapcsol össze. De közös a két épületben a városképi szerep, hogy egyazon irányzat majdnem egyedüli példáiként, közvetlen épített környezetüktől kiugróan különböznek. Közös a balra húzó, geometrikus tömegük is.

Hódmezővásárhely, Bauer-villa

Kerekegyháza, orvosi lak